Az orosz haderõben tavaly ismét nõtt a különbözõ visszaélések aránya. A „gyedovscsina” néven ismert, hagyományosan megalázó, maradandó fizikai és lelki sérüléseket egyaránt okozó bánásmód számos halálesethez és öngyilkossághoz vezet, erõsíti a szolgálat alóli kibújás tendenciáit, és a haderõ presztízsét is csökkenti. Vajon az orosz haderõ reformja mit tud tenni ez ellen?

Csak a tavalyi évben 16%-kal nõtt a bántalmazásokat elszenvedõk száma a Rosszijszkaja Gazeta szerint. A gyedovscsina szó szerint „az öregek uralmát” jelenti az újoncok felett. Eredetileg egy rituális beavatási forma volt, napjainkra azonban a puszta erõszak mindennapos alkalmazásának megnevezésévé vált.

A haderõben betöltött pozíciók hierarchiája a bántalmazások rendjét is megszabja, az újoncoknak több informális szinten is át kell küzdeni magukat, mire a kiszolgáltatott helyzetbõl domináns, vagy legalábbis elviselhetõ helyzetbe kerülhetnek. A visszaélések spektruma igen széles, a lelki megalázástól a szélsõségesen kemény fizikai bántalmazáson át akár a szexuális zaklatásig, a prostitúcióra kényszerítésig terjed. Egyes beszámolók szerint egész hálózatok épülnek a kiskatonák kizsákmányolására.

Szergej Fridinszkij katonai fõügyész szerint a bántalmazások arányának növekedése több dolognak tudható be. Bár a kötelezõ katonai szolgálat idõtartamát 2008-ban egy évre csökkentették, a haderõ nagy része sorozott katonákból áll, akik sokkal inkább ki vannak téve az ilyen bánásmódnak. A gazdasági válság miatt pedig a szerzõdéses katonák morálja is csökken, a bevonulás motivációja ugyanis sokszor csupán a nehéz anyagi helyzet. Újabban egyre inkább megfigyelhetõ, hogy a puszta önérdek is kiválthatja az erõszakot – valaki nem ad kölcsön a társának, és máris elcsattan a pofon. Ha a parancsnokok verekedésen kapják a katonákat, õk sem sokáig válogatnak a „pedagógiai eszközök” között, a bántalmazás tovább folytatódik. A kiváltó okok között gyakran a nemzetiségi hovatartozás is megjelenik.

A gyedovscsina minden évben számos áldozatot követel, a különösen brutális esetek pedig a nemzetközi sajtóban is megjelennek. A legismertebb ezek közül az Andrej Szicsev körül 2005-ben kirobbant botrány. A kiskatona az „öregek” szilveszteri mulatozásának és a hiányos egészségügyi ellátásnak köszönhetõen mindkét lábát elvesztette. A legutóbbi, széles körben is ismertté vált eset 2010 végén történt. Ekkor szintén egy újonc került kórházba súlyos sérülésekkel, melyek rokonai szerint egyértelmûen erõs ütésektõl származtak. Ezt elmondásuk szerint maga a férfi is alátámasztotta. Késõbb azonban hivatalosan „a fagyos idõjárásnak” tulajdonította „betegségét”, és visszautasította, hogy bárki ellen is eljárást indítson. A RIA Novosztyi tudósítása szerint a honvédelmi minisztérium illetékesei szintén megalapozatlannak ítélték a vádakat.

A hadseregben tapasztalható "gyedovscsináról"
Az Orosz Katonaanyák Bizottsága szerint körülbelül ezer katona hal meg évente a kiképzési idõszakban, ezek nagy része gyilkosság vagy öngyilkosság áldozata lesz. A hivatalos statisztikák szerint a békeidõszaki veszteség folyamatosan csökken, míg 2005-ben 1 064 fõ vesztette életét, 2009 elsõ 10 hónapjában a veszteség 300 fõ alatt maradt. Az orosz vezetés nyilatkozatai rendszerint alábecslik a haderõben terjedõ erõszak jelentõségét, sokszor nem véve tudomást a problémákról, vagy néhány fõ kihágásainak tudva be ezeket.

A RIA Novosztyi értesülései szerint az orosz haderõ közel 20 000 büntetett elõéletû személyt foglalkoztat. 2007-ben a fõügyész „a törvénytelenség forrásának” nevezte a hadsereget. A hírhedt gyedovscsina és az általánosan rossznak mondható morál jelentõsen rontja a haderõ presztízsét. A katonai szolgálat alól kibújók száma folyamatosan nõ, az elkerülõk számos módszerrel próbálják megúszni a kiképzést. Van, aki akár ki is vándorol az országból, ha teheti, sõt, öncsonkításra is akadnak példák. A többség viszont korrupcióval próbálkozik. A vezérkari fõnök helyettese, Vaszilij Szmirnov szerint a hadkötelesek felének sikerül elkerülnie a szolgálatot.

A Human Rights Watch már évek óta figyeli a gyedovscsina hatásait az orosz haderõben. A szervezet véleménye szerint gyökeresen meg kellene változtatni az egész katonai kultúrát ahhoz, hogy leszámolhassanak ezzel a gyakorlattal. Az orosz vezetés mindezidáig csak a tünetek kezelésével próbálkozott, és nem kutatta a problémák gyökerét. Anatolij Szergyukov honvédelmi miniszter haderõreformjának célkitûzései között viszont megjelent a haderõben szisztematikusan alkalmazott erõszakos cselekmények megszüntetése is.

Ennek elsõ lépéseként 2012-re megalakul majd a katonai rendõrség, melynek feladata a katonai létesítmények ellenõrzése, a megfelelõ magatartásformák betartatása és az elkövetett bûncselekmények kivizsgálása lesz. A szervezet létrehozása már rövid távon korlátok közé szoríthatja a bántalmazásokat, a valódi megoldás azonban az orosz haderõ szerzõdésessé alakítása lenne. Erre azonban anyagi megfontolások miatt még hosszú ideig nem kerülhet sor. A szerzõdéses állomány arányát viszont a lehetõségekhez mérten a közeljövõben növelni fogják. Az új hadseregben a RIA Novosztyi értesülései szerint 425 000 szerzõdéses és 300 000 sorozott katona szolgál majd.

„Mindent megteszünk azért, hogy vonzóvá tegyük a katonai szolgálatot, és emeljük a hadsereg presztízsét” – nyilatkozta Dmitrij Medvegyev április elején. Szavainak alátámasztására ígéretet tett arra. hogy jelentõsen megemeli a szerzõdéses állomány fizetését, és hangsúlyozta a katonai szolgálatra felkészítõ „hazafias klubok” megalakításának fontosságát is.

Forrás: Link