(A kis zsidó Mata Hari!)
Marlene Dietrich merényletet tervezett Hitler ellen. A "kék angyal" el akarta csábítani a "barna diktátort", hogy azután megölhesse õt - írta vasárnapi számában a Bild am Sonntag az 1992-ben elhunyt világhírû német színésznõ és énekesnõ hollywoodi életrajzírójára hivatkozva.
A krónikák mindeddig 42, a náci vezér elleni merényletkísérletet, illetve tervet jegyeztek fel, a mostani - amelyrõl Charlotte Chandler a Dietrichrõl írt, a napokban megjelent életrajzi könyvében számolt be - immár a 43-ik. Errõl mindeddig senki nem tudott, Chandler a könyvhöz szükséges kutatások során bukkant rá a filmbe illõ tervrõl szóló dokumentumokra.

Marlene Dietrich 1930-ban - három évvel azelõtt, hogy Hitler birodalmi kancellár lett - a Heinrich Mann regénye alapján készült, A kék angyal címû filmben Lola szerepében vált egy csapásra világsztárrá. Nem sokkal késõbb felfedezõjével, Josef von Sternberg rendezõvel Hollywoodba utazott, és ott az elkövetkezõ években számos világhírû rendezõ keze alatt számos filmben játszott.

Nem sokkal a nácik hatalomra kerülése után Hitler propagandaminisztere, Joseph Goebbels pénzt és hírnevet ígérve megpróbálta hazacsábítani a náci diktátor által csodált színésznõt, aki - több kollégájától eltérõen - ellenállt a "barna diktátor" hívásának. Pontosabban - mint Charlotte Chandler mostani életrajzi könyvébõl kitûnt - a harmincas évek második felétõl a hazatérésre mégis csak egyfajta, sajátosan "dietrichi" forgatókönyvet tervezett. Az életrajzíró ezt az amerikai állampolgárságot felvett színésznõ egyik szeretõje, az ugyancsak színész és 2000-ben elhunyt ifjabb Douglas Fairbanks egyik levelébõl tudta meg.

Fairbanks elmondása szerint Marlene Dietrich "ördögi" tervet forgatott fejében arra, hogy a diktátort eltegye láb alól. Ezért azt tervelte ki, hogy látszólag mégis enged Goebbels arra vonatkozó ajánlatának, hogy karrierjét a harmadik birodalomban folytassa. Elhatározta ugyanakkor, hogy egyetlen "komoly" feltételt támaszt, konkrétan azt, hogy találkozhasson Hitlerrel. A többit a színésznõ a következõ szavakkal mondta el Fairbanksnek: "Elhitetem vele, hogy õrülten szerelmes vagyok belé". És arra is kész lett volna, hogy egészen a hálószobáig eljussanak. A "gyilkos fegyvert" pedig egy mérgezett hajtû jelentette volna. A hazatérésre végül kellõ esély híján mégsem kerülhetett sor, pedig Marlene - mint Fairbanks áradozott - rendkívül bátor nõ volt. "Meggyõzõdésem, hogy a terv végrehajtása érdekében életét is feláldozta volna" - fogalmazott a színész.


Dietrich bátorságára utal, hogy a háborúban több alkalommal is kockáztatta életét. Énekesnõként többször is az amerikai katonáknak tartott elõadásokat, a lehetõ legközelebb a frontvonalhoz. "Gyakrabban volt a fronton, mint Eisenhower tábornok" - nyilatkozta róla Billy Wilder rendezõ, aki 1957-ben A vád tanúja címû filmjét Marlene Dietrichhel a fõszerepben forgatta. És Wilder szerint Dietrich egyszer arról beszélt neki, hogyha Eva Braun helyett õ lehetett volna az "idióta tapétázó" mellett, sok minden másként alakulhatott volna.

Link