(No nem mond! Viszont van munkaiszonya, s aki dolgozott volna, azt is gyerekgyártásra késztettétek, de ezek szerint ennek sokszorosát tartja el a dolgozó réteg.)
A magyarországi cigányság munkaképes férfilakossága 85 százalékának nincs munkaviszonya - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár a romák társadalmi integrációjáról szóló konferencián kedden Budapesten.
Ez az arány a 80-as években még 15 százalék volt, de a 90-es évek elején a munkaerõ-piaci összeomlás másfél éven belül másfél millió munkahely megszûnésével járt, és a romák nagy többsége nem talált új munkahelyet, részben alacsony képzettsége miatt. Ezért számos családban már több generáció nem tudja, hogy mit jelent munkaviszonyban dolgozni - tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte, hogy a cigányság helyzetének javításában a két legfontosabb dolog a munka és tanulás, ezek pedig a Magyar Honvédségben már most is biztosítva vannak - tette hozzá.
Hangsúlyozta: elsõsorban azoknak tudnak segíteni, akik maguk is akarják, és ehhez teljesíteni is kell. A Magyar Honvédség által kínált pályán a teljesítményhez mérten az elõmenetel is kiszámítható.
Balog Zoltán elõadásában arra is kitért, hogy akiket az állam az óvodától a felsõfokú végzettség megszerzéséig segít, azoktól azt kérik, hogy adjanak vissza valamit azáltal, hogy visszatérnek a közösségükbe, és társaik felzárkózását is segítik.
Mint mondta, a hadseregben szinte száz százalékig megvalósulnak azok a programok, amelyeket õ is javasolt volna. Hozzátette: az európai roma keretstratégiában is ki fogják emelni, hogy a Magyar Honvédség mennyit tett a romák felzárkóztatásáért, mivel az a többi ország számára is példaértékû lehet.
Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfõnöke is azt mondta: az esélyegyenlõség kérdésében a honvédség a magyar táradalom egyik legjobban teljesítõ intézménye.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cigány honvédek éppen olyan jól teljesítenek, mint bárki más. A Magyar Honvédségben együtt, egy közös és nemes cél érdekében, a haza védelméért dolgozik mindenki - fogalmazott a kabinetfõnök. Kiemelte, hogy egyenlõ esélyek biztosítása mellett az is fontos, hogy meglássák mindenkiben az értéket, amelyet ki tud bontakoztatni, és haza szolgálatába tud állítani.
Mint mondta, a honvédségben a romák mellett a nõk társadalmi egyenlõségét is kiemelten kezelik. Az elmúlt években a Magyar Honvédségben dolgozó nõ aránya megemelkedett, jelenleg a hivatásos és szerzõdéses katonák csaknem 20 százaléka nõ.
A nõk jelenléte jó hatással van a férfiakra - mondta elõadásában Szarka Gábor. A tapasztalatok szerint ugyanis a nõk társaságában a katonák kulturáltabban viselkednek, és az alkoholfogyasztás is csökkent.
A konferencián Berényi László fideszes országgyûlési képviselõ, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke hangsúlyozta: Magyarországon van társadalmi kirekesztés, de a Magyar Honvédség romák társadalmi integrációjáért tett törekvéseirõl - kiemelve a katonasuli programot, illetve az esélyegyenlõségi tábort - elismerõen szólt.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a hadsereg azért is kiemelt lehetõség a roma fiatalok számára, mivel a biztos munkahely és megélhetés mellett például az egyenruha viselése egyfajta tekintélyt is ad.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egész rendszeren változtatni kell. Elmondása szerint ugyanis az elmúlt években az adófizetõk pénzébõl a romák helyzetének javítására szánt több tízmilliárd forint el sem jutott hozzájuk.
MTI
Link