A lapunk által megkérdezett cégvezetõk és szakértõk egyöntetûen úgy vélik, hogy május elsejétõl jó néhányan indulnak majd a határ felé munkát keresni, ezzel együtt a magyarországi foglalkoztatási helyzet érdemben nem változik, miközben a legjobb szakemberek még könnyebben távozhatnak.

A nyugat-dunántúli munkaügyi központok és munkaerõ-közvetítõk döntõ többsége szerint aligha lehet számítani a munkaerõ tömeges elvándorlására Magyarországról májustól, ám várhatóan valamelyest gyorsul az évek óta tartó folyamat, miszerint egyre többen vállalnak állást a határon túl. Jelenleg mintegy 27 ezer magyar dolgozik Ausztriában, ez az év végéig a 30-32 ezret is elérheti. Az utóbbi hónapokban nemcsak a Nyugat-Dunántúlon, hanem az ország más részein is csaknem 30 százalékkal nõtt az érdeklõdés a külföldi, döntõen ausztriai munkalehetõségek iránt. Ez annak is köszönhetõ, hogy idehaza egyre nehezebb elhelyezkedni.

Könnyen mozdulnak a vendéglátósok
Úgy tûnik, álláslehetõség is van odakint bõven, hiszen az Osztrák Szálloda Szövetség (ÖHV) adatai szerint csupán az osztrák hotelekben jelenleg 3700 idényjellegû szabad munkahely van. Nem véletlen, hogy a balatoni vendéglátók egy része a múlt õsszel még lelkesen nyilatkozott lapunknak arról, hogy egyre több szakembernek sikerül állást találni a téli szezonra osztrák szállodákban. Most, a fõszezon kezdetekor azonban már kevesebben örülnek, hiszen a legjobb szakemberek egy része nem tért vissza. Kovács László, a nyugat-balatoni térségben több szállodalánccal is kapcsolatban álló, s a téli munkát évek óta lelkesen szervezõ német Euro Travel Paketreiseveranstatter GmbH magyarországi képviselõje szerint úgy tûnik, hogy a közremûködésükkel Ausztriában és Németországban tavaly õsszel munkát vállaló szakemberek mintegy 40 százaléka a fõszezonra nem jön haza.
A Start People s.r.o. munkaerõ-közvetítõ cég közelmúltban publikált becslése szerint Kelet-Közép-Európából összesen mintegy 25 ezer munkavállaló érkezik majd a nyitás után Ausztriába, s mintegy 40 százalékuk lehet szakmunkás.

Május után sem várható, hogy ezrek kerekednek majd fel egyik napról a másikra − véli Dezsõ János, a külföldi munkavállalással kapcsolatos jogi kérdésekkel foglalkozó soproni ügyvéd. A szakképzettséget követelõ állásokban továbbra is szigorúan ellenõrzik majd a bizonyítványokat, alapfeltétel a nyelvtudás, sõt általában megfelelõ referenciára is szükség van.

Megléphetnek a szakemberek
Szakképzettség nélkül pedig jobbára csak távolabbi vidékeken lehet elhelyezkedni, s nem mindenütt van kedvezményes szállás és étkezési lehetõség. Dezsõ szerint azok dönthetnek a távozás mellett, akiknek jelenleg nincs munkájuk. Tapasztalatai szerint eddig tíz jelentkezõbõl öt-hatnak sikerült elhelyezkedni, s csupán ketten-hárman dolgoztak fél évnél hosszabb idõt új munkahelyükön.

A magyarországi cégek többsége sem tart attól, hogy munkavállalóik hanyatt-homlok elindulnak külföldre, de attól már igen, hogy sok jó szakember "meglép". A csesztregi székhelyû, osztrák tulajdonban lévõ Femat Hungária Kft.-nél már évek óta küzdenek azzal, hogy a legjobb szakemberek, elsõsorban a magasabb bérek miatt, külföldre távoznak − mondta lapunknak Takács László ügyvezetõ igazgató.

Jó ideje hasonló gondokkal küzd a Kapuvári Hús Zrt., valamint több gyõri cég is, például a Borsodi Mûhely Fémmegmunkáló Kft. A társaságok szerint már most megfigyelhetõ, hogy a korábbiaknál is nehezebb a frissen végzett, nyelveket beszélõ mûszaki szakembereket itthon tartani, valamint a válság idején leépített emberek közül sokan dolgoznak már külföldön. Gellén László, az ajkai székhelyû Poppe & Potthoff Hungária Gépgyártó Bt. ügyvezetõ igazgatója szerint aki elhatározta magát és jó alkalom kínálkozott számára, az eddig is elment, s ez vélhetõen a jövõben is így lesz. Gellén úgy látja: fel kell készülni arra, hogy a kevesebb akadály miatt egy-egy kulcsember hirtelen meggondolhatja magát.

Pintér Sándor, a Zalagrár Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta, már jó ideje úgy tapasztalják, hogy a legmegbízhatóbb alkalmi munkavállalóik közül mind többen találnak egész évre állást Ausztriában. Ráadásul a határon túl egyre inkább terjed a részmunkaidõs foglalkoztatás, ami újabb lehetõségeket kínál. Pintér úgy véli, a mezõgazdaságból sem indulnak májusban tömegek a határ felé, de a folyamat fokozatosan gyorsulhat.

Forrás: Link