Szokás szerint ezúttal is készítettek stressztesztet a jegybank szakemberei a pénzügyi stabilitási jelentés kapcsán. Eszerint még egy esetleges 250 forint feletti frankárfolyam és stagnáló gazdaság mellett is kezelhetõ lenne a bankrendszer tõkeszükséglete. Az már más kérdés, hogy közben a devizahitelesek szépen lassan elvéreznének.
Mfor.hu-háttér.

A makrogazdasági alappálya mentén 2012 végéig nincs szüksége pótlólagos tõkére a magyar bankrendszernek, sõt akkor sem kellene a tulajdonosoknak pluszpénzt betolni, ha nyolcról 9 százalékra emelnék a tõkemegfelelési mutató minimális követelményét - derül ki az MNB stressztesztjébõl. Extrém esetben, súlyos gazdasági válság idején azonban nem lehetne ilyen egyszerûen megoldani a helyzetet, de még akkor is kezelhetõ lenne a tõkehiány.

Ez a stressz forgatókönyv

A rövid távú likviditási stresszteszt alapján a pénzügyi piaci zavarok, betétkivonás és árfolyamsokk együttes fellépésekor is megfelelõ a bankok likviditási tartaléka, azonban annak szintje 2010-ben csökkent az elõzõ évhez képest, és fennmaradt a bankok közötti aszimmetria - olvasható a jegybank pénzügyi stabilitási jelentésében.

A szakemberek szerint nem várt események bekövetkeztekor több bank esetén mérsékelt devizahiány lépne fel, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy egy elhúzódó stresszhelyzetben a likviditási helyzet stabilitásának alapvetõ feltétele a forint- és devizalikviditás közötti átjárhatóság fennmaradása, azaz a devizaswappiac akadálymentes mûködése.

A jegybank által felvázolt stresszforgatókönyv az idei évre 2 százalékos gazdasági növekedéssel, 2012-re pedig már 0,2 százalékos visszaeséssel számol, emellett a forintkamat 8,4 százalékos emelkedését valószínûsíti 2012 végére. A devizaárfolyamot tekintve alapesetben 270-275 forintos euró és 210-212 forintos svájci frank árfolyammal számolnak az MNB-ben, a stresszteszben alkalmazott szcenárió azonban 317-334 forintos euró és 245-254 közötti frank jegyzést feltételez.

Nem valószínû, de lehet

"A stresszpályán egy globális gazdasági visszaesés és bizalmi válság hazai következményeit számszerûsítettük" - olvasható a pénzügyi stabilitási jelentésben. A jegybank szakemberei kiemelik, hogy a stressz forgatókönyvben egy kis valószínûségû, igen súlyos, de nem elképzelhetetlen eseménysorozat következményeit vizsgálták.

A stressz forgatókönyv feltevése egy W-alakú globális recesszió, amely az euróövezeti szuverén kockázatok számottevõ emelkedésével és az európai bankközi piaci feszültségek kiújulásával párosul. Ezek jelentõs hozamemelkedéshez vezetnének az európai piacokon, aminek hatására a magyar kötvényhozamok is meredeken emelkednének.

Lenne gond, de kezelhetõ

A jegybank számításai szerint a fenti vészforgatókönyv esetében összesen 83 milliárd forintnyi pótlólagos tõkére lenne szüksége a magyar bankrendszernek a jelenlegi 8 százalékos tõkemegfelelési követelmény mellett, 9 százalék esetében pedig 167 milliárd forintot kellene bevonni. "A tulajdonosok elkötelezettsége és az állami 300 milliárd forintos tõkeemelési alap mellett azonban ez kezelhetõ lenne" - állapítja meg a stabilitási jelentés. A fenti stresszpálya bekövetkeztekor a bankok 28 százaléka szorulna pótlólagos tõkére a jegybank szerint, mérlegfõösszeggel súlyozva ez a bankrendszer 25 százalékát jelenti.

A fenti összegben jelentõs részt képvisel az eddig felhalmozott nemteljesítõ hitelállomány költsége, ezekre ugyanis a vészforgatókönyv esetében további tartalékokat kellene képezni. "A stresszpálya mentén kapott eredményünk felhívja a figyelmet a már nemteljesítõ portfólió mérlegbõl való kitisztításának fontosságára" - hangsúlyozzák az MNB szakemberei.

Forrás: Link