Egyre inkább úgy tûnik, hogy az eurózóna döntéshozói a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak azt követõen, hogy a görög államcsõd esélye a közbeszéd tárgyává vált és ezzel az övezet adósságválsága egy újabb fázisba lépett. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy az egyesek szerint életveszélyes láncreakciókat hozó eseményt minél késõbbre halasszák, de amellett is, hogy ezen jobb minél hamarabb túlesni azért, hogy a késõbbi még nagyobb fájdalmakat mérsékelni lehessen.

De álljunk meg egy pillanatra! Valóban ott tart a helyzet, hogy elkerülhetetlen a görögök csõdje? És ha igen, akkor annak milyen tovagyûrûzõ hatásai lehetnek Görögországban és az eurózónában? Alábbi elemzésünkben ezekre a súlyos kérdésekre mutatjuk be a gyakran nem túl szívderítõ válaszokat.

A 110 milliárd eurós, három éves futamidejû görög hitelprogram 2010 májusában indult el és amint azt az alábbi ábra mutatja: a hitelért akkor vállalt megszorító csomag nyomán elcsúszott a gazdasági pálya legfontosabb pontjain a görög kormány. Az intézkedések miatt ugyanis a vártnál nagyobb recesszió alakult ki tavaly, illetve ez várható idén is, ez pedig fõként az adóbevételek tervtõl elmaradása miatt az államháztartási hiánycél tavalyi lényeges elvétését hozta.

Már most látszik, hogy az idei deficitcélt (7,4% a GDP arányában) sem tudja tartani a görög kormány, ezért fog bejelenteni húsvét után egy 25 milliárd eurós nagyságrendû újabb megszorító csomagot és egy újabb nagy privatizációs tervet. Az is lehet azonban, hogy nem ilyen tartalmú bejelentés érkezik húsvét körül, hanem az államadósság átstrukturálása, amint arról már keringenek a piacon a pletykák.

2011.04.15 13:08
A görög kormány is csomagot készít

2011.04.20 16:38
Hétvégén bejelentik a görög csõdöt? (2.)

Egyre nyíltabban beszélnek róla

A kemény megszorítások ellenére a görögök elcsúszását a hitelt folyósító nemzetközi szervezetek is látták, de eddig könnyítésként mindössze azt tudták felajánlani, hogy a hitelcsomag kamatlábát a március végi uniós csúcstalálkozón született döntés értelmében 100 bázisponttal mérséklik. Fontos jelzés volt azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elsõ emberétõl az az április közepi nyilatkozat, amely szerint "bizonyos módosítások szükségesek lehetnek" a görög hitelprogramban. Ezzel egyrészt a hitel futamidejének 3 évrõl 7 évre (az ír hitelprogrammal egyezõ futamidõre) nyújtására is utalhatott, másrészt az adósság esetleges átütemezésére is.

Április közepén a német pénzügyminiszter, majd a külügyminiszter ennél egyértelmûbben utalt a görög államadósság esetleges átstrukturálására, napokkal késõbb pedig a német kormány egyik tanácsadója már úgy nyilatkozott: ez egyenesen elkerülhetetlen.

2011.04.14 13:23
Újra ideges a piac a görögök miatt - Ugrik a frank és a dollár

Amint az alábbi ábrán látszik: a múltbeli trükközések felszínre kerülése és a fent látott költségvetési elcsúszás miatt az IMF most még az egy évvel ezelõttinél is lényegesen magasabb görög államadósság-pályát vetít elõre. A görög államadósság jelenleg mintegy 325 milliárd eurót tesz ki és év végére 340 milliárd euróra hízhat (a GDP kb. 145%-ára). A friss IMF-prognózis szerint 2013-ban a GDP-hez viszonyított adósságráta csaknem 160%-ra emelkedik, amely sokkal magasabb, mint amely mellett 2002 elején Argentína 93 milliárd dollárnyi adóssággal csõdöt jelentett.

Hamarabb jöhet, mint gondolták

A fentiek már jól érzékeltetik azt, hogy miért távolról sem meglepõ a görög csõd esélyérõl csaknem nyíltan beszélni. Egy friss Reuters felmérés szerint a befektetõk mintegy 60%-os esélyt adnak annak, hogy Görögország néhány éven belül átstrukturálja adósságát, azaz valamilyen módon nem úgy teljesíti adósságait, mint ahogy azt megígérte (köznyelvi megfogalmazással csõdöt jelent). Ezt a magas valószínûséget a piaci árazások már a nyilatkozok elõtt is lényegében teljes mértékben tükrözték, ugyanis az 5 éves görög csõdkockázati mutató (CDS-felár) 1100 bázispont körüli szintje azt jelentette: az 5 éven belüli kumulált csõdvalószínûség mintegy 60%-os. Azóta ez jelentõsen tovább emelkedett és mintegy 70%-os az esély (45%-os tõkevisszatérítési rátát feltételezve).

Amint az alábbi ábrán látszik: a görög államkötvények árfolyama az illikvid kereskedésben jelentõsen a 100%-os árfolyam alatt jár és az utóbbi napokban meredeken esett, a piac tehát egyre inkább készül a komoly tõkeveszteség lehetõségére.

A fentiek ellenére azért kelthettek ijedelmet a befektetõi körökben a görög átstrukturálással kapcsolatos nyilatkozatok, mert egyes jelzések szerint az errõl szóló tárgyalások már júniusban elindulnának, noha ennek idejét a piac általában késõbbre (2012-2013 körülre) feltételezte, hogy kellõ idõ legyen minden érintettnek a felkészülésre (ld. késõbb). Egyes, piacon keringõ pletykák szerint azonban még ennél is hamarabb, akár most hétvégén elindulhat a folyamat az átstrukturálás nyilvános beismerésével.

Forrás: Link