Drága Magyar Testvéreim!
Tisztáznunk kellene a fogalmakat, amiket úgy kevernek-kavarnak, hogy néha már azt hihetné a Magyar ember, hogy szándékosan kutyulják. De !, ugye, a Magyar nem hiszi, hanem tudja, hogy szándékosan kutyulják. A média, pedig teljes gõzzel részt vesz a kutyulásban. Például egy cikken belül, mind a két kifejezés szerepel:

Link

A cikk alján található linken elérhetõ az elfogadott alaptörvény.

Ennyi bevezetés után lássuk a fogalmak jelentését úgy, hogy mindenki megértse.

Tehát, az alkotmány azon alapelvek leírása, amely alapelvek szerint él egy nép. Az alkotmány elveire épülnek a sarkalatos törvények, amelyeket az alaptörvény tartalmaz. Tehát a két szó nagyon határozottan elkülönítendõ és csak a saját jelentéstartalmával használandó.

Vizsgáljuk kicsit jobban meg az április 18.-án elfogadott alaptörvényt.

Már a címében is alaptörvénynek nevezik, tehát tulajdonképpen nem ez az alkotmány.

Na, de, ha nem ez az alkotmány, akkor az alapelvek hol vannak leírva?

A megfogalmazások nem egyértelmûek. Például:

Döntés katonai mûveletekben való részvételrõl 46. cikk
(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erõk határátlépéssel járó csapatmozgásairól .

A Nemzeti hitvallásban található:

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista "alkotmány" jogfolytonosságát, amely egy
zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.

A Záró rendelkezések -ben pedig az:

E helyütt teszi egyértelmûvé továbbá a Javaslat, hogy az Országgyûlés az Alaptörvényt a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 19 . § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján, alkotmányozó hatalomként alkotja meg .

Na, akkor mi is van? Hogy is van ez? Hát úgy van, hogy amit egyszer megtagadnak, utána arra hivatkoznak, amit megtagadtak. Értitek? Nem? Hát az van, ami nincs és az nincs, ami van.

Esetleg az alkotmányt és az alaptörvényt keresztezték? Akkor talán jobban jellemezné a jelenlegi mûvet egy szintén hibrid szó: ALAPKOTMÁNY