Az EU alapszerzõdéseinek módosítását vetette fel az olasz pénzügyminiszter, Giulio Tremonti szerdán, április 19-én a bevándorlókérdéssel, a gazdasági válsággal, valamint az atomenergiával kapcsolatban. Olaszországban egyre több az EU-kritikus hang.

„A szerzõdéseket egy olyan korban írták, amelynek már vége. Még a globalizációt megelõzõen keletkeztek” - mondta Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter szerdán Brüsszelben az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságában tartott meghallgatáson. A miniszter arra szólította fel az Európai Uniót, hogy használják fel a jelenlegi gazdasági és geopolitikai válságot újabb és még erõsebb megállapodásokra.
Tremonti szerint „stressz-teszteknek” kellene alávetni az európai szerzõdéseket is, hogy megtudják, mennyire alkalmasak a nekik szánt feladat végrehajtására. Az olasz politikus itt állítólag elsõsorban a Lisszaboni Szerzõdésre és az EURATOM-szerzõdésre célzott, bár elõbbit épp nemrég módosították az eurózóna állandó stabilitási mechanizmusa miatt.
Olaszországban egyre több a kritikus hang látva, hogy Brüsszel és a többi tagállam nem támogatja õket a Földközi-tengeren kialakult vészhelyzet, illetve az Észak-Afrikából érkezõ menekültáradat kapcsán. A menekültek többsége ugyanis olasz területre érkezett, és bár Róma többször kérelmezte, hogy az EU tagállamai osszák meg a „terhet” egymás között, az országok elvetették az átmeneti védelmi mechanizmus alkalmazását (Európai Tanács 2001/55/EK irányelve). Brüsszel ugyan pénzbeli segítséget ad az olasz hatóságoknak, de a menekültek kezelése az olaszok feladata maradt.
Több észak-európai ország és Franciaország is azon az állásponton van, hogy az Olaszországba érkezett menekültek nem testesítenek meg valódi vészhelyzetet, mert csak korlátozott számban érkeztek. A Frontex bevándorlással kapcsolatos uniós hivatal adatai szerint azonban már körülbelül 20 ezer észak-afrikai menekültrõl van szó.
Az olasz belügyminiszter Roberto Maroni a múlt héten odáig ment, hogy Olaszország EU-tagságát is megkérdõjelezte, miután nem sikerült meggyõznie a többi tagállamot az Itáliába érkezett menekültek egy részének befogadásáról. Tremonti pénzügyminiszter pedig amellett érvelt, hogy „a bevándorlásról alkotott európai kép nem kielégítõ”, azonban a félreértések elkerülése végett hozzátette, nem pénzt kérni érkezett az Európai Parlamentbe.
Tremonti miniszter szerzõdés-módosításokkal kapcsolatos javaslataiban a gazdasági helyzetre, valamint az egyes tagállamok pénzügyi stabilitására hivatkozott. „A magánszektor által okozott bizonytalanság soha nem kapott kellõ figyelmet” - jelentette ki a miniszter megismételve a már korábban is többször ismételt olasz kérést, hogy az államadósság helyett inkább a magánadósságokra koncentráljanak.
Tremonti beszédében felhívta a figyelmet az atomenergia veszélyeire is: „Tudjuk, hogy az elõnyei lokálisak, a hátrányai azonban általánosak.” Olaszország ugyanis jelenleg az egyetlen a G8-ak között, akinek nincsen atomerõmûve, az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után ugyanis leszerelték õket. A Berlusconi-kormány azonban 2009-ben egy nagyszabású projekttel állt elõ, amely Olaszország atomenergiához való visszatérését vette tervbe.
A Fukusimában történt atombaleset után azonban többen megváltoztatták atomenergiával kapcsolatos álláspontjukat, Olaszország ismét egy visszafogottabb álláspontot fogadott el, ezt jelzik Tremonti miniszter szavai is. Róma ráadásul fontolgatja a teljes atomenergia-programjának leállítását, miközben felülvizsgálja a jelenleg érvényes nagyvonalú napenergiával kapcsolatos támogatásait is. Az Európai Unió energiaügyi biztosa ez ügyben levelet is küldött a Berlusconi-kormánynak, melyben sürgeti Olaszországot, hogy hozzanak létre világos és kiszámítható támogatási rendszert a napenergia-ágazat számára.

Forrás: Link