Az alaptörvényt ugyan elfogadta a Fidesz-KDNP, a köztársasági elnök is aláírta, de a részleteket még nem bontották ki a maguk valójában. Ezek a sarkalatos törvényekbõl derülnek ki, amelyek viszont alkotmányos válsághelyzetet is okozhatnak – véli az fn.hu által megkérdezett alkotmányjogász. Tölgyessy Péter szerint pedig félõ, hogy a sajtótörvény mintájára készülhet a többi kétharmados törvény is.
A sarkalatos törvények a kétharmados többséggel elfogadandó törvényeket fedik le formai értelemben. Ezekben a kérdésekben a törvényalkotók úgy gondolták, hogy konszenzusra van szükség, tehát az ellenzék is kell a megváltoztatásukhoz. A mostani kétharmados törvények tárgykörei azonban jelentõsen eltérnek a korábbiaktól – mondta el Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet alkotmányjogi szakértõje.

Alkotmányos válsághelyzet

Szerinte most olyanok is bekerülnek ebbe a körbe, amelyek alapvetõen a kormányzat felelõsségkörébe tartoztak, mint a nyugdíj, az adó vagy a családpolitika. Akadnak emellett olyan törvények is, amelyek eddig kétharmadosak voltak, de kikerülnek innen, és az alapvetõ jogok teljesülésének garanciái voltak, hogy az erre vonatkozó szabályokat csak kétharmaddal lehetett megváltoztatni. Most azonban ezek is egyszerû többséggel megoldhatók. Mint például a személyes adatok védelme.


A kormányzati felelõsségkörbõl most a kétharmadba utalt törvények akár alkotmányos válsághelyzetet is teremthetnek, mert a politikai pártok az adórendszert, a nyugdíjrendszert nem alakíthatják a társadalom változásaihoz.
Ezek a sarkalatos törvények

A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. Az Alaptörvény összesen 39 helyen hivatkozik sarkalatos törvényre. Itt összegyûjtöttük ezeket.

A közteherviseléshez és a nyugdíjrendszerhez parlamenti konszenzust értelmetlenség elõírni, mert magában hordozza a válságot. Irreális, hogy családpolitikai és az adópolitikai kérdésekben konszenzusra jussanak a pártok. Az ellenzék nem fog beleegyezni abba, hogy egy új adót bevezessenek. Persze paktumpolitikát lehet még folytatni, amikor az adott politikai erõ a fontosabb kérdésekben megállapodik az ellenzék egy részével.
Az alkotmányjogi szakértõ szerint most hogy látjuk, milyen alkotmány születik, nyilvánvalóvá válik, hogy mi marad ki belõle. A sarkalatos törvények közé került olyan szabályozás is, amelynek inkább az alkotmányban lenne a helye. Hogyan jelölik az alkotmánybírákat, milyen eljárásrendben jelölik azokat a személyeket, akiket az Országgyûlés megválaszt. Csak annyit tudunk az alkotmányból, hogy az Országgyûlés megválasztja õket. Nem derül ki az alkotmányból az sem, hogy hány fõbõl áll a parlament.

Nemrég módosították a hatályos alkotmányt, amelybe bekerült, hogy 200 fõs az Országgyûlés. Az új alkotmányban azonban ez már nincs benne, de az sem, hogy a választási rendszer többségi vagy arányos. Ezt mellesleg a most hatályos alkotmány sem tartalmazta, de amikor azt elfogadták, vele idõben érkezett a választójogi törvény is. Emellett az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevõszékrõl szóló törvényrõl is akkor döntöttek. Ezek voltak a ’89-es sarkalatos törvények, amelyek nem voltak részei az Alkotmánynak, de akár be is kerülhettek volna. Most viszont úgy fogadják el az alkotmányt, hogy ezek a részletek nem ismertek.

A választójogról szóló rész teljesen nyitva hagyja azt is, ki a politikai közösség, azaz kik rendelkeznek választójoggal. Ebben az alkotmánynak egyértelmûnek kellene lennie, de nagyon sok lényeges kérdésben továbbutalja a megoldást egy sarkalatos törvénybe. Nem az alkotmányból tudjuk meg tehát, hogyan is kellene az országnak mûködnie, hanem a sarkalatos törvényekkel együtt lesz teljes a kép.

Az ország gazdaságpolitikáját, társadalompolitikáját, szociálpolitikáját, oktatását, egészségügyét eddig a parlament mind egyszerû többséggel döntötte el a párt akaratának megfelelõen. Most azonban ez is gyökeresen megváltozik – mondta el Tölgyessy Péter hétfõi elõadásán, ahol az alkotmányt elemezte.

A sajtótörvény lesz a minta?

A ’90-es politikai rendezéskor a kétharmados törvények egy világos rend szerint jöttek létre: az alapjogokra, és az alapintézményekre vonatkozzon kétharmados törvény, egyébként pedig a kormányzati felelõsségnek kell érvényesülnie. Az alkotmányjogász szerint azonban nagy gondot jelent az alaptörvényben a kétharmados törvények kiterjesztése. Az adókra, a nagy állami vagyonra, a nyugdíjra, a gyerekek után járó adókedvezményre vonatkozó törvények alapjai mind kétharmadossá válnak, eszerint az egyharmad ellenére nem változtathatók meg, így egyszerûen lehetetlenné válik a választói akarat alapján történõ kormányzás.

Tölgyessy azt is megjegyezte, hogy némelyik helyen még azt sem mondja meg az alkotmány, hogy mi is szerepeljen a sarkalatos törvényben, mint a jegybanknál. Annyi szerepel, hogy a Magyar Nemzeti Banknak van elnöke, alelnöke, és azokat a köztársasági elnök nevezi ki. Ezen kívül viszont bármi bekerülhet majd a törvénybe.

Egy sarkalatos törvény már megszületett a Fidesz kormányzása idején, a sajtótörvény. Itt az alkotmányba egy rövid, szûkszavú meghatározás került be a sajtószabadságról, utána pedig egy hallatlanul részletes sajtótörvény született. Míg az alkotmány gépelt oldalon 18 oldal, addig a sajtótörvény 120-ra rúg. És Tölgyessy szerint nagyrészt a sajtószabadság visszavételét jelenti.

Félõ tehát, hogy a kétharmados törvények többsége erre fog szolgálni: egyfelõl egy nagyon egyszerû deklaráció szerepel az alkotmányban, amely többé-kevésbé megfelel a normáknak, másfelõl pedig egy kétharmados törvény, amely ezt lebontja.
Linkekben_johet/