Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépõ alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök hétfõn. Mesterházy Attila szerint az MSZP alapvetõ célja az új alkotmány megváltoztatása. Tölgyessy Péter alkotmányjogász szerint az új alaptörvényben kétszáz felett van a vitatható pontok száma. A kormány 135 millió forintból kívánja "méltó módon megünnepelni" az új alaptörvényt; a kérdõíves pr-akció félmilliárdba került.

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépõ alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök hétfõn a déli harangszót követõen. Az államfõ a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élõben közvetítették. Schmitt Pál az új alaptörvény aláírása elõtt negyedórával személyesen köszöntötte a Sándor-palota elõtt várakozókat. Az államfõ megérkezését tapssal fogadták a Szent György téren térzenét hallgató érdeklõdök. Schmitt Pál televíziós kamerák által kísért rövid sétát tett a közönség sorai elõtt, köszöntve az ott várakozó magyarokat és külföldieket, majd a Köztársasági Elnöki Hivatal elõtt játszó Magyar Honvédség Támogató Dandár Helyõrség Zenekara karmesterét is üdvözölte.

Az egyre erõsödõ esõben várakozó érdeklõdök tapssal fogadták az aláírás hírét. Az esemény közönsége félig töltötte meg a Sándor-palota elõtti füves területet. Néhány perccel 12 óra után egy férfi jelent meg az aláírásra várakozók között, aki "NO Fidesz alko(t)mány!" feliratú táblát tartott a magasba. A Szent György téren várakozók hangos füttyszóval fogadták a demonstrálót, majd a tömegbõl odalépõ néhány férfi hangos szitkozódás kíséretében megtaposta és széttörte a táblát. A tiltakozó rendõri kíséret mellett, azonnal és önként elhagyta a területet. Az érdeklõdõk az õrségváltás után rendben távoztak a Szent György térrõl – írja az MTI.

Mesterházy: alapvetõ célunk az új alkotmány megváltoztatása

Az új alaptörvény megváltoztatása alapvetõ politikai célkitûzésünk - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetõje az MTI-hez hétfõn eljuttatott írásában. Mesterházy Attila úgy fogalmaz: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvetõ társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. "Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért" - hangsúlyozta.

A parlament április 18-án fogadta el Magyarország új alaptörvényét. Az új alkotmányt kizárólag a Fidesz-KDNP képviselõi fogadták el, az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozásban, nem volt jelen az ülésteremben, a Jobbik képviselõi pedig nemmel szavaztak.

Tölgyessy az új alkotmányról: "Az ország fele gyásznapra gondol"

Akik szeretik Orbán Viktor, és hisznek a kormányfõnek, azoknak ünnep az új Alkotmány elfogadása, az ország másik fele viszont gyásznapra gondol - mondta Tölgyessy Péter politikai elemzõ az alkotmány parlamenti elfogadása után. A politológus az OSA Archívumban tartott elõadásában egyebek mellett arról is beszélt, hogy az új alaptörvény elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjedhet a közjogi berendezkedésre is – jelentette az InfoRádió. Az alkotmányozás normális idõszaka az, amikor háború vagy forradalom miatt összeomlik a régi rendszer. Ilyenkor rá vannak kényszerítve ez Magyarországon nincs meg. Ez '89-ben volt így, 1990-tõl normál mûködése van a magyar politikai rendszernek - mondta Tölgyessy Péter.

A politikai elemzõ szerint a jobboldalon hallatlanul sokan csalódottak, mert sok jobboldali alapérték nem került be az alkotmányba. Volt néhány alapállítás, amelyhez jobboldali gondolkodók kötõdtek, az egyik ilyen a közvetlen köztársasági elnök választás, a másik ilyen a kétkamarás parlament, de egyikbõl sem lett belõle semmi. Tölgyessy Péter kiemelte, hogy az alaptörvény szavainak a 80 százaléka a 1989-es alkotmányból származik, megdöbbentõen kevés a közvetlen változtatás. A döntõ ok szerinte, hogy a jogalkotókban nem volt alkotmányozó fantázia, igyekeztek a bevált elemeknél maradni, igaz eközben lett sok új eleme, és eközött van néhány rendkívül problematikus része az alaptörvénynek.

Tölgyessy szerint egy olyan országban, amely tisztában van elõnyeivel, hátrányaival és bízik magában, ott nincs preambulum: "Hiszünk magunkban és nem kezdjük azt mondani, hogy már a török ellen is mi védtük Európát, mert tudjuk, hogy mi nagy teljesítményt nyújtottunk. Minél zavarosabb egy ország nemzettudata, annál hosszabb a preambulum". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti hitvallás "archaikus jobboldali kollektivista világnézetet" rögzít és az Alkotmánybíróságnak (Ab) ennek alapján kell majd értelmeznie az összes jogszabályt. Kiemelte: emiatt egyebek mellett a sajtószabadságot és a véleményszabadságot is újra kell gondolnia a testületnek. Ez azt jelentené, hogy teljesen kilépünk abból a világból, amely a Nyugatot olyan sikeressé tette - vélekedett.

"Kiáltóan elfogadhatatlannak" tartja azt is, hogy az új alaptörvény szerint Magyarországon a jogfolytonosság a német megszállással szakadt meg, és 1990-tõl, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra. Szerinte ezt a jobboldali gondolkodók is nehezen fogadják el – írja az MTI. Tölgyessy Péter kitért arra: az egész alkotmányt áthatja az a gondolat, hogy ez csak a szabályozás egy része, amelyet kiegészítenek majd a sarkalatos törvények. Az elsõ ilyen, már elfogadott kétharmados jogszabályról, a médiatörvényrõl szólva azt mondta: az alkotmányból a sajtószabadságról szóló deklaráció nagyszerû, de a törvényben a sajtószabadságból visszavesznek. Félõ, hogy a sarkalatos törvények özöne erre fog szolgálni a legkülönbözõbb területeken - mutatott rá. Tölgyessy Péter értékelése szerint az új alaptörvényben kétszáz felett van a vitatható pontok száma.

135 millióból ünnepli alkotmányát a Fidesz

Százharmincöt millió forintból kívánja "méltó módon megünnepelni" a kormány az új alaptörvényt. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet az ünnepi események szervezõjét is kijelöli. A Nemzeti Erõforrás Minisztériuma egy nappal korábban kevesebb mint százmillió forintra becsülte a költségeket – írja az Origo. "Magyarország Alkotmányának méltó megünneplése céljából" címmel jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben a kormány szerdai határozata, amely 135 millió forint átcsoportosítását rendeli el az új alaptörvény aláírásának napján tartandó gálahangversenyekre.

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelõs államtitkárságának csütörtökön jelentette be, hogy húsvét hétfõn Budapesten, valamint nyolc vidéki helyszínen és Kolozsváron is egy idõben, 19 órakor kezdõdõ gálaestekkel köszöntik Magyarország új alaptörvényét. A kormányrendelet összesen hét költségvetési cím - köztük a rendkívüli kormányzati intézkedések, a közhasznú és gazdasági társaságok által ellátott oktatási és kulturális feladatok támogatása valamint a Nemzeti Erõforrás és a Közigazgatási minisztérium fejezeti kezelésû elõirányzatainak terhére rendeli el az átcsoportosítást.

A rendelet a hangversenysorozat lebonyolításával a Filharmónia Budapest és Felso-Dunántúl Nonprofit Kft.-t bízza meg. A Nefmi csütörtöki közleménye szerint a gálaestek közül a budapesti esemény költsége a legmagasabb, 24 millió forint, a többi kilenc hangversenyre átlagosan 7 millió forintot költenek. Ez azonban összesen csupán 97 millió forint, szemben a kormányhatározatban szereplõ 135 millióval. A fõvárosi Mûvészetek Palotájában rendezendõ hangverseny elõtt beszédet mond Schmitt Pál köztársasági elnök is. Az eseményt a közszolgálati médiumok élõben közvetítik.

Félmilliárdba került az alkotmány-totó

Bár a választásra jogosult 8 millió ember közül csak 920 ezren válaszoltak a kormány alkotmányügyi kérdõívére, a levelezés és az ûrlapok feldolgozása így is több mint félmilliárd forintba került - tudta meg a Blikk.
A pénteki lapban a miniszterelnök szóvivõje kifejtette: így is olcsóbb volt az állampolgárok véleményének kikérése, mint ha népszavazást írtak volna ki az új alaptörvényrõl. Szijjártó Péter ismertette: 487 millió forintba került a kérdõívek kiküldése, ami kevesebb mint 10 százaléka egy népszavazás költségeinek. Mint elmondta, a visszaérkezett ívek feldolgozására egy diákszövetkezettel szerzõdtek 6,13 millió forintért.

A 920 ezer válaszlevelet néhány hét alatt, szkennerekkel dolgozták fel. Az utolsó, kifejtõs kérdésre érkezett válaszok feldolgozásához kismamák távmunkáját vették igénybe, 22,6 millió forintért. A különféle munkafolyamatokban egyébként csökkent munkaképességû emberek is részt vettek - mondta Szijjártó, aki hozzátette: a Nemzeti Konzultációval kapcsolatos társadalmi célú hirdetéseket ingyenesen közölték a tévé-, rádióadók - idézte a lapot a Független Hírügynökség.
Link