Mert ugye most hirtelen választásokra is készülni kell!
A házelnök szerint a kormánypárti tervezet biztos, hogy nem fog megfelelni az MSZP-nek. Kövér László szerint elkerülhetetlen volt, hogy az új alaptörvény megszületését viták övezzék és övezik is a mai napig. Az Országgyûlés elnöke az MTI-nek kedden adott interjújában ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy maximum "szépészeti és esztétikai szempontból" tartja a vitákat jogosnak és elfogadhatónak. Mint mondta: lehet, hogy célszerûbb és hasznosabb lett volna egyeztetni bizonyos ügyekben.

"De, teszem fel a kérdést, kivel, illetve kikkel?" - firtatta. A bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatárának alaptörvénybe emelése kapcsán például a parlament elnöke azt mondja, hogy az érintettek "nyilvánvalóan egzisztenciális érdekeiket védendõ" soha nem lettek volna hajlandóak belemenni abba, hogy magukra nézve öregségi nyugdíjkorhatárt fogadjanak el. "Vagy éppenséggel azokkal a titkárokkal kellett volna a bíróság nevében egyeztetni, akik kétszer annyian vannak, mint a közeljövõben e törvényhely okán nyugdíjba kényszerülõ bírák, akik meg alig várják, adott esetben évek óta, hogy bíróvá nevezessék ki õket? Tehát pontosan kikkel is kellett volna egyeztetni?" - fogalmazott Kövér László.
A sarkalatos törvények megalkotása kapcsán az elnök természetesnek tartja a konzultáció szükségességét, ugyanakkor szerinte ezeknek differenciáltaknak kell lenniük.
Nem tartja kizártnak, hogy a parlamenti nyári szünet elõtt megszületik még a választási törvény módosítása. Mint mondta, ez egyébként szerepel is abban a tervezetben, amelyet a kormány állított össze a parlament nyári szünete elõtt benyújtandó törvényjavaslatokhoz. Hangsúlyozta, hogy a választójogi törvényrõl szóló egyeztetések részben már zajlanak. Kiemelte: arra kérte a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetõit, hogy gondolják végig, milyen koncepció lenne optimális a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgárok számára a választásokon való részvétel kapcsán. Azt mondta, hogy a 20 éves adósság törlesztéseként a magyarországi nemzetiségekkel is egyeztetni kell a parlamenti részvétel lehetõségérõl. És itt nyilvánvalóan nem csak azt kell biztosítani, hogy lehetõség szerint valamilyen formában mind a 13, Magyarországon törvény alapján létezõ kisebbség, nemzetiség beleszólhasson a törvényhozás munkájába, hanem azt is, hogy a képviselet arányos legyen - húzta alá.
Kövér Lászlónak - mint mondta - nincsen "illúziója": szinte biztosnak ítéli, hogy nem tudnak olyan választójogi törvénymódosítást a Ház elé terjeszteni, ami például az MSZP-nek megfelelne. "Kíváncsian várom, hogy az MSZP éppen melyik, az elmúlt 20 évben vallott álláspontját veszi majd elõ" - tette hozzá. "Azt, amit még leánykori nevén MSZMP-ként képviselt, vagyis hogy csak egyéni képviselõk legyenek a magyar Országgyûlésben, vagy azt, amit legutoljára képviseltek, ha jól emlékszem, hogy legyen teljesen arányos, listás a rendszer, vagy azt mondjuk, hogy egyfordulós rendszer legyen, vagy maradnának inkább mégiscsak a kétfordulós rendszernél" - fogalmazott a politikus.
Az Országgyûlés elnöke elmondta, hogy a kormány következõ idõszakra vonatkozó jogalkotási programja szerint a benyújtás elõtt álló 27 törvényjavaslat döntõ többsége a Széll Kálmán Tervvel függ össze. Közölte, hogy részletes ütemezés ebben az ügyben a kormány részérõl a jövõ hétre várható. A törvényjavaslatok között szerepel még a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításra, az egészségügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslat, de a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló indítvány és a közbeszerzésekrõl szóló törvényjavaslat is.

Forrás: Link