(Hol megy szembe a zsidó a zsidóval? Hát a zsinagógában!)
"Ha ki merik mondani, ha nem, a magyar oktatásügy válságban van." Az Orbán-kormány pedig lép: 2014-ig a jelenlegi közel 54 ezerrõl 30 ezerre csökkentenék az államilag finanszírozott létszámkeretet a felsõoktatásban - szemben haladva az Európa 2020 stratégiával, aminek sikerre vitele Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa szerint is a magyar uniós elnökség prioritása.

A munkaerõpiac igényeinek érvényesítése érdekében pedig a természettudományos és mûszaki képzéseket helyeznék elõtérbe. Kérdés, be lehet-e csalogatni a természettudományok évek óta hanyatló területére a diákokat, illetve hogy az összes felsõoktatási intézmény túléli-e az átalakításokat?
Nem új keletû dolog, hogy a magyar oktatási rendszerben vissza akarják fordítani a természettudományos tárgyak zuhanórepülését. Sólyom László még köztársasági elnökként állt ki az ügy mellett. 2009 májusában azt mondta: "humántudósként némi irigységgel tekint a természettudósokra és a mûszaki értelmiségre, a mindennapi életben ugyanis a mûszaki színvonal a megbízhatóság és fejlettség mutatója". Sólyom akkor az oktatási tárcát is bírálta, mert elutasították, hogy egy természettudományos tárgyból is kötelezõ legyen az érettségi.
A természettudományos tárgyak szerepének kérdése most is sarkalatos ügynek számít a köz- és felsõoktatásban: a konvergenciaprogramban felvázolt irányelvek szerint ugyanis úgy alakítanák át a rendszert, hogy nagyobb hangsúlyt, és egyben több államilag finanszírozott helyet kapjanak a természettudományos és mûszaki képzések.
A nyilvánosságra hozott tervekben az is szerepel, hogy a 2011. évi 53 450 fõrõl 2014-ig 30 ezer fõre csökkentenék az államilag finanszírozott helyeket - az ezen felül jelentkezõ diákoknak maradna a költségtérítéses verzió. Ezt azzal magyarázzák, hogy így akarják csökkenteni a diplomás munkanélküliek számát, illetve így alkalmazkodnának a gazdaság és a munkaerõpiac igényeihez.
Kérdés, hogy sikerül-e elég hallgatót csalogatni a megnövekedett kapacitású természettudományos képzésekre, vagyis hogy az államilag finanszírozott helyek növelése önmagában elég-e ahhoz, hogy a középiskolás diákok ezt az utat válasszák? Szintén felmerül, hogy a most mûködõ felsõoktatási intézményeknek három év múlva is lesz-e helyük a rendszerben, illetve hogy az újraelosztás nyomán nem kerülnek-e hátrányba a bölcsész szakok?
Könnyített felvételivel csalogatják a diákokat?
Ami a természettudományos szakok népszerûségét illeti, a probléma gyökerét a közoktatásban kell keresni, ahol az elmúlt tíz évben borzasztóan lecsökkent - nagyjából a korábbi arány harmadára - a természettudományos tárgyak óraszáma - mondta a Hírszerzõnek Bella Tibor, a Közoktatási Szakértõk Országos Egyesületének elnöke, matematika-fizika-számítástechnika szakos tanár, aki szerint a most tervezett lépésekre a közoktatás még nincs felkészülve. Bella azt mondta, nem az a baj, hogy a gyerekek nem elég érdeklõdõek a természettudományos tárgyak iránt, hanem hogy nem kapnak elegendõ tudásanyagot.
Ezt Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke is megerõsítette a Hírszerzõnek, szerinte sem szabadna megengedni, hogy a diákok a gimnázium elsõ és második éve után ne is találkozzanak ezekkel a tantárgyakkal, mert ennyi kihagyással nagyon nehézzé válik a felvételi.
Az persze nem megoldás a közoktatás hiányosságainak betömésére, hogy a természettudományos szakok felvételi követelményeit gyengítik - errõl már Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciának (HÖOK) elnöke beszélt a Hírszerzõnek. A jelenlegi tendencia szerint ugyanis nem kell emelt szintû érettségit tenni ahhoz, hogy egy diák ebben az irányban tanulhasson tovább, a HÖOK pedig ezt egy a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának címzett levélben szóvá is tette a napokban.
Ha ki merik mondani, ha nem
Ha azonban a közoktatásban sikerülne megerõsíteni a természettudományos tárgyak szerepét, az még mindig nem lenne garancia arra, hogy a diákok az államilag finanszírozott helyek izmosodása miatt tanuljanak tovább, például mérnökként.

Sándorné Kriszt Éva szerint a középiskolában viszonylag hamar eldõl, merre akar továbbtanulni egy diák, az államilag finanszírozott helyek átszervezése pedig önmagában kevéssé befolyásolja ezt a szándékot. "Ettõl nem lesz több természettudós az országban, az alapvetõ változáshoz legalább öt-tíz év kell." A gyökeres változáshoz pedig nem csak idõre van szükség, hanem a lapunknak nyilatkozó szakemberek egyöntetû véleménye szerint a közoktatás és a felsõoktatás együttes reformjára is.
Bella Tibor azt mondta: "ha ki merik mondani, ha nem, a magyar oktatásügy válságban van", ezért is várják kíváncsian a közoktatási törvényt. Eddig csak irányvonalakat láttak, konkrétumokat nem, és a velük történõ egyeztetésekben is éreznek hézagokat. A pedagógus azt is nehezményezte: nem egy politikustól hallotta már, hogy "az oktatással kell kimászni minden gazdasági gödörbõl, de amikor a gombot kell megnyomni, mégis megremeg a kezük".

A túlélés kulcsa
Ami az államilag finanszírozott létszámkeret csökkentését illeti, valóban felmerül a kérdés, minden intézmény és képzés túléli-e a vágást? Az MRK elnöke a Hírszerzõnek azt mondta: komoly beavatkozásról van szó, ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy ezzel párhuzamosan az érintett korosztály létszáma is folyamatosan csökken.
Ezzel együtt elismerte, hogy egyes intézményeknél szükség lehet majd profiltisztításra, hiszen - ahogy fogalmazott - "nem kell több tucat helyen elindítani ugyanazt a szakot". Ezt az álláspontot erõsítette a Fidesz oktatáspolitikusának, Pósán Lászlónak keddi, Klubrádióban tett nyilatkozata is, mely szerint "a képzések széles spektruma alakult ki fõiskolákon úgy, hogy a nívót nem minden esetben hozzák". Szerinte több felesleges képzés is van ilyen szempontból - példaként említette, hogy túl sok a médiaszak. Emellett a HÖOK elnöke is reális esélyt lát rá, hogy egyes intézmények bajba kerülhetnek az átalakítások miatt, s õ is azt mondta: a specializálódás lehet a túlélésük kulcsa. Ami pedig a bölcsész szakok potenciális háttérbe szorulását illeti, az MRK elnöke szerint nehéz megmondani, hogy tíz év múlva milyen szakmákra lesz kereslet, ezért õk a kormányzat felé igyekeznek azt az üzenetet közvetíteni, hogy tartsák meg a humán- és reálképzések támogatottsága között az egyensúlyt.
Bár Nagy Dávid azt gondolja, a létszámvágásról a törvényi keretek ismerete nélkül sok mindent nem lehet még mondani, arra azért felhívta a figyelmet, hogy míg az Európa 2020 program egyik meghatározott célja, hogy a 30-34 éves korosztály negyven százaléka rendelkezzen valamilyen felsõfokú végzettséggel 2020-ig, addig Magyarország egyelõre ebbõl csak 30,3 százalékot vállalt, vagyis eleve lemaradtunk az élmezõnytõl. A HÖOK elnöke azt mondta lapunknak: az államilag finanszírozott keretlétszám szûkítése további lemaradást eredményezhet. Ehhez képest a magyar uniós elnökség deklaráltan kiemelt célja az Európa 2020 sikerre vitele, mint ahogy ezt Orbán Viktor, vagy Hoffmann Rózsa is több európai fórumon kifejtette.
Mindemellett az is érzékeny kérdés lehet, mi történik azokkal a jó képességû, de rossz anyagi körülmények között élõ diákokkal, akik lecsúsznak - a tervek szerint csak a "legjobbaknak" fenntartott - állami képzésrõl, a költségtérítéses képzést azonban már nem tudják kifizetni? Az MRK elnöke erre azt mondta: nem szabad hagyni, hogy az igazán elhivatott diákok lehetetlen helyzetbe kerüljenek, ezért tanácsolják a kormánynak egy ösztöndíjrendszer kialakítását.
Államilag finanszírozott munkanélküli diplomák
A tervek szenzitív elemein túl Nagy Dávid szerint ugyanakkor teljesen helytálló igény, hogy a kormány nem akar állami forrásból nagy számban munkanélküli diplomásokat képezni, ezért lépni kell. Épp ezért támogatandó ötletnek tartja, hogy az államilag finanszírozott helyeket a munkaerõpiac igényeihez akarják igazítani. "A hallgatóknak is érdekük, hogy lássák, milyen esélyekkel tudnak majd elhelyezkedni a diplomájukkal" - magyarázta lapunknak.
A HÖOK elnöke azt mondta: az a legfontosabb, hogy regionális, illetve helyi szinten kialakuljon egyfajta együttmûködés a gazdasági szféra és az oktatási intézmények között, hiszen Magyarországon nem lehet országos munkaerõpiacról beszélni, kisebb egységekben kell gondolkodni. Jó példa erre, hogy a gyõri Audi gyár mérnökei szoros kapcsolatban állnak a Széchényi István Egyetemmel - adott esetben még a tananyag kialakításába is beleszólnak.

Forrás: Link