Végre zsidó kézben a zsidó film. Lehet folytatni, amit elkezdtek!
Az Magyar Mozgókép Közalapítvány adósságát nem váltja ki a kormány, ezért úgy döntött, hogy megszünteti az alapítványt, míg a feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos, Andrew Vajna által kialakított új struktúrában helyezi el. Az állami filmes pénzek legnagyobb elosztójává vált Vajna egyfajta központ producer lehet, de a terveit hétfõn árulja el.

Az MMKA adósságállománya a felelõtlen gazdálkodás miatt olyan mértékû, amelyet nem akar a kormány konszolidálni, ezért úgy döntött, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos által kialakított új struktúrában helyezi el - derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményébõl.
A kormány a meglévõ adóssághalmaz kezelését a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával kívánja megoldani.

Az filmszakma osztotta a filmes pénzt
A Magyar Mozgókép Közalapítványt 1998-ban hozta létre a kormány és a filmszakma 26 szervezete, az 1991-ben alapított Magyar Mozgókép Alapítvány jogutódjaként. A szervezet feladata, hogy a filmtörvény szerint az állami költségvetésben a filmipar támogatására elõirányzott összegeket, illetve az egyéb forrásokból származó, ugyanezt a célt szolgáló bevételeket elossza. Alapcéljai a magyar filmek elkészítésének, terjesztésének és megõrzésének támogatása minden mûfajban, a magyar filmmûvészet külföldi és az egyetemes filmmûvészet magyarországi terjesztésének segítése, illetve a magyar filmszakma képviselete belföldön és külföldön. Vezetõ testülete a kuratórium, amelynek elnökét és tagjait az alapítók jelölik és a kormány hozzájárulásával a kultuszminiszter nevezi ki.
Szerdán a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói értekezletén szabályellenes mûködésrõl, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerzõdésekrõl, állami támogatások terhére felvett banki hitelekrõl, és ebbõl adódóan 10,6 milliárd forintnyi adósságról számolt be a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal.

Az értekezletet dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hívta össze, hogy az MMKA társalapítóival ismertesse a kormány elképzeléseit a közalapítvány további mûködésével kapcsolatban.

Fedezet nélküli pénzeket költöttek?
A KEHI vizsgálat elsõ körben a 2006-2010. közötti gazdasági mûködést tárta fel, melybõl kiderült, hogy a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium több évre elõre- elõször 2010-ig, majd 2013-ig - kötött olyan támogatási szerzõdéseket, amelyeknek nem volt költségvetési fedezete, majd ezek terhére a közalapítvány késõbb összességében milliárdos banki hitel felvételére ösztönözte az általa támogatottnak ítélt produkciókat, így próbálva biztosítani a közalapítvány fedezet nélkül vállalt pénzügyi kötelezettségeit. A KEHI vizsgálat jelenlegi állása szerint több olyan gazdasági döntés született a közalapítványnál, amely bûncselekmény gyanúját veti fel.

Az fn.hu tanácskozáson részt vevõ forrása szerint az államtitkár kifejtette, hogy mivel a túlköltések során olyan szerzõdéseket kötöttek, amelyeknek nem volt meg a költségvetési fedezete, ezért ezeket az egyességeket semmisnek tekintik. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy bár a kormány csak egy az alapítvány alapító tagjai közül, a megszüntetéshez nincs szükség konszenzusra. Ezt végsõ soron akár az ügyészség is kezdeményezheti.

Körösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának 2010-ben megválasztott elnöke korábban a Filmhunak adott interjújában elmondta, hogy a tetemes adóságállomány éveken keresztül halmozódott. A Medgyessy-féle ígéreteket a szakma eufórikus állapotban elhitte, majd a valóság kiderülése után változatlan nagyságrendben folyt a költés, s ráadásnak 2005-ben a Bozóki-féle miniszterség ideje alatt a minisztériumi átutalások egy évnyi elmaradása vezetett a banki hitelállomány ilyen mértékû megnövekedéséhez. Az MMKA szerinte rosszul reagált ezekre. Nem fogta vissza az pénzkiígérést, és az éves finanszírozás kimaradására nem alakított ki stratégiát a bankok megjelenésével. Emellett pedig minden egyes évben túllépték az adott év keretszámait, növelték a mínuszt.

Már Vajna a legnagyobb pénzosztó
Az MMKA megszüntetésével tehát Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos kezébe kerültek az alapítvány feladatai is, míg az idei költségvetésbõl csak az derült ki, hogy az õ intézete vált a filmfinanszírozás legnagyobb elosztójává. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) állami támogatására ugyanis mindössze 1,035 milliárd forint szerepelt, a tavalyi 5,1 milliárd után, amelynek jelentõs részét amúgy is zároltak.

Mindeközben a büdzsében más területeken jelentõs összegek szerepeltek a magyar film támogatására: 2 milliárd a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, 800 millió a Nemzeti Kulturális Alapnál, 175 millió pedig a Nemzeti Erõforrás Minisztériumnál. Így egyrészt összességében is kevesebb, közel 4 milliárd forint jutott tehát a filmekre, mint amennyit az MMKA költhetett volna el másrészt jól látszik, hogy a filmes források legfõbb kútfeje a gazdasági tárcához, a kormánybiztoshoz került.

Andrew G. Vajna a terveibõl azonban igen keveset árult el.
Május 2-án azonban a nyilvánosság elé tárja a koncepcióját.
Az fn.hu értesülései szerint a jövõ egyfajta összevont stúdiórendszerben képzelhetõ el, ahol minden filmtervrõl egy központi producer dönt majd. Ez némiképp hasonló lehet az 1989 elõtt mûködõ rendszerre, ahol a stúdióknak egy-egy teljhatalmú producere volt. Akkor azonban, ha az egyik stúdióban nem jutott át egy forgatókönyv, akkor másik négynél még lehetett próbálkozni. Többek szerint azonban félõ, hogy ha egy nagy stúdió lesz majd, akkor az mindig egyfajta ízlést fog majd csak megjeleníteni, még ha nem is feltétlenül egy emberét kell ezen érteni, de többfajta látásmód biztosan kiszorul a hazai vásznakról.

Forrás: Link