Az AXA csoport az elmúlt idõszakban több olyan költségcsökkentõ lépést is tett, amire a kormány intézkedései miatt volt szükség, azonban most egy új eszközhöz - a bevételnöveléshez - nyúlt a csoport egyik tagja. Az AXA úgy döntött még március elején, hogy az önkéntes pénztári ágban több változtatást is végrehajt, például a minimális havi tagdíjat és a tagdíjbefizetésekbõl levonható díjakat megemelik. Véleményünk szerint a kormány nyugdíjrendszert érintõ változtatásai miatt volt erre szükség, mint ahogy arra már korábban felhívtuk a figyelmet a pénztárak ellehetetlenültek az adminisztratív korlátok miatt. A pénztárnak 70 ezer tagja van, õk mindebbõl annyit vesznek észre, hogy évente néhány ezer forinttal többet von le tõlük a pénztár. Az új belépõk számára is nehezednek a feltételek, ez pedig a közvetlen versenytársak helyzetét erõsítheti. A legnagyobb kérdés, hogy az AXA egy lavinát indított-e el a szektorban, vagy csak egyszeri esetrõl beszélhetünk?

hirdetés



Elsõ ránézésre egy nem mindennapi döntésre szánta el magát az AXA önkéntes nyugdíjpénztár, hiszen egy a Portfolio.hu birtokába került levél szerint az önkéntes pénztár küldöttgyûlése úgy döntött, hogy 2011. március elejétõl a minimális tagdíjat a korábbi 1500 forintról 3500 forintra emeli. Ezt meghaladóan más változtatásokat is tettek, így a tagdíjfelosztási szabályokat és a csatlakozási díjat is megváltoztatták. Mind a két változtatás segítségével havonta több pénz kerülhet levonások által a pénztárhoz, következésképpen a pénztártagok egyik napról a másikra azzal szembesülhettek, hogy a költségeik jelentõsen emelkedtek. Mivel a pénztárba 70 ezernél is több tag tartozik, ezért úgy gondoltuk, hogy jobban utána nézünk az esetnek, és megnézzük miért volt szükség a szektorban eddig egyedinek számító komplex lépésre.

Mindent a bevételek növeléséért

A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint megpróbáltuk feltérképezni, hogy hogyan is néz ki az önkéntes pénztári szektor, jól lehet látni, hogy az AXA a lista elsõ felében található taglétszámát tekintve. Több mint 70 ezer pénztártag található náluk, a megemelt minimális tagdíj viszont nem lóg ki a szektortársakétól, bár az mindenképpen igaz, hogy a legtöbben 2-3000 forintos tagdíjat határoznak meg. Egyedül talán a lépés gyorsasága és mértéke lehet az, ami kétségeket ébreszt, annál is inkább mivel, ha a megemelt tagdíjat nem tudja a pénztártag teljesíteni, akkor igaz nem szûnik meg a tagsága, viszont a pénztár a minimális tagdíjnak megfelelõ összeg után fogja a költségeket levonni. Különösen érdekes a tagdíj-emelés annak fényében, hogy a legközelebbi versenytárs, az ING továbbra is 1500 forintos tagdíjat vár el minimálisan a tagoktól.

Klikk a képre!

Amennyiben egy önkéntes pénztárnak a tagjai kívánunk lenni, akkor több költség is terhel bennünket. Van egy olyan díj, ami a pénztárhoz való csatlakozás miatt merül fel, ezt a pénztárak úgy oldják meg, hogy a tagdíjfizetés elsõ néhány havi összegébõl pár ezer forintot saját maguk számára, a mûködés finanszírozására vesznek le, majd csak az azt követõ befizetéseket írják jóvá a számlánkon az egyéb díjak levonása után.

A csatlakozási díjon felül minden egyes hónapban a befizetéseket bizonyos, sávosan változó költség terheli, amit a pénztár mûködési és likviditási célokra használhat fel. Mindez pénztáranként változó, a törvény meglehetõsen szabad kezet ad a pénztárak számára (éves szinten 10 000 forintos befizetés felett maximum 6 százalékot vonhatnak le, az alatt 10 százalékot), egyedül a piaci verseny lehet az, ami korlátot szab a költségeknek. Ezt meghaladóan még vagyonkezelési díjat is felszámít a pénztár, amelynek mértéke a kezelt vagyon 0,8 százaléka. A PSZÁF adatai alapján viszont már olyan evolúciós fázisba jutott el a szektor, ahol már a mûködési és vagyonkezelési költségek optimális szintre álltak be.

Az AXA két oldalon is költséget emelt, egyrészt megemelte 2400 forintról 4500 forintra a csatlakozási díjat, valamint a sávos tagdíjfelosztást is úgy változtatta meg, hogy az jelentõs költségnövekedést jelent a tagok számára. A lépés leegyszerûsítve azt jelenti, hogy a pénztár a bevételeit növeli. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a minimális tagdíjelvárás megváltoztatása is azt eredményezi, hogy több forrása maradhat a pénztárnak a mûködésére, hiszen a korábbiakhoz képest most több befizetést kell teljesítenie a tagoknak.

Gyûjtésünkben azt mutatjuk be, hogy adott éves befizetés mellett mennyivel nõnek a tagok terhei, a számítások abban az esetben érvényesek, ha nem friss belépõrõl van szó. A minimális tagdíjfizetés mellett éves szinten 1030 forinttal lesz több tagonként a pénztár mûködési forrása, viszont havi 12 500 forintos befizetés mellett már éves szinten 3900 forintot nyer a pénztár a költségek emelésével. Gyûjtésünk szerint, míg március elõtt éves szinten a befizetésekre vonatkoztatva 3-4,5 százalékos költséggel kellett számolni, addig most már 4-7 százalékkal. Értelemszerûen a magasabb értékek alacsonyabb havi befizetés esetén érvényesek, a kisebbek pedig akkor, ha havonta akár 20-30 ezer forintot is félre tudunk tenni az önkéntes pénztárban.


Fertõzés a magánpillérbõl

A kormány magánnyugdíjpénztárakat érintõ jogszabály-változtatásai áttételesen az önkéntes pénztárakra is hathatnak, és joggal gondolhatnánk arra, hogy a költségnövekedésre is emiatt került sor. A nagyobb pénztárak általában egy nagyobb ernyõ alatt mûködnek, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes pénztár nagyjából egy fedél alatt van. Az adminisztrációs feladatokat és a vagyonkezelést is jellemzõen a két ágban összevontan intézik, csoporton belül, vagy akár kiszervezve.

Triviális lenne egy banki, biztosítói csoport esetében, hogyha a magánágat ellehetetlenítik költségoldalon, és a tagok többsége is visszalép az állami pillérbe, akkor a rendszer másik lábát jelentõ önkéntes pénztári oldal is megérzi mindezt. Korábbi gyûjtésünkben már bemutattuk, hogy komoly megszorításokra kényszerülnek a pénztárak, sokan már kifogytak a tartalékaikból, és a tulajdonos támogatására van szükség, ha már nem elegendõ a hozamokból havonta tagonként levonható 260 forint. Érdekesség viszont, hogy az éppen a parlament elõtt heverõ törvénycsomag lehetõséget ad a pénztáraknak, hogy a vagyontranszferkor 795 forintot levonjanak a mûködési költségeikre. Azonban erre még sokat kell várni, június elején lehet erre a bevételre számítani, addig magukra vannak utalva a pénztárak.

Számos tényezõtõl függ, hogy egy pénztár miként dönt, azonban eddig csak azt hallhattuk, hogy az ágazatok közötti keresztfinanszírozás nem lesz jellemzõ, tehát a magánágban történt változtatások miatt nem kell arra számítani, hogy az önkéntes oldalon lennének megszorítások. Az AXA lépése viszont éppen ezt cáfolja meg. A nagy kérdés, hogy esetleg más pénztárak is követhetik-e az AXA által járt utat, bár ha a korábbi logikai fonalat vesszük alapul, akkor koránt sem valószínûtlen ez a forgatókönyv.

Az AXA válasza is megérkezett

Az elmúlt években - bár a szabályozási háttér erre lehetõséget adott - nem változtattunk a minimális tagdíj mértékén. Az eddigi 1500 forintos érték a piacon az alacsonyabbak közé számított, nem beszélve arról, hogy ha megnézzük, ekkora havi összegbõl még hosszabb távon sem gyûlik össze annyi megtakarítás, ami érdemi nyugdíj-kiegészítést tenne lehetõvé. Pontosan ezért döntöttünk amellett, hogy megemeljük a tagdíj mértékét - mondta el kérdésünkre az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ügyvezetõ igazgatója, Bangáné Jarecsni Rita.

Az ügyvezetõ szerint a 3500 forint összevontan érvényes a munkáltatói és munkavállalói befizetésre, és mint emlékeztetett, a tagok 75-80 százaléka esetében a munkáltató is vállal tagdíjfizetést. Nagyjából a tagság 15-20 százaléka lehet, akik a korábbi minimális tagdíjat fizették, azonban az ügyvezetõ úgy véli, felelõs pénztárként ezekben az ügyfelekben sem kelthetik azt a hamis illúziót, hogy havi 1500 Ft-os befizetésekbõl az állami nyugdíj majd kiegészíthetõ lesz.

A költségemelést firtató kérdésünkre az AXA ügyvezetõ igazgatója azt mondta, hogy mindössze a jogszabály adta keretekhez igazították a levonásra kerülõ terheket, amik a mûködésre és likviditás biztosítására használhatók fel. Kétségtelen tény, hogy a pénztár is egy gazdálkodó szervezet, és amennyiben a körülmények úgy kívánják, akkor minden olyan lépést meg kell ragadni, ami a mûködést optimalizálja. Már eddig is hajtottak végre költségcsökkentést a pénztárban, azonban arra is szükség volt, hogy a bevételeiket is emeljék. Bangáné szerint viszont még így sem lóg ki az AXA piacon, sõt találhatunk más pénztárakat is, akik hasonló költségszerkezettel dolgoznak.
Link