Azért csak-csak szivárog már ez a zsidó-cigány fekália, s felsejlik a valóság.

Megdöbbentõ levél a Gyöngyöspatán uralkodó valódi állapotokról
Levelet kaptunk Gyöngyöspatáról. A falu az elmúlt hetekben az országos figyelem középpontjába került, de arról kevés szó esett, hogy a feszült helyzet nem most, hanem hosszú évek során alakult ki a településen. Az alább szó szerint közölt levél erre a folyamatra, és a lehetséges megoldási módozatokra hívja fel a figyelmet.

Gyöngyöspata többségi társadalma fontosnak érzi, hogy a sokszor egyoldalú, felszínes híradások, nyilatkozatok mellett tájékoztassa az ország közvéleményét arról, valójában milyen folyamatok és történések vezettek az elmúlt hetekben kialakult helyzethez, és egyben rávilágítson arra is, mitõl várja a feszültségek és problémák enyhülését.
A faluban több száz évig békésen élt együtt a magyar többség és a cigány kisebbség. Generációkon keresztül a mezõgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élõk kenyerét. Az elsõ problémák 15-20 évvel ezelõtt jelentkeztek, és egyre súlyosbodtak. Egyre hangosabb és agresszívebb lett egy csoport a falu lakosságán belül (nagyrészt máshonnan betelepített családok), és egyre inkább mindennapossá váltak sok család, ember számára az inzultálások és a sérelmükre elkövetett tulajdon elleni bûncselekmények. Tehát egyáltalán nem hangulatkeltésrõl és politikai játszmáról van csak szó, mint ahogy azt sokan hangoztatják. A problémák nem újkeletûek!
Szeretnénk világossá tenni, hogy a sajtó jelentõs részében gyerekcsínynek és apróbb lopásnak titulált „ügyek" valójában mit is takarnak. A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, fõleg idõs ember mindennapjainak, fõként a falunak azon a részén, ami az említett, társadalmi normákat megszegõ családok közelében található. Kialakult a félelemkeltésnek és bûnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a misérõl vagy éppen a boltból hazatérõ idõs embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, õket kõvel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.
Lehet ezeket „apróbb lopásnak" is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élõ idõs ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tûzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek.
Föl szeretnénk arra is hívni a figyelmet, hogy a pusztítás akkor is pusztítás, ha nagyon sok apró mozdulat következménye. Az említett közösségromboló csoport miatt tizenöt év alatt eltûnt, romhalmazzá és pusztasággá vált a Kecske-kõ harminc hektárnyi oldala, ami elõtte Gyöngyöspata „nyaralónegyede" volt hobbikertekkel, pincékkel, gyümölcsösökkel. A karókat, oszlopokat tûzifának hordták el, a pincéket föltörték, számos esetben a cserép mellett még a tetõgerendákat is elvitték, a gyümölcslopás módszerét sokszor a faágak letörése és elvonszolása jelentette. Most úgy néz ki a terület, mintha bombatalálat érte volna. A termelés leállása miatti anyagi kár is hatalmas, szerény becslések mellett is körülbelül harmincmillió forint évente, de legalább ennyire fájó veszteség, hogy Gyöngyöspata egyik legfontosabb közösségi színterét veszítette el, vészesen rövid idõ alatt.
A faluban két hétig tartózkodó Szebb Jövõért Polgárõrség tevékenysége országos szintû felháborodást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van: a falu lakóinak nagy része úgy érzékelte, hogy összességében (nyilván ebben a jelen lévõ rendõri erõknek is szerepe volt) két évtizede nem érzett nyugalom és biztonságérzet volt tapasztalható. A faluközpont hídján megszûnt a gyerekbandák vámszedése (szó szerint értendõ!), az idõsek nyugodtan el tudtak menni misére, a postára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülõ kõdaraboktól, köpésektõl, szidalmaktól tartaniuk, és éjszaka is nyugodtan alhattak.
Ennél kisebb súlyú dolgok, de tény, hogy a szokásos ordibálás, kiabálás is megszûnt, valamint a lopott kábelek égetésébõl származó, rákkeltõ anyagokat tartalmazó füst sem rontotta a falu levegõjét. A lakosság nagy részének hozzáállását, és a már hosszú évek óta kialakult nyomást jelzi, hogy a 2800 lakosú faluban pár nap alatt 1005-en írták alá azt a petíciót, ami a Szebb Jövõért Polgárõrség helyben maradását kérte, amikor annak hatósági kiutasítása került szóba.
Tisztában vagyunk azzal, és fontosnak tartjuk deklarálni, hogy nem a helyi cigányság egésze felelõs a fent leírt problémákért, számos becsületes és a közösséget építõ család is él itt köztük. Ezért megértjük és sajnáljuk, ha ebben a két hétben bármilyen sérelem érte õket. De fontosnak tartjuk a nyilvánosság elé tárni, hogy sok száz ember, köztük kiemelten idõsek és gyerekek, hasonló félelemben és sokszor megaláztatásban él már nem két hete, hanem sok éve. Azt szeretnénk elérni, hogy az õ problémáik se legyenek szõnyeg alá söpörve vagy bagatellizálva, hanem mind a hatóságok, mind a politika és a média segítsen rajtuk is.
Decemberben az iskolában hárman ájulásig vertek egy gyermeket, akit szülei át is írattak másik iskolába. Tettük indoklásakor azt válaszolták, szórakozásból cselekedtek. Az ilyenek miért nem érdekes hírek a jogvédõk és újságírók számára? Kiemelendõ az is, hogy az átlagosnál nem rosszabb bûnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bûneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselõ munkájának hála egy civil gyûjtemény is született, amiben a rendõrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bûncselekményt dokumentáltak 2006-ban.
Csak a valódi integráció és rendfenntartás segíthet. De csakis az a fajta integráció, ami világosan különbséget tesz a közösséget építeni és az azt rombolni akaró egyének között, etnikumra való tekintet nélkül. Támogatni és segíteni kell mindenkit, aki rászorul, ha annak valódi célja a békés együttélés és az alapvetõ társadalmi normák betartása. De minden létezõ eszközzel föl kell lépni azokkal szemben, akik életmódjukkal, magatartásukkal másokat megkárosítanak.
Nyugalmat és biztonságot akar a falu, ehhez kérjük mindenki segítségét. Úgy érezzük, fordulóponthoz érkeztünk: vagy tovább erõsödnek az eddigi folyamatok, és a Kecske-kõi pincék után a lakóházak kerülnek sorra 5-10 éven belül, hogy cserepenként és téglánként lebontsák azokat, mint ahogyan az Ózd egyes részein, Arlón vagy sok-sok névtelen áldozattá vált észak-magyarországi kis faluban történt, vagy igazi rend szabja meg majd a mindennapokat. Csakis ekkor virágozhat föl újra a falu. A turizmus, a borászat, a gyümölcstermesztés mint perspektíva légvár marad, ha a háttérben félelemkeltõ rablóbandák mûködhetnek.
A falu a tervek szerint földet és vetõmagot ad együttmûködésre nyitott helyi cigány családoknak, hogy így fogódzót kapjanak a kiemelkedéshez. Kapát és vetõmagot is sokak adnának õszinte emberi jó szándékból és jól felfogott önös érdekbõl is. Vályogvetõ, valamint kosárfonó vállalkozás beindítása is szerepel az önkormányzat tervei között.
Gyöngyöspata segítséget vár. Nagyobb, állandó és hatékonyabb rendõri jelenlétet, szigorúbb bírósági és gyermekvédelmi gyakorlatot, a rövid hírnév elmúltával is rendet és nyugalmat a közösség minden tagja számára! Segítõ kezeket kérünk, hogy segítõ kezeket nyújthassunk egymásnak.

Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselõtestület jóváhagyásával, támogatásával, egy helyi lakos
________________________________________

A település képviselõtestülete is hallatta a hangját, az õ közleményüket is szó szerint közöljük:
Az utolsó szó jogán Gyöngyöspata Képviselõtestülete részérõl
Gyöngyöspata Képviselõtestülete, s a ma még jelentõs többségben a településen élõ tisztességes emberek az utolsó szó jogán, mivel rajtunk kívül már mindenkit meghallgattak, szólunk az ország vezetõihez, a magyar közvéleményhez és a médiához.
Minden törvénytisztelõ és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha embertársait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.
Ezt az alapvetõ elvárást azonban Magyarország sok száz településén éppen így megfogalmazzák, tehát ne kezelje senki elszigetelt egyedi jelenségként. E gondokat ne tartsuk Gyöngyöspata egyedi problémájának. A média, s a politikai erõk, tisztelet a kivételnek, leginkább a maguk kénye-kedve szerint, pusztán önös érdekbõl vagy politikai tõke reményében, sokszor elferdítve, tájékozatlanul, túlzó módon nyilatkoznak, lejáratva, megbélyegezve egy ezeréves múlttal büszkélkedõ települést. Értjük ez alatt a falu tisztességgel dolgozó lakóit, annak vezetõit. Mi több, nemzetközi fórum elé viszik becsmérlõ módon községünk nevét, rasszistának, kirekesztõnek, megnyomorítónak bélyegezve az itt élõ jó szándékú embereket.
A jövõbeni hasonló megnyilvánulások elkerülése érdekében nyomatékkal kérjük országunk és a parlamenti pártok vezetõit, hogy helyben tájékozódjanak a tényleges helyzetrõl a falu vezetésétõl s a helyi emberektõl. Kérjük a médiát, hogy pártok és szervezetek érdekeitõl mentesen, valóban függetlenül, s kerülve a szenzációhajhászást, tájékoztassák a nemzetközi és hazai közvéleményt a gyöngyöspatai történésekrõl.
Gyöngyöspata Képviselõtestülete a továbbiakban nem járul hozzá a faluban tervezett, vagy már engedélyezett demonstrációkhoz, felvonulásokhoz, pártrendezvényekhez, s követeli, hogy a jogvédõ szervezetek által gerjesztett hisztéria-hadjárat szûnjék meg!
Békét akar minden gyöngyöspatai lakos! Nyugalmat, amelyben biztonsággal végezheti mindennapi munkáját. A falu vezetése egy olyan, jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló Magyarország példásan mûködõ településén akar munkálkodni, ahol az ott élõk mindezeket betartva és elfogadva élnek, élhetnek.

Az utolsó szó jogán: Gyöngyöspata nyugalmat, békét akar!

Gyöngyöspata, 2011. március 25.
Gyöngyöspata Képviselõtestülete