Kész: ebbe belebukhat a kormány
Várható volt, hogy Thilo Sarrazin ügye a húsvéti ünnepek után lázba hozza a német politikusokat és médiát: a vitatható elveket valló SPD-tag szerzõ és volt Bundesbank elnökségi tagot pártja a várakozásokkal ellentétben nem zárta ki. A párton belüli csatározások mellett már csak az lehet kellemetlenebb, hogy a szélsõjobboldali párt, az NPD Sarrazin-idézetet használt egy szórólapján.

Bár a bíróság ítélete szerint a párt nem használhatja tovább a szerzõ szavait és nevét, az eset nem vet jó fényt sem Sarrazinra, sem a szociáldemokratákra. Ha ennyi nem lenne elég a szélsõjobbos ügyekbõl, a duisburgi Linke honlapján antiszemita szórólapra bukkant egy blogger. A pártvezetõség azonnal elhatárolódott az írás honlapjáról, a szórólap pedig eltûnt.

Sarrazin támogatói
Sarrazin meghiúsult kizárása kiszámíthatatlan hatásokkal lehet a szociáldemokrata párt támogatottságára, az azonban már biztos, hogy az SPD-t megosztja az illetékes bizottság által meghozott döntés. Sarrazin védelmezõi közé tartozik a volt hamburgi polgármester, Klaus von Dohnanyi, aki az 1945-ben nácik által kivégzett Dietrich Bonhoeffer húgának fia. Von Dohnanyit Sarrazin a döntõbizottság elõtti védelmének ellátására kérte fel. Az expolgármester - akinek apját röviddel a háború vége elõtt koncentrációs táborban végezték ki - szerint Sarrazin könyve összetett és nem mindig átlátható, ezért a szerzõt többszörösen is félreértették.

Változatosak a párt vezetõinek reakciói a Sarrazint érintõ ügyben: az alsó-szászországi SPD vezetõje Olaf Lies például a szerzõ helyében „felelõsséget vállalna és védené a pártot és ezért elhagyná a politikai tömörülést” – idézi a Die Welt a tartományi szocdem vezetõt. A politikus szerint a döntés végeredményben mégis helyes volt, mivel Sarrazin pártból való kizárása hónapokig tartó vitákat, túl sok médiafigyelmet hozott volna és ezáltal ártott volna pártnak az integráció témájában. Lies emellett megérti azokat is, akik nem tudják megérteni azonnal a döntést. Mások szerint az SPD az a párt, amelyben a legváltozatosabbak a vélemények, ezért néha ki kell bírni a véleménykülönbségeket is.

A pártelnök szavai
Az SPD felsõ vezetõi idáig hallgattak az ügyben, most azonban Sigmar Gabriel, a párt elnöke is megszólalt, aki a Tagesspiegel szerint „más eredményt szeretett volna”, viszont támogatja Andrea Nahles pártfõtitkár döntését, akit egyre több éles bírálat ér saját pártja soraiból is. Gabriel szerint a konkrét helyzetben a döntés, hogy Sarrazin maradhat a pártban, helyes volt – a pártelnök kiemelte: Nahles nem személyesen felelõs Sarazzin maradásáért, az ügyben az illetékes bizottság döntött. Gabriel tavaly nyáron szintén azok közé tartozott, aki Sarrazin kizárását indítványozták, a döntõbizottság azonban Sarrazin magyarázata után amellett döntött, hogy a szerzõ megtarthatja párttagságát. Nahles az ülésén mint a pártelnökség indítványozóinak képviselõje döntött az kizárási indítványt visszavonása mellett.

Zöldek és mások
A Zöldek az SPD jobbratolódását látják a döntésben és azzal vádolják a pártot, hogy a politikai spektrum jobb szélén kívánja megszólítani a szavazókat. A párt intergráció-politikai szóvivõje, Memet Kilic szerint ez a Zöldek számára nem jöhet szóba. Amennyiben Sarrazin gondolatai szalonképessé válnak a szociáldemokrata pártban, azzal kizárttá válik a berlini és szövetségi szintû vörös-zöld koalíciók lehetõsége. A kérdés persze az, hogy például Baden-Württembergben, ahol a napokban sikerült megegyeznie a két pártnak a koalíciós feltételekben, milyen hatással lesz a Sarrazin-ügy a kapcsolatokra. A Zöldeknek ugyanis szüksége van a szociáldemokratákkal való együttmûködésre a kormányzáshoz a délnémet tartományban – ráadásul történelmi lehetõségük adódott, hogy nagyobbik partnerként õk adhatják az elsõ zöld miniszterelnököt. Feltételezhetõ, hogy a Zöldek nem lesznek hajlandóak lemondani a hatalomról és az egyelõre egyedülálló lehetõségrõl. Az persze kérdéses, hogy választóikra milyen hatással lesz az, hogy pártjuk „lepaktál” a durva elveket valló Sarrazint megtûrõ SPD-vel.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsának fõtitkára, Stephan Kramer, aki egyben SPD-tag úgy nyilatkozott: „A Sarrazin kizárásáért való harc, a vereség kockázatával együtt, helyes és jobb út lett volna”. Kramer csupán azért nem lép ki a pártból, hogy azt ne adja át Sarrazinak és szimpatizánsainak:
„Az SPD történelmileg mindig a Németországban élõ zsidók pártja is volt, nekik a jövõben is kell, hogy itt lehessen politikai hazájuk”.
A bizottság Sarrazin azon magyarázatára hivatkozva hozta meg döntését, hogy távol állt tõle egyes csoportok, különösképp a bevándorlók diszkriminálása, csupán fel kívánta hívni a figyelmet Németország integrációs deficitjére és „hibás demográfiai fejlõdésére”. Arra a kérdésre, hogy Sarrazin valójában miért is maradhatott a szociáldemokrata pártban, valószínûleg sosem fogunk kielégítõ választ kapni.

A szélsõjobb
A Sarrazin miatt kitört belsõ csatározások és kívülrõl érkezõ bírálatok mellett kellemetlenül érintheti a szociáldemokrata pártot a jobboldali radikális párt, az NPD által használt Sarrazin-idézetek ügye is. Bár a Die Welt értesülései szerint a bíróság megtiltotta radikális pártnak, hogy Sarrazin idézeteket és a szerzõ nevét használják a választási kampányban, nyilván nem elõnyös és szerencsés egy SPD-tag nevének felmerülése egy szélsõjobboldali szervezet „reklámjában”. Az NPD szórólapján, amelyet berlini háztartások részére jutattak el Sarrazin könyvének egy fél mondatát nyomtatták: „Nem akarom, hogy idegenekké váljunk saját országukban”. Sarrazin ügyvédje, és késõbb a bíróság is arra hivatkozott döntésénél, hogy az NPD kiragadta a mondatot szövegkörnyezetébõl és idegenellenes céljainak terjesztésére használja fel. A mondat eredetileg úgy hangzott, hogy „Nem akarom, hogy idegenekké váljunk saját országunkban, regionálisan sem. A rettegett jobboldali radikalizmust nem az segíti elõ, hogy legitim preferenciáinkat világosan kimondjuk és politikai cselekvésünket ezekhez illesztjük, hanem azáltal, hogy a dolgokat csúszni hagyjuk.” A szerzõ ügyvédje szerint a szórólap azt sugallja, hogy a Sarrazin egyetért az NPD-vel, pedig a szocáldemokrata politikus könyvében egyértelmûen kimondta, hogy ellenzi a jobboldali radikalizmust.

Egyik oldal…
A szélsõjobboldali NDP, amely évtizedeken keresztül a parlamenti szempontokból jelentéktelen kispártnak számított, az elmúlt néhány évben fõleg a gazdaságilag rosszabbul álló tartományokban nagyobb támogatottságot tudott szerezni: Mecklenburg-Vorpommern tartományban 2006 óta, Szászországban pedig 2009 óta képviseltetni tudja magát a parlamentben. Türingiában 2009-ben és Szászország-Anhaltban 2011-ben is csak kevéssel a parlamenti küszöb alatt teljesített a tartományi választásokon. A Mitteldeutsche Zeitung értesülései szerint Szászország-Anhalt most újra megkívánja kísérelni a párt betiltását, ami nyolc éve meghiúsult. A tartomány kereszténydemokrata belügyminisztere, Holger Stahlknecht úgy nyilatkozott a lapnak: „Az eljárást a kellõ jogi gondossággal fogjuk elõmozdítani.” A többi tartomány belügyminisztere párthovatartozásuktól függetlenül változóan reagáltak Stahlknecht kijelentésére. A szövetségi belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich (CSU) szkeptikusan nyilatkozott, mivel a pártbetiltási eljárások jelentõs kockázatot rejtenek magunkban az alkotmánybíróság által megadott magas korlátok miatt. A betiltásra tett indítványt egyébként a szövetségi parlament, a szövetségi tanács vagy a szövetségi kormány adhatja be a legmagasabb instanciához. Friedrich szerint az eljárásnak semmilyen esetben sem szabadna ismét a radikálisok sikerével végzõdnie, mivel „ez az NPD kezére játszana és csak médiafigyelmet szerezne neki. A párt betiltását csak akkor lehet indítványozni, ha a sikert biztosítani lehet.” Egyes politikusok inkább az NPD állami pártfinanszírozásból való kizárását tartják megoldásnak. Annak ellenére, hogy a párt alkotmányellenessége nyilvánvaló, elõször bizonyítani kell, hogy agresszívan és harciasan jár el a szabadságpárti és demokratikus rend ellen – írja a Die Welt.

…másik oldal
A politikai spektrum mások szélén sem maradt el a botrány: a baloldali Linke duisburgi szervezetének internetes oldalán a Spiegel értesülései szerint antiszemita szórólap volt található, amelyben – mint egykor a náci-rezsim – „a ne vásároljatok zsidóknál” mondattal az izraeli áruk bojkottjára hívnak fel. A szórólap logója egy horogkereszttel összefonódott Dávid-csillag, amely alatt az a felhívás áll: „Soha többet háborút Izraelért”. A szöveg továbbá tartalmazza azt a mondatot is, hogy „Álljatok ellen az úgynevezett holokauszt általi erkölcsi zsarolásnak!”. A szórólap állítólag már évek óta letöltethetõ volt az oldalról, egy olvasó azonban épp a napokban bukkant rá a fájlra, majd beszámolót készített errõl egy blogoldalra. Ezek után beindult a gépezet: a link hamarosan nem vezetett sehova, a párt szövetségi vezetõsége és Bundestag-frakciója pedig azonnal elhatárolta magát az írás tartalmától: „Ez undorító és határozottan nincs köze a Linke politikájához” – nyilatkozta a pártvezetõség egy szóvivõje. A duisburgi Linke elõször nem reagált a történtekre, majd a párt szóvivõje, Hans-Werner Rook által szintén elhatárolódott a szórólaptól. Rook lehetségesnek tartja, hogy egy szélsõjobboldali beépült a pártba, aki aztán feltette az írást a párt honlapjára. A politikus emellett kiemelte, hogy „teljesen fel vagyunk háborodva. Az egész szélsõjobbos hülyeség”.
A duisburgi Linke akár büntetõjogi eljárásra is számíthat egy alkotmányellenes szimbólum büntetendõ használata miatt – de az ügyben egyelõre még nem született döntés. A baloldali párt duisburgi szervezete már 2009-ben is vihart kavar hasonló ügyben: akkor a párt akkori polgármesterjelöltje lépett vissza, miután heves bírálatok érték egy Izrael elleni bojkottra való felhívás miatt - írja a Spiegel Online.

Forrás: Link