(Remélem halálos lesz a zsidajon a szepszis!)
Szinte az összes rendszer-átalakító sarkalatos törvény vitáját õszre tolta az alkotmányozási folyamatot nemrég lezáró Fidesz. Információink szerint személyesen a miniszterelnök-pártelnök döntött a halasztásról, mert nem szeretné, ha az átalakítással járó személycserékre az EU-s elnökség alatt kerülne sor. Ám ezzel Orbán csak kitolta a vitákat az év második felére lehetõséget adva a párton belüli érdekcsoportoknak a szigorú intézkedések fellazítására.

„Szinte biztosra vehetõ, hogy az új alaptörvény személyi ügyeket érintõ átmeneti rendelkezései át fognak csúszni az õszi ülésszakra. Több megoldási javaslat is kering a frakcióban és a minisztériumokban, de a végsõ szót a miniszterelnök mondja majd ki. Így õ döntött arról is, hogy a fajsúlyos kérdéseket az év második felére toljuk” – beszélt a Hírszerzõnek a kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvények megalkotásának menetrendjérõl egy kormányzati forrás.
A két héttel ezelõtt adott interjújában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára, Rétvári Bence azt mondta, az alkotmány megszavazása után a kabinet nekifog a közel háromtucatnyi törvény kidolgozásának, és ezek közül többet még május-június folyamán – vállalva akár a rendkívüli nyári ülésszakot is – a parlament elé terjesztenek.
A KIM-et vezetõ Navracsics Tibor által múlthét szerdán kidolgozott és a házelnöknek átadott törvényalkotási menetrend is sokkal több sarkalatos törvény tartalmazott, mint amennyi végül a parlament elé kerül majd júniusig. A dokumentum szerint heteken belül sort kellene keríteni a honvédelemrõl, az Országgyûlésrõl, a köztársasági elnök jogállásáról, az egyesülési jogról szóló törvény parlamenti vitájára, de a hivatalban lévõ közjogi méltóságok (többek között az Alkotmánybíróság elnöke, a legfelsõbb bíró, az ombudsmanok) esetleges távozását vagy maradását magába foglaló átmeneti rendelkezéseket is június 11-ig akarta eredetileg benyújtani a KIM.
A neve elhallgatását kérõ tisztségviselõ állításait több fideszes parlamenti képviselõ is megerõsítette: a tavaszi ülésszakon már csak a kis terjedelmû, szimbolikus jelentõségû törvények kerülhetnek a Ház elé: ilyen lesz az államfõ jogállását, a nemzeti jelképek használatát szabályozó törvények, vagy a jelenlegi Házszabály törvényi szintre emelõ jogszabály-tervezet.
Információink szerint a nagy terjedelmû sarkalatos jogszabályok õszre halasztásával Orbán Viktor több legyet akart ütni egy csapásra. Így az egyes tisztségviselõk leváltása, illetve az ezzel járó nemzetközi kritikák nem az EU-s elnökség idejére esnek. Ugyanakkor a párton belüli irányzatok semlegesítésére is több ideje marad, fõleg, hogy a Széll Kálmán Terv nevû, jelentõs megszorításokat tartalmazó csomag önmagában is jelentõs feszültségeket gerjeszt a társadalomban és a kormánypárti frakciókban egyaránt. Ám több jel is arra utal, hogy az idõt nyerõ párton belüli érdekcsoportok ki fogják használni a lehetõséget: õsszel vissza akarnak vágni a vitákat elnapoló kormányfõnek.
Bakának útilaput kötnek a talpára
„Harminc-negyven nap nem elég arra, hogy egy választási törvényt vagy a bíróságok igazgatásáról szóló jogszabályt kidolgozzunk” – mondta egy, a döntés-elõkészítõ munka bizalmas jellegére hivatkozva neve elhallgatását kérõ kormányzati forrás. A szakpolitikus azt is elismerte, hogy az átmeneti rendelkezések csúsztatása részben politikai döntés volt: egyik vagy másik közjogi méltóság leváltását az adott intézmény rendszintû átalakításával lehet jogilag megalapozni, a névcsere (például Legfelsõbb Bíróság helyett Kúria) önmagában nem elég, be kell várni az átszervezést kimondó sarkalatos törvényt.


Baka András, veheti a táskáját
Fotó: Stiller Ákos
Információink szerint a bírósági önkormányzat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetése, a bírósági adminisztráció minisztérium alá vonása – mellyel az 1997 elõtti szervezetet állítanák vissza – alapozhatja meg Baka András legfõbb bíró leváltását. Igaz, több forrás is azt hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás átalakítása még vita tárgyát képezi a kormányban, az ügy menedzselését Orbán Lázár János frakcióvezetõre és Áder János európai parlamenti képviselõre bízta.
A Fidesz-KDNP-ben nagyon rossz néven vették, hogy Baka az utóbbi hónapokban folyamatosan kritizálta – többek között a semmiségi törvény, vagy a bírók nyugdíjkorhatárának 70-rõl 62 évre csökkentése miatt – a kormánypártokat. Ma már azok a KIM körül keresendõ „galambok” is menesztenék, akik a a színfalak mögött a semmiségi törvény ügyében Bakával egyetértésben bírálták a „héjákat”.
Az elõbbiek azt hangsúlyozzák, hogy a Sólyom László által 2009-ben jelölt legfõbb bíró „szakmailag is kudarcot vallott”, még a bírák körében sem népszerû, vannak, akik a lemondását követelik - kormányzati politikusok szerint „képtelen kézben tartani az ügyeket”. Állítólag a táblabírók között már utódjelöltek is vannak, kérdés, hogy a Bakát mindvégig támogató vezetõ bírák között akad-e olyan, aki vállalja ezt a kellemetlen szerepet. (Több fideszes forrás azt monda, a korábbi fõbíró, Lomnici Zoltán folyamatosan lobbizik a poszt elnyeréséért, de egyelõre õ nem talált támogatókra.)
Ha nem tetszik, lemondhatnak
Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy a négy ombudsman leváltásáról egyelõre nincs szó. Az átmeneti rendelkezések várhatóan tartalmazzák majd, hogy az általános biztos, illetve a jövõ nemzedékek és kisebbségi jogok ombudsmanja – 2012-tõl az utóbbi kettõ már csak „helyetteséként” – kitöltheti hivatali idejét, az adatvédelmi biztos pedig az új adatvédelmi hivatal élére kerülhet.
Igaz, a fideszes források azt is elismerik, hogy egyedül Szabó Máté általános ombudsmannak biztos a helye, ugyanis Fülöp Sándor zöldombudsman, Kállai Ernõ kisebbségi biztos és Jóri András adatvédelmi biztos is kritizálta az új alaptörvényt, sõt mindhárman nemzetközi fórumokhoz fordultak az ombudsmani intézmény védelmében. „Azért az furcsa lenne, ha ezek után elvállalnák egy olyan szerv irányítását, melynek kialakításával nem értettek egyet” – mondat egy neve elhallgatását kérõ fideszes képviselõ, aki szerint a frakcióban nem zárják ki, hogy Szabó kivételével a többi ombudsman lemond.


Kállai Ernõ - nem marasztalják
Fotó: Fazekas István
Egyelõre nincs döntés az Alkotmánybírósági elnöki posztjáról sem. A jövõ januárba hatályba lépõ alaptörvény szerint ugyanis az elnököt már nem a bírák, hanem az Országgyûlés választja. Paczolay Péter megbízatása júliusban lejár, s mivel addig szinte kizárt az átmeneti rendelkezések megalkotása, az alkotmánybírák választani fognak maguknak – elviekben három évre – vezetõt, ám azt nem tudni, hogy fél évvel késõbb az új elnök maradhat-e hivatalában. Több fideszes forrás is azt mondta, a kormánypártok szívesen látnák az Ab élén a tavaly bekerült Stumpf Istvánt, aki 1998 és 2002 között kancelláriaminiszter volt az elsõ Orbán-kormányban – ha õt választja meg a testület, vélhetõen 2012 után is maradhat.
Csakhogy a közjogi vezetõk leváltása kellemetlen következményekkel járhat. Baka András korábban az strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróság tagja volt, Paczolay Péter pedig most is tagja a Velencei Bizottságnak – esetleges elmozdításuk kiválthatja a nemzetközi szervezetek tiltakozását. Források szerint ezért is tolták át az õszi szezonra a Fideszben az átmeneti rendelkezések megalkotását.
Zavaros nyilatkozatok
A legtöbb munkát kívánó sarkalatos törvény a választási rendszer átalakítását tartalmazó jogszabály lesz, melyet õsszel vitathat meg a parlament (ezt a Navracsics-féle menetrend is az év második felére idõzítette).
Az elmúlt hetekben született ellentmondásos fideszes nyilatkozatok arra utalnak, hogy ez fogja a legnagyobb vitákat kiváltani a kormánypárti frakciókban. Már a tavaly nyári alkotmánymódosítás világossá tette, hogy a képviselõk száma csaknem megfelezõdik: ehhez hozzá kell igazítani a választókerületeket is, ami bonyolult számításokat igényel, ráadásul számos párton belüli érdeket is sért.


Stumpf István - elõléptetnék
Már ha egyáltalán marad a jelenlegi rendszer: Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezetõ elnöke két hete a Magyar Nemzetnek ugyanis azt mondta, nem kizárt, hogy az egyéni kerületek megszûnnek. A Népszabadság magukat megnevezni nem akaró kormánypolitikusokra hivatkozva a múlt hét szerdán pedig azt írta, hogy 2014-ben már egyfordulós lesz a választás. Ezzel szemben a Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence fideszes képviselõk által tavaly májusban benyújtott törvénytervezet meghagyta volna a mai vegyes rendszert – melyet 1989-ben egyébként a Fidesz szorgalmazott a rendszerváltó kerekasztal-tárgyalásokon.
„Álszent lenne azt állítani, hogy a rendszer átszabásakor a parlamenti pártok nem tartják szem elõtt a saját vélt vagy valós érdekeiket. Nyilván be fogjuk vonni az ellenzéki pártokat is a vitában, de még a Fideszen belül sincs egyetértés arról, hogy mi lenne jó nekünk 2014-ben vagy 2018-ban. Ez egy sok ismeretlenes egyenlet, amit nagyon nehéz lesz megoldani” – mondta a Hírszerzõnek a párt egyik befolyásos politikusa.
Jóslatokra alapozott rendszer-átalakítás
A prominens kormánypárti képviselõ elismerte, hogy az egyfordulós szisztéma nem jönne rosszul három év múlva a teljes ellenzéki össztûz alatt álló Fidesznek, viszont úgyanúgy kedvezne a szövetségkötésre képtelen Jobbiknak is. Ugyanez a helyzet a neve elhallgatását kérõ forrás szerint a tisztán listás vagy egyéni kerületi szisztémával is. A politikus szerint a mostani közvélemény-kutatások alapján az összes egyéni kerületet megnyerhetné a Fidesz, ám pár éven belül ez változhat - fõleg a polgármesteri és a képviselõi poszt esetleges kimondásával -, mint ahogy azt sem lehet megjósolni, kinek kedvezne 2014-ben a tisztán listás rendszer.
A legtöbb kalkulációt a kerületek újraszabása igényli majd. „Kialakíthatunk kisebb ’vörös foltokat’ magukba foglaló kerülteket, de semmi nem garantálja, hogy éveken belül ezek nem nõnek meg. Kiegyezhetünk az ellenzékkel abban, hogy ’egy jobb – egy bal’ alapon szervezzük át õket. De megbecsülni sem tudjuk, ki lesz 2014-ben vagy 2018-ban a kihívó, kihez csapódik a bizonytalanok egyre növekvõ tábora. Lehet, hogy az MSZP-hez és az LMP-hez, de az sem kizárt, hogy a Jobbikhoz. Innentõl kezdve nincs értelme a bal-jobb felosztásnak” – beszélt az új rendszer kialakításának nehézségeirõl a vezetõ fideszes politikus.
Nincs igazán jó megoldás
A választási szisztéma átszabása egy régi vitát is felelevenített a kormánypártokban. A tavaly tavaszi kampányban bevetett kisebb parlament ígéretének beváltása ugyanis válaszút elé állította a Fideszt: ha csökkenteni akarja a „politikai osztály” nagyságát, akkor nem engedheti meg, hogy a képviselõinek nagy többsége polgármester is legyen.
„Belesodrottunk ebbe az ügybe, a Jobbik pedig tovább hajt minket azzal, hogy napirenden tartja az ’álláshalmozást’ kritikáját” – mondta a Fidesz egyik parlamenti képviselõje, aki polgármester is egyben. Szerinte nincs érdemi szakmai érv az összeférhetetlenség mellett, ám azt elismerte, hogy ezen a téren nagyon nehéz lenne szembe fordulni a közhangulattal és fordulatot elérni a Fideszben.


Kósa Lajos - választania kell a parlament és Debrecen között
Fotó: Fazekas István
„Ha csapatjátékos az illetõ és felkészült a stábja, mindkét feladatot el tudja látni egyszerre. A pártoknak is jót tesz, hogy ’a parlamentbõl leér a lábuk a földre’, és olyan embereket tudnak indítani, akik helyben ismertek és elismertek. Ez biztosítja a beágyazottságot. Ráadásul az sem igaz, hogy a polgármesterek zsarolják a kabinetet, mert eddig mindig lojálisak voltak a kormányukhoz, korábban az MSZP-sek, tavaly a fideszesek is megszavazták a nehéz költségvetést” – mondta a polgármester-képviselõ, aki szerint lényeges szempont az is, hogy egy parlamentben ülõ városvezetõ nem kell harminc napos határidõvel levelezzen a miniszterrel, megállíthatja a folyóson is.
Több fideszes forrás is azt mondta, a közhangulat ellenére nem lefutott ügy az összeférhetetlenség. Bár az autonóm polgármestereket a frakcióból kitessékelni igyekvõ Orbán Viktor mellette van, az ellenérdekelt képviselõk az elmúlt hetekben elérték, hogy az alkotmány szövegébe ne kerüljön bele az összeférhetetlenség – így õszig idõt nyertek.
Ha mégis keresztülmegy a parlamenten, akkor a helyi fideszes erõviszonyokat boríthatja fel: sokan – többek között Lázár János, Rogán Antal, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos – rákényszerülnek majd, hogy válasszanak a két tisztség között. Bármelyik is választják majd, a megüresedõ posztjukért óriási vetélkedés indul majd a 2014-es választások elõestéjén – megosztva a voksolásra készülõ Fideszt.
Információnk szerint a fideszes polgármesterek körében már javában folyik az utódok "kinevelése": ezzel akarják biztosítani a jelenlegi befolyásuk fenntartását 2014 után is, ha mégsem tudják visszafogni az összeférhetetlenség kimondása mellett érvelõ Orbánt.
Link