A táppénzzel és bejelentéssel trükközõknek 2012. január 1-jétõl két év börtön járhat. Íme, a tervek.
A kormány két új tényállással egészítené ki a Büntetõ törvénykönyvet (Btk.). Az egyik a költségvetési csalás, a másik pedig a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaélés.
A javaslat alapján két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, aki társadalombiztosítási ellátás, illetve az államháztartás alrendszereibõl jogszabály alapján nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, illetve a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz.
Szavazz!
Örülsz az Orbán-kormány intézkedéseinek?
NagyonNem érdekelJó lesz az országnakA szegényeket bántják
Börtön a táppénzcsalóknak
Ez annyit jelent, hogy például azt, aki jogosulatlanul veszi fel a táppénzt vagy a rokkantnyugdíjat, börtönbe küldenék, és büntetése elérhetné a két évet is. Kivételt azok képeznének, akik a vádirat benyújtásáig megtérítik a kárt, esetükben ugyanis korlátlanul enyhíthetõ lenne a büntetés. További kitétel, hogy 20 ezer forint alatt nem lenne büntetendõ a visszaélés, afölött viszont már igen.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2008-ban a vizsgált esetek 4,8%-nál állapították meg, hogy a munkavállalók jogosulatlanul vettek fel táppénzt, 2007-ben ez az arány 5,6% volt. A táppénzcsalók általában azzal trükköznek, hogy betegséget szimulálnak az orvosnál, hogy az kiírja õket. Ennek több oka lehet, elõfordulhat, hogy a dolgozó csak pihenésre vágyik, vagy épp a vizsgaidõszakot akarja átvészelni ily módon.
Korábban jellemzõ volt a passzív táppénz intézményével való visszaélés is, fõként a válság után szaporodott meg azok száma, akik passzív táppénzre mentek, miután elveszítették munkahelyüket. Így nyertek egy kis idõt. Mára azonban jellemzõbbé vált, hogy a dolgozók nemhogy táppénzre, betegszabadságra se mennek el, hiszen attól félnek, hogy emiatt elveszítik munkájukat.
Táppénzre menni egyébként ma már nem akkora üzlet, hiszen a kormány napi ötezer forintban maximalizálta a juttatás összegét. Korábban naponta tízezer forintot kaphattak a munkavállalók.

A második Orbán-kormány tagjai
A második Orbán-kormány tagjai

Költségvetési csalás
Költségvetési csalást követne el az elõterjesztés szerint az, aki a költségvetésbe történõ befizetési kötelezettség vagy a büdzsébõl származó pénzeszközök vonatkozásában a valós tényt elhallgatja, mást tévedésbe ejt, illetve tévedésben tart; aki költségvetési befizetéssel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, valamint költségvetésbõl származó pénzeszközt a jóváhagyott céltól eltérõen használ fel.
Azaz: költségvetési csaló lenne például az, aki adót csal - ide tartozik a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás is -, illetve az, akit csempészeten kapnak.
A költségvetési csalást is két évvel büntetnék, kivéve, ha a csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve, ha bûnszövetségben vagy üzletszerûen követik el. Ez esetben a büntetés három év lenne. Öt évet kaphat a csaló, ha jelentõs vagyoni hátrányt okoz, különösen nagy vagyoni hátrány esetén kettõtõl nyolc évig terjedhet a szabadságvesztés idõtartama, különösen jelentõs kár esetében pedig öttõl tíz évig.
Ez esetben is korlátlanul csökkenthetõ lenne a büntetés, kivéve, ha befizetik a kár összegét, kivéve, ha a bûncselekményt bûnszövetségben vagy üzletszerûen követnék el.
Link