Ezt most nagyon elszúrták Orbánék
Nem kis botrányt váltott ki a két ország között a kárpátaljai magyar konzulátusról szinte egyenesen az ukrán biztonsági szolgálatra (SZBU) vitt és - nem tisztázott eszközökkel - kihallgatott magyar nemzetiségûek ügye.

Amint azt korábban hírül adtuk, az ukrán titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta az ungvári magyar konzulátust: pontosabban azokat az ukrajnai magyarokat, akik vélhetõen a honosítás miatt látogattak az ukrajnai magyar konzulátusra. Az ügy egyre szélesebb körben vált ki vitákat nem kizárva, hogy akár az ukrán-magyar kapcsotokra is hatással lesz.
Megfélemlítés, mint a régi idõkben

Kattintson és nézze meg a Kárpátok
vadregényes tájait!
Miként azt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs államtitkár május 3-án a magyar parlamentben szóvá tette, az elmúlt héten több kárpátaljai magyar is beszámolt az SZBU szovjet idõket idézõ zaklatásáról. A hírek szerint a kihallgatás több óráig is eltartott, miközben a vádlottak ügyvédi védelmet nem kérhettek. A kérdések természetesen az egyszerûsített honosításra vonatkoztak, hiszen - az alkotmány szerint - Ukrajnában nincs lehetõség több állampolgárság felvételére.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) még a hét elején nyílt levelet intézett az ország államfõjéhez, Viktor Janukovicshoz, kérve a ,,megfélemlítési akció" leállítását. Bár elnöki kampányában az államfõ a kisebbségek védelmezõjeként lépett fel, azóta nem sok pozitívumot tudnak az érintettek a számlájára írni. Éppen ezért nem meglepõ, hogy idáig nem született az ügyben sem konkrét válasz, sem konkrét intézkedés.
A budapesti székhelyû Emberi Méltóság Tanácsa nyilatkozatban ítélte el az SZBU ,,inkorrekt módszereit", amelyek a magyarok zaklatására irányulnak. Ezek ugyanis sértik a kárpátaljai magyarság méltóságát, veszélyeztetve annak jövõjét. Közétett nyilatkozatában a szervezet felszólította az ukrán kormányt arra, hogy tegyenek meg mindent a magyar nemzetiségû ukrán állampolgárok jogainak védelme érdekében.
Az államérdek szolgálatában
Mindeközben az érintett biztonsági szolgálat szerint a kárpátaljai magyarok kihallgatása megfelel mind az ukrán elõírásoknak, mind pedig az államérdeknek - idézi Marina Osztapenkot, az SZBU szóvivõjét a Kárpátinfo.
Az ,,ukrán érzelmû" pártok sem hagyták szó nélkül az ügyet: Ivan Zajec, a nacionalista Ukrán Néppárt elnökhelyettese és parlamenti képviselõje nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kettõs állampolgárságot egyenesen büntetni kellene. Azt a tényt, hogy Ukrajnában nincs lehetõség erre, szerinte minden szomszédos országnak tiszteletben kellene tartania.
,,Kettõs mérce"
Kérdés, hogy mennyire van tisztában az idézett politikus azokkal a becslésekkel, miszerint több száz román, illetve több tízezer orosz nemzetiségû ukrán állampolgár bír ukrán állampolgárságán kívül egy másik országéval is. Semjén Zsolt erre is felhívta a figyelmet, hiszen a magyar kormány tudomása szerint ezeket a nemzetiségeket semmiféle retorzió és zaklatás nem érte. A ,,kettõs mérce" szófordulat alkalmazásával ismét a magyar nemzetiségûeket ért elítélendõ negatív diszkriminációra tért ki.

Nem jár mindenkinek?
Az Ukrán Néppárt mellett az ultranacionalista Szvoboda Párt is helyeselte az SZBU intézkedéseit. A nem éppen független háttérrel rendelkezõ - ukrán és orosz titkosszolgálatok által segített - párt nem csupán parlamenti vitát kezdeményezne az ügyrõl, hanem a KMKSZ az ukrán állam szuverenitását aláásásó és egyéb sovén revansista tevékenységeire figyelmeztet a Kárpátinfo beszámolója alapján.
Alapos tényfeltárásra van szükség
Mindeközben Budapesten az urkán állam függetlenségének 20. évfordulójára szervezett tudományos konferencián Ukrajna budapesti nagykövete óvatosságra intett - szerinte ugyanis elõször tisztázni kell, hogy valós információk kerültek-e a sajtóba. Elmondása alapján ismerve az SZBU kapacitásait nem lehet szó több ezer ember zaklatásáról - igaz, errõl nem is volt szó.

Látogasson el Kijevbe a Kitekintõvel!
A tényfeltárás szükségét hangsúlyozta Martonyi János magyar külügyminiszter is, aki hajdani ukrajnai látogatása után megnyugtatással közölte, hogy az ukrán-magyar kapcsolatok kiegyensúlyozottak és biztos alapokon állnak. Még a magyar állampolgársági törvény módosítását sem utasította vissza Ukrajna olyan felháborodással, mint azt Szlovákia tette. A magyar külügyér akkor a következõképpen nyilatkozott: ,,ott (Ukrajnában) is találtunk megoldást, mert kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás szabályozásait, és ügyelünk arra, hogy egy ilyen eltérés semmiféle negatív hatást ne gyakoroljon a kétoldalú kapcsolatokra".
Sajnos az elmúlt napok eseményei nem támasztják alá ezt a kijelentést. Mivel Semjén kilátásba helyezte, hogy Magyarország fel fog lépni az érintettek védelmében, kérdés csak az, hogy milyen irányt vesznek mindezek fényében a két ország közötti magasszintû kapcsolatok.
Link