Jövõ szerdán "vizsgázik" Magyarország emberi jogi kérdésekben, az ENSZ-ben. A 2008-ban kezdõdõ programban a szervezet mind a 192 tagállamában felülvizsgálják az emberi jogok intézményét. Itthon a civilek eléggé borús képet festettek. Szerintük a gyöngyöspatai és hajdúhadházi események, a nemrég elfogadott alkotmány és az új médiatörvény mind-mind problémákat vetnek fel.

Fõként bírálatokat fogalmaztak meg a civil szervezetek a magyar emberi jogi helyzetrõl. Szerintük a gyöngyöspatai és hajdúhadházi események, a nemrég elfogadott alkotmány, az új médiatörvény mind-mind problémákat vetnek fel. Az Amnesty International szerint a legnagyobb baj, hogy a rasszista indítékú bûncselekményekkel szemben a magyar igazságszolgáltatás nem lép fel elég hatékony. A TASZ szerint a másik vizsgálandó terület az egy párti alkotmányozás kérdése. „Negatív tendenciáról tudunk beszámolni, az egész új alkotmány rosszabb keretbe helyezi az emberi jogok védelmét Magyarországon” – mondta el Szigeti Tamás a TASZ jogásza.

A Magyar Helsinki Bizottság egyebek mellett a bírói függetlenség csorbítását, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányban rögzítését rótta fel a kormánynak
A jövõ szerdai genfi meghallgatáson 20 tagú delegáció képviseli Magyarországot, a küldöttséget Balog Zoltán vezeti. A társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár két területen lát problémát. „Az egyik a 2006-os rendõri brutalitás, még ez is a vizsgált idõszakba tartozik” – mondta el Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár.

Az államtitkár szerint ez egy rutineljárás, aminek köszönhetõen pozitív impulzusokat kaphatunk arra vonatkozóan, hogy milyen irányban kell változtatni, finomítani.

atv.hu
Link