A Hetek cikke szerint a romagyilkosságok ártottak Magyarország nemzetközi megítélésének, mivel egy "kisebbséggyûlölõ, erõszakos ország benyomását keltette" a külföldi sajtóból tájékozódó személy számára. A lap úgy tudja, kormányzati szervek vizsgálják, hogy nem külföldi titkosszolgálatok állnak-e a gyöngyöspatai események mögött.

A kormányzati szervek vizsgálják, hogy nem külföldi titkosszolgálatok állnak-e a gyöngyöspatai események mögött - tudta meg a Hetek. Jobboldali körökben egyébként a 2001-es zámolyi roma kivándorlás - ami az akkori Orbán-kormány rossz hírét keltette -, illetve a brutális romagyilkosságok kapcsán is elhangzik az „idegen érdek" eshetõsége.
A romagyilkosságok gyanúsítottjainak elfogását követõen került fel az internetre 2009 augusztusában egy háromoldalas anyag, amely szerint Kiss Istvánt, a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetõjét 2004 és 2008 között megfigyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal, de két hónappal az elsõ romákat ért támadás elõtt megszüntették a szélsõséges férfi szoros felügyeletét. A másik gyanúsított, Csontos István pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) „titkos kapcsolata" volt, holott a Bocskai dandárhoz való belépése elõtt a Nemzetbiztonsági Hivatal átadta róla a KBH-nak azokat a dokumentumokat, amelyek arról tanúskodtak, hogy a férfi kifejezetten szélsõséges beállítottságú. Az írás ráadásul azt állította, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak támogatói lehetettek, mivel a gyanúsítottak szerény anyagi körülmények közt éltek, így nem lehetett pénzük a komoly logisztikát igénylõ támadások finanszírozására. Emellett a négy nacionalista férfi szellemi képességei sem tették volna õket alkalmassá arra, hogy önállóan elõkészítsék és végrehajtsák a támadásokat.
A lap emlékeztetett: az akkori szakminiszter vizsgálatot indított, és bár a szerzõt nem leplezték le (vagy ez nem derült ki), az iromány adatait sem cáfolták. A Nemzetbiztonsági Iroda közleménye szerint a névtelen írás nem hivatalos dokumentum, hanem az NBH belsõ információiból, valamint a cikk szerzõjének ezekbõl levont következtetéseibõl álló „kompiláció".
A Hetek birtokába most került feljegyzés - amelyrõl a lap forrássa azt állítja, hogy az a korábban nyilvánosságra került háromoldalas dokumentumhoz tartozik - azt sejteti, hogy a romagyilkosságok mögött „idegen érdekek is állhattak", hiszen „a romagyilkosságok ártottak Magyarország nemzetközi megítélésének, mivel egy kisebbséggyûlölõ, erõszakos ország benyomását keltik a külföldi sajtóból tájékozódó személy számára". A szerzõ szerint „az elkövetõk irányítását külsõ, nem a baráti körhöz tartozó személy láthatta el, aki szintén rendelkezik katonai tapasztalatokkal", de a „gyilkosságok valódi kitervelõjét és támogatóját a letartóztatás után már nagyon nehéz megállapítani, minthogy alaposan feltehetõ, hogy a kapcsolattartó személy elhagyta Magyarországot".
A háromoldalas papiros 2009-ben alaposan megbolygatta a politikai életet is, a gyilkosságsorozatot ugyanis új megvilágításba helyezte: Gulyás József szabaddemokrata képviselõ vezetésével eseti vizsgálóbizottság alakult. A képviselõ összegzésében azt állította, hogy a magyar titkosszolgálati szervek hibáztak.
A lap szerint "érdekes", hogy a külföldi szálat 2009-ben Simicskó István, a nemzetbiztonsági bizottság akkori elnöke forszírozta. Véleménye szerint a gyilkosságokat jellemzõ profizmus vagy valamilyen szervezett bûnözõi körbõl jöhet, vagy valamelyik titkosszolgálatból. Simicskó a kormányváltást követõen egyébként a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lett. A tárca felügyelete alá tartozó Katonai Biztonsági Hivatal vezetõjét pedig azonnal leváltották.


A romagyilkosságok pere
Link