A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint 666,2 milliárd az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli április végi hiánya, mely az éves elõirányzat 96,9 százalékát jelenti.
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - április havi hiánya 666,2 milliárd forint lett, ami az éves elõirányzat 96,9 százaléka volt. Az áprilisi hiányadat a március havi államháztartási hiányhoz képest 75,9 milliárd forintos javulást jelent - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Mint arról korábban beszámoltunk, márciusban a költségvetés háromhavi hiánya meghaladta az éves hiánycél 108 százalékát.
A gazdasági tárca közleménye szerint a központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérõ idõbeli lefutásai okozzák, mindenekelõtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapból származó bevételek mintegy 528 milliárd forint összege a második félévben teljesül. A 250 (vagy 230) milliárd forintos zárolás is nagyobbrészt csak az év hátralévõ részében eredményeznek hiánycsökkenést. Mindezek azonban az NGM szerint együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos hiánycéljának tartását.
Ha ugyanis az április végi egyenleget (a 666,2 milliárdos deficitet) a magánnyugdíjból származó bevételek idõarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 490 milliárd forintra csökken, ami az éves elõirányzat 71,3 százaléka. Az NGM azonban meglehetõsen furcsán végezte el az említett korrekciót: a márciusi államháztartási jelentésben ugyanis az éves hiánycél 108 százalékát kitevõ deficit korrigálva 68 százalékra jött ki, míg az áprilisi alacsonyabb (az éves elõirányzat 96,9 százalékát kitevõ) deficit korrigálva meghaladja a 71 százalékot. A gazdasági tárca különös módon a március havi jelentésbe a pénztáraktól érkezõ bevétel mellett még korrekciós tételnek vette az ágazati különadókat, most viszont utóbbiakat kihagyta a korrekcióból.
Így alakultak a közpénzügyeink áprilisban
Az államháztartás központi alrendszerének április havi többlete 75,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 101,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 31,1 milliárd forintos deficittel zártak.
A központi költségvetés április havi bevételei az elõzõ év azonos hónapjához képest mintegy 48 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsõsorban a személyi jövedelemadó bevételek, az általános forgalmi adó, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.


Fotó: Bánkuti András
A központi költségvetés április havi kiadásai közel 191 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Nagyságrendileg a legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésû elõirányzatoknál figyelhetõ meg, aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesései (például a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, a 2010. évi országgyûlési választások költsége). Emellett azonban alacsonyabb összegben realizálódtak az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint a kamatkiadások is.
A kamatkiadások 2011 áprilisában 49,3 milliárd forintot tettek ki, 24,4 milliárd forinttal maradtak el az elõzõ év megfelelõ idõszaki értékétõl, a kamatbevételek pedig 10,5 milliárd forintos szintet érték el, ami nagységrendileg megfelelt az elõzõ évinek. A nettó kamatkiadások (38,7 milliárd forint) összességében 24,6 milliárd forinttal lettek kisebbek az elõzõ évinél.
A kamatfizetések éven belüli lefutása évrõl évre számottevõen eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelõen, ez okozta az eltérést. Erre vezethetõ vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok elõzõ évihez képest magasabb szintje mellett következett be havi szinten a nettó kamatok csökkenése. Az elõzõ évinél az adósságállomány 7,2 százalékkal volt magasabb, és a forint hozamok is magasabbak voltak 80 bázisponttal 2010 áprilisához képest.
A társadalombiztosítási alapok hiányának alakulásánál figyelembe kell venni, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 áprilisában már a teljes járulékbefizetést tartalmazzák. Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésbõl, addig 2011 áprilisában e támogatásokat már teljesen megszüntették. A kiesõ támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.
Az elkülönített állami pénzalapok április havi egyenlege az elõzõ év azonos hónapjához képest kedvezõtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 14,5 milliárd forinttal, a kiadásai 4 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételi elmaradás oka elsõsorban az, hogy jogszabályváltozás következtében a rehabilitációs hozzájárulás már nem a Munkaerõpiaci Alap bevételei között jelenik meg, hanem a költségvetés közvetlen bevételét képezi.
Link