Cseles fortéllyal hívta vissza a bolgár kormány a titkosügynöki múlttal rendelkezõ bolgár diplomatákat külföldrõl. A Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) jobbközép kormány a többnyire szocialista kormányzás idején kinevezett nagyköveteket az államfõ akarata ellenére is elmozdította posztjukról, s várhatóan hamarosan utódjukat is kijelöli.

Idõközben országszerte teljes gõzzel elindult a választási kampány is. Beállítottságtól függetlenül megfigyelhetõ az ellenzéki pártok politikájának az a közös vonása, hogy valamennyien a kormány mihamarabbi leváltását szorgalmazzák.
Sikerült visszacsalogatnia Szófiába a kormánynak a bolgár külügyminiszter által korábban megnevezett 35 külföldi diplomatából az elsõ 13 fõs kontingenst. A diplomáciai botrány idén robbant ki, miután kiderült, hogy az elmúlt 21 évben 218 olyan titkos ügynök képviselte Bulgáriát világszerte nagyköveti, konzuli és egyéb magas beosztású diplomáciai szinten, akik a kommunista rezsim Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (DSz) dolgoztak. Közülük 35 fõ, akik jelenleg is magas diplomáciai pozíciót töltenek be külföldön, többször is hivatalos felhívásban részesültek a kormány részérõl, hogy készüljenek a megbízás visszaadására. A köztársasági elnök, Georgi Parvanov azonban többször is bejelentette, hogy mint az egyetlen jogi döntéshozó személy, nem fogja visszahívni (az általa) kinevezett személyeket.
A kormánypárt és az államfõ között fennálló fagyos viszony áprilisban még jobban lehûlt, amikor diplomáciai körökben kiderült, a kormány „hivatalos ügyben” egyeztetésre fogja megkérni a diplomatákat Nikoláj Mladenov külügyminiszterrel és utasítja õket, hogy ennek érdekében Szófiába utazzanak. A legproblémásabb személyek – Szarajevó, Athén, Peking, Berlin, Minszk, Bukarest, Vilnius, Belgrád, Szkopje és Tbiliszi nagykövete, továbbá New Yorkból az ENSZ, valamint Párizsból az UNESCO nagykövete – május elején meg is érkeztek a fõvárosba. A kormánynak jogában áll Bulgáriában tartani a nagyköveteket, amíg le nem jár a megbízatásuk és megteheti, hogy nem jelöl ki helyettük új diplomatákat.

Az egyik, nevét a nyilvánossággal megosztani nem kívánó visszahívott diplomata szerint a kormány külön felhívta a nagykövetek figyelmét, hogy csak egyirányú repülõjegyet vegyenek Szófiába, ezzel is utalva arra, hogy már nem kívánatos személyek a diplomácia terén. A nagykövet még annyit közölt, hogy semmilyen információt nem kaptak azzal kapcsolatban, hogy meddig maradnak, és mirõl kell egyeztetniük Mladenovval. Várhatóan a maradék 22 fõt június 1-én hívja vissza a kormány. A „hivatalos ügy” befejezéséig a kormány által kinevezett helyettesek látják el a nagyköveti feladatokat az adott országokban. Néhány „szerencsésebb” nagykövetre várhatóan nyugdíjazási sors vár.
„Titkosügynöki múlttal rendelkezõ diplomaták nem fogják képviselni ezentúl Bulgáriát. Megválunk ezektõl a személyektõl” – nyilatkozta korábban Bojko Boriszov kormányfõ. Az államfõ azonban megkontrázta Boriszov szavait, szerinte külön-külön le kellene ülni a diplomaták mindegyikével és megvizsgálni, hogy rendelkeznek-e a kívánt kompetenciákkal a munka folytatásához. „Részemrõl nem támogatok ilyen formai eljárásokat” – nyilatkozta a szocialista köztársasági elnök. Az alkotmány szerint csak az államfõ nevezhet ki és válthat le nagykövetet Bulgáriában.
Május beköszöntével a legtöbb parlamenti párt elindította látványkampányát az õszi elnökválasztásokra. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) a munka nemzetközi ünnepén nagyméretû tüntetést szervezett Szófia központjában a GERB politikája ellen. A közel 16 ezer fõ elõtt tartott rendezvényen a párt elsõ embere, Szergej Sztanisev a „Rámolj ki, Bojko, rámolj ki” transzparenssel kezdte meg beszédét.

„A munka napja! A harag napja! 22 éve nincs köztünk Toso (szerk. Todor Zsivkov, Bulgária volt kommunista diktátora), de napról napra rosszabb a helyzet” – bírálta felhevülten a volt kormányfõ a munkanélküliség növekedését az országban. Sztanisev, akinek ugyanezen a napon született meg a kislánya, beszédében kritizálta a kormány gazdagpárti politikáját. Érdekesség, hogy Sztanisev szavaival ellentétben a Bolgár Statisztikai Hivatal szerint március óta folyamatosan csökkent a munkanélküliség az országban. A zömében nyugdíjas szocialista hívek elérzékenyülten gratuláltak Sztanisevnek, s közben érdeklõdve skandálták, hogy ki lesz a BSZP elnökjelöltje.
„Munka, kenyér, demokrácia” –ismételgették a szocialista pártszimpatizánsok, miközben pártelnökük sorolta Szimeon Djankov pénzügyminiszter azon intézkedéseit, melyek romba döntötték a bolgár gazdaságot a szocialisták szerint. Miután lecsillapodott a „Bojko menj el” rigmus, a szimpatizánsok elkezdték bekiabálni az általuk kedvelt elnökjelöltek nevét. Legtöbben Sztefan Danailov volt kulturális minisztert és Kornelija Ninova párttitkárt látnák szívesen az államfõi poszton.

A párt egyelõre nem választott hivatalos jelöltet, de belsõ szocialista körök szerint a párt független vagy erõsen baloldali kötõdésû személyiséget szándékozik jelölni. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, jelenleg az egyetlen független jelölt Meglena Kuneva korábbi európai uniós biztos. Erõs baloldali kapcsolatokkal rendelkezõ jelöltekbõl ugyanakkor nincs hiány a BSZP sorain belül – Danailov, Ninova, Ivajló Kalfin volt külügyminiszter, Meglena Plugcsieva volt miniszter és még sokan mások.
A Demokraták Erõs Bulgáriáért (DSZB) hivatalos államfõjelöltje, Szvetoszláv Malinov egyenesen idõközi parlamentáris választások kiírását sürgette. A jobboldali politikus szerint két elõnye is lenne a rendkívüli választásoknak – egyrészt a GERB hozzá nem értõ gazdaságpolitikájának a végét jelentené, másrészrõl pedig megbízható adatokat kapna a Kék Koalíció (szerk. a DSZB és a Demokratikus Erõk Uniója (SzDSz) parlamenti koalíciója) arról, hogy érdemes-e önálló jelölttel indulnia az államfõi megmérettetésen. Az elmúlt napokban olyan hír is felröppent, hogy a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) török-liberális párt támogatná a Kék Koalíció jelöltjét õsszel.

Forrás: Link