(No meg a zsidó édesjó kiskorú anyátok - csak, hogy finoman fogalmazzak!)
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelõs államtitkára szerint az idei volt Magyarország elsõ legitim alkotmányozása, Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselõ azonban úgy gondolja, hogy a társadalmi és a tartalmi legitimitása nincs meg az új alaptörvénynek.

A két politikus szombaton, a Pécsi Tudományegyetemen tartott Az információszerzés, felhasználásuk és jogi szabályozásuk címû nemzetközi konferencián vitázott az alkotmányról.

Répássy Róbert azt mondta: kizárólag a 2011-es alkotmányozás legitim, mert szabad választásokon létrejött országgyûlés fogadta el; ez sem 1949-ben, sem 1989-ben nem volt így.„1949-ben egy pártállami törvényhozás alkotott sztálinista alkotmányt, negyven évvel késõbb pedig az utolsó nem szabadon választott pártállami országgyûlés alkotott átmeneti alkotmányt” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény egy minden elõírást, minden szabályt betartó folyamat végén született meg április 18-án.

Kifejtette: azért volt rá szükség, mert az 1989-es demokratikus átmenet idején az Országgyûlés nem végleges alkotmányt fogadott el. Magyarország az elmúlt huszonkét évben demokratikus szabályok szerint mûködött, de korábbi alkotmánya az azt megalkotó parlament legitimációjának hiánya miatt nem volt legitimnek tekinthetõ.

Az államtitkár az új alaptörvény tartalmáról szólva kiemelte, hogy nagyon különleges és preambuluma más alkotmányokhoz képest hosszú. A Nemzeti hitvallás címû bevezetõnek másodlagos jogi jellege van, az alaptörvény rendelkezéseit a preambulummal összefüggésben kell értelmezni. „A Nemzeti hitvallásban olyan különleges és fontos mondatok vannak, mint például az, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Vagy, hogy tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését” – mutatott rá Répássy Róbert.

Hozzátette, az utóbbi világos szakítást jelent a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal, és azt is, hogy az alaptörvény egyenlõségjelet tesz e diktatúrák és bûneik közé. Az államtitkár különlegesnek nevezte az új alaptörvényben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetõségét szándékos, erõszakos bûncselekmények esetére. „A tényleges életfogytiglani büntetés nem újdonság, egy évtizede alkalmazható Magyarországon, s tudomásom szerint jelenleg tizennyolcan állnak e büntetés hatálya alatt. Az újdonság az, hogy ezt a törvényhozás az alaptörvény szintjére emelte” – jegyezte meg

Répássy Róbert újdonságnak nevezte azt is, hogy az önvédelemhez való jog is bekerült az alkotmányba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel a közrend és a közbiztonság fenntartása állami szervek feladata, ez nem egyenlõ az önbíráskodással, amely továbbra is tilos.

Bárándy Gergely azt hangoztatta: lehet, hogy a formális legitimitása megvan az új alaptörvénynek, a társadalmi és tartalmi azonban biztosan nem; ez egy párt alkotmánya, nem Magyarországé. Bárándy Gergely azt mondta: 1989-ben a társadalmi és tartalmi legitimáció megvolt az alkotmányozáshoz, mert az akkori döntéshozók egyetértettek, hogy kell új alkotmány és az az új alkotmány kell.

Répássy Róbert válaszában arra szólította fel a hallgatóságát, ítéljék meg, hogy az új magyar alkotmány egy európai állam alkotmánya vagy valamilyen erõszaktevés. Példaként hozta fel, hogy az egyik legsúlyosabb állítás, amelyet az alaptörvényben megfogalmaznak, miként kerülhet isten neve egy jogi dokumentumba. Rámutatott: a német alaptörvény készítõi is istenre hivatkoznak.„Hiszem, hogy egy alkotmány erejét a tartalma adja. Az, hogy milyen demokratikus rendszert valósít meg, mennyire lesz tartós az abban lefektetett rendszer. Térjünk vissza húsz év múlva arra, hogy vajon maradandót alkotott-e az országgyûlésünk!" – mondta. (rá)

Link