Á, szó sincs semmiféle elõrehozott választási cirkuszról, s ha mégis, akkor mégsem. 200-as parlament? Akkor a többi senkiházival és sleppjével mi lesz?
A jövõben is vegyes rendszerben választják majd az országgyûlési képviselõket, a szavazási fordulók száma azonban még nem dõlt el - mondta Gulyás Gergely. A fideszes politikus a határon túli magyarok voksolására két forgatókönyvet vázolt: vagy a magyarországi országos listára, vagy külön, határon túli listákra szavazhatnának.

Gulyás Gergely elmondta: az új választójogi törvényt, amelyet legkésõbb novemberig kell elfogadnia a Háznak, nem az új alaptörvény teszi szükségessé, hanem az, hogy 2014-tõl 200 tagú lesz a parlament, a jelenlegi 386 helyett, továbbá mert az Alkotmánybíróság 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette a választókerületek beosztásáról szóló rendeletet, és ezt a jövõben törvényi szinten kell szabályozni.

Az új választójogi szabályozás megalkotásakor - folytatta - kiindulási alapnak azt a javaslatot kell tekintetni, amelyet tavaly májusban terjesztett a Ház elé a Fidesz, de a parlament egyelõre nem vette napirendre. Eszerint a választójogi rendszer érdemi módosítása nélkül csökkenne az országgyûlési képviselõk száma 200-ra.
•
A benyújtott törvényjavaslatban szereplõ legfõbb változtatás oka nem politikai, hanem technikai jellegû: a megyei listák a létszámcsökkentés miatt nem tarthatók fenn - mutatott rá a fideszes politikus, kifejtve, hogy miután a jelenlegi húsz területi - 19 megyei és a fõvárosi - lista közül 14 esetében a mandátumok száma 4-6 közötti, a felezés azt eredményezné, hogy 2-3 mandátum maradna ezeken a listákon, ez pedig az arányos mandátumkiosztást lehetetlenné tenné. Ezért a megyei listákat egyesíteni kell, így létrejönne egy országos lista, a jelenlegi országos lista neve pedig kompenzációs listára változna - ismertette, hozzátéve, hogy ez a módosítás arányosítaná a választási rendszert.

Kiegyenlítenek
A kormánypárti képviselõ rámutatott a velencei bizottság - szerinte egyébként is ésszerû - általános érvényû ajánlására, hogy választókerületenként ne legyen 15 százalékosnál nagyobb eltérés a választásra jogosultak száma között. Álláspontja szerint ha a már említett, benyújtott választójogi törvényjavaslat struktúrájában nem lesz változtatás, akkor körülbelül 95 egyéni választókerület esetén lenne változatlan a választási eredmények alapján történõ mandátumelosztás.

Az egy- vagy kétfordulós parlamenti választást firtató felvetésre azt mondta, az egyfordulós szisztéma mellett szóló érv az olcsósága, valamint az is, hogy az elmúlt két-három voksoláson sok helyütt már az elsõ forduló eredményes volt. Megjegyezte azonban, hogy mindkét rendszer mellett szólnak érvek. "Mivel ez kiemelten fontos politikai kérdés, mi is kíváncsian várjuk az ellenzék álláspontját" - fûzte hozzá.

A jelenlegi is jó
A politikus összességében nem tartja indokoltnak, hogy nagymértékben eltérjenek a jelenlegi választójogi szisztéma elemeitõl, úgy véli ugyanis, hogy a jelenleg hatályos törvény jó volt, mert biztosította a kormányzati stabilitást és a választói véleménynyilvánítás arányos megjelenítését. 1998 óta, amióta többé-kevésbé stabilizálódott a pártstruktúra, nagyjából arányos választási eredmények születtek - tette hozzá indoklásképpen.

Határon túliak
A határon túli magyarok választójogát érintõen - amellyel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök márciusban világossá tette, ma már nem a határon túl élõ magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája - Gulyás Gergely két lehetséges forgatókönyvet vázolt: az egyik szerint az országos listára szavaznának, azaz az országos listát állító magyarországi pártok közül választhatnának.

A másik elképzelés szerint külön, határon túli magyar listák lennének, amelyek állítására szintén a magyarországi pártoknak lenne lehetõségük. Utóbbi egy komplexebb és bonyolultabb szabályozás, de lehet, hogy inkább ezt éreznék sajátjuknak a külhoni magyarok - hangsúlyozta.

600-700 ezer új állampolgár
A státuszigazolványok igénylését alapul véve a következõ három évben - az optimista forgatókönyvek szerint - nagyságrendileg 600-700 ezer ember kaphatja meg a magyar állampolgárságot; közülük 450-500 ezer lehet a 18 éven felüliek száma - ismertette, majd folytatta: mindezek alapján, és figyelembe véve azt, hogy a határon túli magyarok részvétele a saját országuk választásain sem szokta általában elérni az 50 százalékot, összesen 200-250 ezer "külhoni vokssal" lehet számolni. "Az tehát, hogy a határon túli magyarok döntsenek el egy választást, szinte kizárható" - mondta.

Az ajánlószelvény-gyûjtéssel kapcsolatban Gulyás Gergely úgy foglalt állást, hogy fokozott óvatossággal kezelendõ minden olyan, a szavazás tényétõl különbözõ, a választással összefüggõ közjogi aktus, amelyet Magyarország határain túl kellene biztosítani. Ezért õ úgy látja, hogy a jelölési eljárást Magyarországon belül kellene lefolytatni.

Szavazókörök nélkül
A határon túliak szavazására szerinte lehet olyan, egész Európában ismert technikai megoldást találni, hogy ne kelljen szavazókörökben voksolniuk. Példaként említette a levélben szavazást, amely úgy történne, hogy az ott élõ magyarok a választásnál korábban adnák fel szavazatukat, ám az összesítés ugyanazon a napon, a választás napján történne. "Ha az egész világon megoldják, bízunk benne, hogy nekünk is sikerülni fog" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e majd magyar országgyûlési képviselõk a határon túli, kettõs állampolgárságú politikusok, Gulyás Gergely úgy válaszolt: az új alaptörvény nem zárja ki ennek lehetõségét, hozzáteszi azonban, hogy a választhatóság további feltételekhez köthetõ sarkalatos törvényben. Ha a magyar ellenzék hozzáállása konstruktív, egységes álláspont alakítható ki az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben - mondta, hozzátéve, reméli, minden párt elkerülendõnek tartja, hogy a választási kérdéseket a nemzet megosztására használja fel.

Forrás. Link