(Egyre csak dübörög a gazdaság, s ha nem is jobb, de bal lesz!)
A Napi Gazdaság konszenzusa szerint a KSH szerdán megjelenõ számai 4,6 százalékos drágulásról szólnak majd. A piaci várakozások alapján a pénzromlás üteme a következõ hónapokban csökken, vagyis az infláció áprilisban tetõzhetett, májusban trendforduló jöhet.
A kellemetlen meglepetést jelentõ márciusi 4,5 százalék után áprilisban tovább gyorsulhat az infláció: a Napi Gazdaság konszenzusa szerint a szerdán megjelenõ KSH-számok 4,6 százalékos drágulásról szólnak. A pénzromlás üteme ugyan fokozódhatott, de könnyen lehet, hogy április volt a csúcs, innentõl lassulásnak indul a fogyasztói árindex.
Abban viszont nincs változás, hogy továbbra is két termékkör, az üzemanyagok és az élelmiszerek adják a felhajtóerõt. A hónap folyamán tovább drágult a benzin − a gázolaj ugyan nem −, ami miatt havi alapon biztosan pozitív lesz a részindex, ám tavaly ugyanekkor szintén emelkedtek az üzemanyagárak, ami miatt évesítve akár árcsökkenést is mutathat ez a termékcsoport − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje.
Májusban trendforduló jöhet
Ennél összetettebb probléma az élelmiszerek áralakulása. Márciusban az okozta a kellemetlen meglepetést, hogy a maginfláció jócskán 2 százalék fölé gyorsult, amelyben komoly szerepet játszott a nyers élelmiszerek drágulásának begyûrûzése a feldolgozott termékek közé. A márciusi adat bizonyította a feldolgozott élelmiszerek drágulását, a hónap folyamán pedig egyre több hír volt arról, hogy árat emelnének a pékek, hentesek is. Kérdés, hogy megtörtént-e ez áprilisban és milyen mértékben jelenik meg a fogyasztói árindexben. Ezek alapján könnyen lehet, hogy az élelmiszerek rekordmértékben drágulhattak a múlt hónapban, májusban viszont trendforduló jöhet: a magyar fogyasztói árindex pályája elérte a csúcsát áprilisban − véli a lapunk által megkérdezett elemzõk többsége. Egyrészt idén feltehetõen elmaradnak a tavaszi fagyok, ami miatt jobb lehet év/év alapon a termés, másrészt a magas bázis is segít. A nyersanyagpiacokon − ezen belül is fõleg a Brent olaj piacán − tapasztalt jelentõs korrekció is segíthet az árak tompításában − véli a Takarékbank szakértõje.
Mi lesz az alapkamattal?
Monetáris politikai szempontból hangsúlyosabb lehet a tartás - vélik az inflációs várakozások alapján az elemzõk. Jelenleg úgy tûnik, továbbra sem jelentkezik itthonról inflációs nyomás, ami miatt a várhatóan gyenge fogyasztói árindex nyomán nem változik meg az MNB véleménye. Ám a korábban várt pályánál hosszabb lehet a lefutás, ezért az elmúlt hetek-hónapok során felmerült kamatvágási esélylatolgatások háttérbe szorulhatnak.
Barcza György, a K&H elemzõje szerint is elérte csúcsát az infláció pályája, ám az élelmiszerek drágulásának még nincs vége. A feldolgozott termékek árának megugrása mögött jórészt egyszeri tényezõk − például a cukor − álltak, azonban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása folytatódhat. Márpedig a feldolgozott termékek dinamikája jellemzõen hat hónappal lemaradva követi a nyers élelmiszerekét. Így az általában "mínuszos" nyári hónapok a pékáruknál, húsoknál drágulást hozhatnak.
Az árharcban komoly szerep hárul a forintra
A múlt hónap erõsödése nélkül nem 390, hanem 410-420 forintba kerülne a benzin literje. Az importból származó tartós fogyasztási cikkeknél és jó néhány piaci szolgáltatás árazásánál is tompító hatással van a 270 forint alatti euró, bár az erõs forint teljes hatására még 1-2 hónapot várni kell. Könnyen lehet azonban, hogy az erõs forint ártompító hatását ellensúlyozza a magasabb eurózónás infláció − véli a K&H szakértõje.



Korántsem ilyen optimista Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ közgazdásza, aki szerint csak az év végén, öt százalékon tetõzik az infláció. A termelõi árindex 40 százalék feletti élelmiszer-drágulást mutat, és ismerve a fogyasztói árakkal való együtt mozgását, három százalék fölé is gyorsulhat a maginfláció − errõl a monetáris tanács tagjai is megemlékeztek a legutóbbi jegyzõkönyv tanúsága szerint −, ezért idén 10 százalékos élelmiszerár-drágulás sem zárható ki. Ezen túl bizonytalanságot okoz a bérkommandó, a hatósági árak befagyasztása, valamint a cigaretta júliusi jövedékiadó-emelése is, amit a konvergenciaprogram említ. Összességében azonban 2012 végére 3-3,5 százalék körülre lassulhat a drágulás üteme. Ha folytatódik az adójóváírás kivezetése, az visszafogja az alacsonyabb jövedelmûeknél a fogyasztást, így végsõ soron alacsonyabb árnyomással járhat − véli a szakértõ.
Az optimistább álláspontot képviselõ elemzõk szerint a nyár folyamán 4 százalék köré lassulhat az infláció, az év végére pedig 3,5 százalék körül járhat. Az inflációs cél elérése szempontjából sem egyöntetû a szakértõk véleménye: egyes vélemények szerint már jövõ tavasszal teljesülhet a három százalék, míg mások szerint inkább csak 2012 végére valósulhat meg.
Link