A kormány azért csökkentené a dolgozók pihenõidejét, a fizetett szabadságot, hogy ezzel növelje a vállalkozások versenyképességét, és munkahelyeket teremtsen – olvashatjuk a bürokráciacsökkentõ programban. A foglalkoztatáspolitikai szakérõ szerint viszont ez ostobaság. Nemzetközi összehasonlításban egyébként nem is jár túl sok szabadság a magyaroknak.

A bürokráciacsökkentés részeként a kormány a munkavállalói jogokat csorbítaná. Terveik között szerepel a bérpótlék csökkentése, megszüntetése, valamint a végkielégítések és a felmondási idõ megvágása, de ide sorolják a szabadságok rendszerének átalakítását is. A fentiek fényében természetesen ezt is csökkentenék, azzal indokolják, hogy „a közvetlen versenytárs országokban életkortól függetlenül 20-25 munkanap, nálunk életkortól függõen 20-30 munkanap” pihenõidõ jár a munkavállalóknak.

Kapcsolódó cikkek

*
11.05.09 Az állásteremtés 5 mítosza
*
11.04.26 Bürokráciacsökkentés: a munkavállalóknak fog fájni
*
11.04.24 12 pofon a dolgozóknak a kormánytól
*
11.04.20 Orbán megvágja a dolgozók jogait
*
10.07.20 Visszahívhat a nyaralásból a fõnök
*
09.05.29 Beledöglünk a munkába

A Nemzetgazdasági Minisztérium bürokráciacsökkentõ programja szerint ezzel 0,5 százalékos foglalkoztatás-javulást, illetve 50 ezer új, legális munkahelyet nyerne Magyarország. Az fn.hu megkereste a szaktárcát, hogy a pontos terveirõl megkérdezze, ám azt a választ kaptuk: „részletes információt a témában a hivatalos kormányálláspont kialakítását követõen” tudnak adni.

Fáradt ember nem lesz termelékeny

A GKI Gazdaságkutató foglalkoztatáspolitikai szakértõje, Adler Judit szerint a szabadságnak nem sok köze van a versenyképességhez. A fáradt, eleget nem pihenõ emberektõl nehéz csúcsteljesítményt várni – tette hozzá. Munkapszichológusok szerint is évente legalább egyszer két hét folyamatos pihenésre van szükség ahhoz, hogy egy dolgozó regenerálódjon, feltöltõdjön, és így újra „hasznát vegye” a cég.

A magyar munkavállalási korú népesség – demográfiai okok miatt – a következõ húsz évben erõteljesen öregszik. A szabadság is az életkorral, illetve a szolgálati idõvel nõtt. Az idõsebb munkavállalóknak szükséges több regenerálódási idõt biztosítani, ezért teljesen ostobának, az egyéb összefüggésekbõl kiragadottnak vélem az elképzelést – vélekedett a szakértõ. Ha még többet dolgoznak majd a munkaerõpiacon bent lévõk, ez kiszorító hatású a kint lévõkkel szemben, tehát pont fordítva hat, mint azt a kormány gondolja.

Ajánlott weboldalak

*
Bérszámfejtés.lap.hu
*
Munka.lap.hu
*
Kormányzat.lap.hu

Bürokráciacsökkentést sem generál Adler Judit szerint a szabadságok megkurtítása, hiszen a szabadságot akkor is nyilván kell tartani, ha kevesebb nap jár. Úgy gondolja, hogy ez a szabadság téma egy, a dolgozók közérzetét rontó intézkedés lesz, ha megvalósul, gazdasági haszna pedig nem lesz.

Mint ahogy azt már az fn.hu is megírta: Magyarországon igen magas az egy dolgozóra jutó, ténylegesen ledolgozott évi munkaórák száma, a második helyen állunk OECD-országok sorában. Kiderült tehát: aki képes munkához jutni, az annyit dolgozik, amennyit csak bír. Ha pedig a ledolgozott órákat a teljes népességre kivetítjük (mivel végsõ soron a teljes népességet a dolgozók „tartják el”), Magyarország foglalkoztatási helyzete jobb, mint Franciaországé vagy Belgiumé.

Finnországban jár a legtöbb szabadság

Európában a legtöbb törvényben elõírt alapszabadsággal – 30 nappal – Finnország vezet, hazánk Nagy-Britannia, Görögország, Ausztria, Svédország és Spanyolország mögött a hetedik helyezett. Az unióban legalább 20 nap szabadságot kell adni a dolgozóknak, ettõl csak felfelé kerekíthetnek a tagországok.

A hazai helyzet

Az alapszabadság 20 munkanap, amely a munkavállaló
- 25. életévétõl 21 nap
- 28. életévétõl 22 nap
- 31. életévétõl 23 nap
- 33. életévétõl 24 nap
- 35. életévétõl 25 nap
- 37. életévétõl 26 nap
- 39. életévétõl 27 nap
- 41. életévétõl 28 nap
- 43. életévétõl 29 nap
- 45. életévétõl 30 nap

A hosszabb szabadság elõször abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyben betölti a fenti életkort.
Szlovákiában minden alkalmazottnak évente legalább 4 hét – azaz 20 munkanap – szabadság jár, aki viszont 18 éves korától legalább 15 évet dolgozott, az 5 hétre, azaz 25 napra jogosult. Így tehát egy 33 éves szlovák dolgozó 25, míg egy ugyanilyen életkorú magyar „csak” 24 napot pihenhet. Ausztriában évente 25, Romániában pedig minden ledolgozott hónap után jár 1,75 nap szabadság, azaz éves szintem 21 fizetett szabadságot kapnak a dolgozók.

Magyarországon a 20 nap alapszabadságon, illetve az életkor alapján járó napokon túl néhány esetben pótszabadság is jár a dolgozónak. Ez utóbbit a munkavállaló az élethelyzete, illetve egészségügyi, szociális szempontok miatt kaphatja meg.

A fiatal munkavállaló 18 éves koráig évente 5 napot, az a szülõ pedig, aki 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, egy csemete után kettõ, két gyerek után négy plusznappal gazdálkodhat. Ha pedig valaki nagycsaládos, akkor összesen hét nap szabadságra jogosult. A szülõk szabadon dönthetnek arról, hogy melyikük veszi igénybe a gyermek után járó pótszabadságot. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelõszülõt is. A vak munkavállalónak évenként plusz öt szabadság jár, a föld alatti vagy sugárzásnak kitett munkahelyen tevékenykedõknek pedig szintén öttel nõ az éves szabadnapkeretük.
Link