Naplóm/Verseim

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Még a választás elõtt kitörhet a mindent elsöprõ vihar?

(Lázadnak mert túl jól megy nekik??)
Súlyos aránytalanságokkal és a gazdaság túlhevülésével kénytelen szembenézni Törökország, ahol júniusban tartanak parlamenti választást. Az országban az egyik legfõbb probléma az alacsony foglalkoztatottság és a felpörgõ infláció, valamint hogy az arab világban lezajlott változások miatt jelentõs kintlévõségei maradtak a török cégeknek.

Várhatóan harmadik ciklusát kezdheti meg a kormányzó Igazság és Haladás Párt (AKP) a júniusi törökországi parlamenti választást követõen, annak ellenére, hogy sokakat zavar a párt autokratikus hatalmi stílusa. Az AKP népszerûségének egyik legfõbb oka, hogy sikeresen kezelik a gazdasági kérdéseket. A mostani kormánypárt 2002-es hatalomra kerülése óta rendkívül eredményes korszakot tudhat maga mögött Törökország, míg az ellenzékre a korábbi idõszakok krízisének az árnya vetül.

A számok tényleg meggyõzõek, mivel a 2009-es visszaesést követõen Törökország a G20-ak államai közül a harmadik legnagyobb bõvülést tudhatta magáénak. Egyetlen török bank sem omlott össze a világgazdasági válság során és az infláció sem szabadult el az elmúlt években az erõs lírának köszönhetõen. „Az én életemben most elõször történt meg az, hogy ugyanakkora az infláció a hazánkban, mint Nagy-Britanniában” – dicsekedett Erdem Basci, a török központi bank új vezetõje. Hozzátette, hogy a török gazdaság hajója stabil, azonban a tengerek változékonyak, míg egy vihar vélhetõen bármikor kitörhet.

Fenntarthatatlan számok
Ahmet Akarli, a Goldman Sachs (GS) egyik közgazdásza úgy fogalmazott, hogy a gazdasági egyensúlytalanságok egyre jobban felhalmozódnak, míg a pénzügyi sérülékenység egyre növekszik. Rámutatott arra is, hogy a fiskális és monetáris ösztönzõk fönntartása túl hosszú ideje tart. Akarli úgy számolt, hogy a bérek 18 százalékkal, a belföldi kereslet 25 százalékkal és a hitelek 30-40 százalékkal növekedhetnek idén, amely számok fenntarthatatlanok.

A két legsúlyosabb gondot az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya okozhatja. A GS számításai szerint az infláció az év végére 7,5 százalékra növekedhet, míg a folyó fizetési mérleg hiánya márciusban az éves GDP 8 százalékát is elérhette. A választásokat követõen a kormányra egyre nagyobb nyomás fog helyezõdni, hogy szigorítsa fiskális politikáját, valamint hogy a központi bank emelje az alapkamatot.

Itt mélyebb problémák is vannak

Egyelõre nem tûnik könnyû feladatnak a felforrósodott török gazdaságot lehûteni. A központi bank tavaly csökkentette a kamatlábakat és növelte a kötelezõ tartalékrátákat a hazai és külföldi bankok számára. Úgy tûnik, ez nem nagyon vált be, és a központi bank kamatemelésbe kezd majd. Törökországba mégis folyamatosan érkezik a tõke, amely túlzottan lazává teszi a monetáris kondíciókat. A tartalékolási kötelezettségek további emelésének nem biztos, hogy elég hatása lesz a lassú fogyasztói hitelezésre. Ha a kamatlábak világszerte elkezdenek emelkedni, fõként az Egyesült Államokban, akkor a külsõ finanszírozás kiszáradásával lesz kénytelen szembenézni Törökország.

Az igazság az, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya mélyebb gazdasági problémákat mutat. Az államháztartás helyzete stabilnak tekinthetõ, mivel az államadósság aránya csupán a GDP 40 százalékára tehetõ. A kormány azonban nem rendelkezett elég bátorsággal ahhoz, hogy többek között csökkentse a minimálbér összegét, visszaszorítsa a feketegazdaság arányát és növelje a versenyt az energia és egyéb árak csökkentésével. A 44 százalékos foglalkoztatottsági ráta a legalacsonyabb az OECD országai közül és Törökország rendelkezik a legrosszabb termékpiac-szabályozással. Ezek a hiányosságok még inkább kirívóak egy olyan országban, ahol a népesség gyors növekedése miatt legalább évi 5 százalékos bõvülés szükséges a munkanélküliség szinten tartásához.

A júniusi választás azonban nem csupán az egyik forrása a politikai bizonytalanságnak. Az „arab tavasz” sok fontos török céget hozott nehéz helyzetbe. Líbiában 14 milliárd dollárnyi kintlévõség fagyott be, míg több szíriai beruházást el kellett halasztani. Ezen okokból kifolyólag a következõ kormánynak mindenképpen javítani kell Törökországnak az Európai Unióval megkopott kapcsolatain, mivel még mindig az az ország legnagyobb exportpiaca.

(The Economist)

Hozzaszolasok

Még nem küldtek hozzaszolast

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Generalasi idö: 0.12 masodperc
634,894 egyedi latogato