Ugyan már.

Kíváncsi vagyok, a rendvédelmisek meddig mernek elmenni a demonstrációikkal. Már pedig lósz@rt fognak kapni nem nyugdíjat.
A következõ lépés meg a nyugdíjkorhatár felemelése lenne 70 évre, aztán meg nyolcvanra, mert esetleg akadna olyan elvetemült aki addig is képes lenne életben maradni.
Aztán rokkant nyugdíjak, családi pótlék, stb, stb.

No, majd kiforrja ez magát hamarosan.

Nem tudom fölfogni (annak ellenére hogy néhány éve még én is egy szimpla konzumidióta voltam), hogyan hihet bárki is ennek a rendszernek az életképességében. Ha látom, hogy egyre több embernek napi megélhetési gondjai vannak, otthonukat elvesztik (most tök mindegy miért), ha az állam nem tudja a minimális egzisztenciát biztosítani a polgárai számára, ami pedig kötelessége volna, mert azok, akik most az életük ellehetetlenülésével kell szembe nézzenek, javarészt õk építették fel az országot, lehetek akkora állat, hogy abban a rendszerben higgyek, ami engem és a környezetemet pusztítja folyamatosan?

Kur-vára bírom a demonstrációkat, ahol mindenki külön kimegy tüntetni a saját semmi kis szarja miatt, mert az neki fontos. Nem, inkább fordítva: mert neki az fontos.

Tudom hogy fölösleges most ez a nyavalygás, de úgy látom az idõ rövidsége miatt csak az lehet a megoldás, ha bele lesz verve az orruk a szarba, ha nem érzik, hogy már nyakig benne vannak.
Ha pedig inkább megfullad benne akkor tegye, mert legtöbbje inkább görcsösen próbál majd kapaszkodni a jelenlegi élete romjaiba, minthogy merje vállalni a változást, a változtatást.

Ehh, na mindegy