A radikális átalakításokat vázoló, múlt héten napvilágot látott felsõoktatási csomag után a héten újabb nagy hatású témák jelentek meg a kormány felõl: egyrészt kiderült, hogy a most eleve lefelezett idejû passzív táppénzt is megszûntetné a kormány, másrészt olyan jelzések láttak napvilágot, hogy mégsem lehet mérget venni a szuperbruttó adóalap konvergencia programban megígért jövõ évi lefelezésére.

Az is nagy horderejû, a héten kiszivárgott ügy, miszerint az õsszel megszületõ önkormányzati törvény drasztikus átalakításokat okozna a teljes szektorban. Erre jó példa, hogy elõfordulhat: Budapesten eltûnnek majd a kerületek. Az is komoly átalakítást jelentene majd, hogy a tanárok fizetését és a különféle segélyeket közvetlenül az állam fizetné, nem az önkormányzatok.


Újabb bombákat kaptunk a héten
A felsõoktatás tervezett átalakítása továbbra is nagy vitákat kavar a közéletben is, az eredetileg bezárásra ítélt budapesti Corvinus Egyetem például egyértelmûen elkezdett küzdeni a fennmaradásért. Bombaként robbant a hír, miszerint az áprilistól 90 napról 45 napra csökkenõ passzív táppénzt megszûnteti a kormány, ráadásul az orvosok is büntethetõek lesznek, ha jogosulatlanul írnak ki keresõképtelenséget. Mint ismert, május 1-tõl felezõdött a táppénzmaximum. Szintén nagy jelentõségû sajtóértesülés volt, miszerint mégsem lehet arra mérget venni, hogy jövõre lefelezõdik a személyi jövedelemadónál a szuperbruttó szorzótényezõ, amiként azt a konvergencia program ígéri.

A legnagyobbat talán az a hír "szólt" a héten, amely az új önkormányzati törvényrõl szóló elsõ koncepciót tartalmazta. Ez amellett, hogy lefektette az állami és önkormányzati feladatok közötti különbségeket és azt, hogy hogyan kell a pénzfinanszírozást rendbe tenni, olyan elemeket is tartalmazott, amelyek szerint gyökeresen meg fog újulni a közigazgatási rendszer, így például Budapestet is teljesen átszabnák. Az új törvény szigorítana az adósságkorláton is: a települések saját költségvetési fõösszegük 50 százalékáig adósodhatnának el (ma vannak városok, melyek átlépik a 100 százalékos határt).

Új otthonteremtési stratégia születik
Nemcsak az önkormányzati törvény elsõ változata szivárgott ki a héten, hanem a nyugdíjreform egy korai verziójának tekinthetõ változat is és azt is megtudtuk, hogy a kormány a gyógyszerkassza kapcsán újabb szigorításokról tárgyal jövõ héten. Egészségügyi közgazdászok szerint egyébként a kormányzati kommunikációval ellentétben a gyógyszerkassza lefaragást illetõ tervek súlyos terheket rónak a lakosságra.

A kormány közzétette az új otthonteremtési stratégia szakmai vitairatát is, amely rögzíti például, hogy 1.) a kilakoltatási moratóriumot fel kell oldani, 2. a frankhiteleseket átmenetileg védeni kell az árfolyam-ingadozásoktól (e lehetõség önkéntes igénybevételével az ügyfelek 30%-ánál számolnak), 3. a Nemzeti Eszközkezelõ Társaság ötlete él. A vitairat szerint új kamattámogatás, módosított bankadó és az euró alapú jelzáloghitelezés újraindítása jöhet, valamint a korábbi szocpolt egy szigorú tõketámogatási rendszer váltaná, továbbá a bérlakás piacon befektetési alapokat hozhatnának létre. Az is a tervek között van, hogy egy kazáncsere-program indul, valamint támogatnák a napkollektorok elterjedését is.

Nem lehet lazítani, sokkterápia jön
A különféle területeken futószalagon érkezõ reformok, a nagy sebesség nem meglepõ a Széll Kálmán Terv alapján, ráadásul azért is szükséges a kemény költségvetési szigor, mert az Európai Bizottság közzétette, hogy a saját költségvetési hiánypálya-elõrejelzése kedvezõtlenebb Magyarország esetére, mint amit a kormány felvázolt, így pótlólagos lépések lehetnek szükségesek. Ezzel is összefüggésben a londoni elemzõk szerint továbbra is keményen kell hajtania a kormánynak a költségvetési kiigazító lépések végrehajtásában, hátradõlésre nincs lehetõség.

Erre már csak azért sincs lehetõség, mert áprilisban több volt a regisztrált álláskeresõ, mint egy éve. A munkaerõpiaci feszültségeket tompítandó a kormány felõl olyan jelzés érkezett, hogy minden eddiginél nagyobb és minden képzeletet felülmúlóan nagy közmunkaprogramok fognak indulni. Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint gyakorlatilag munkaerõ-piaci sokkterápia fog lezajlani a gazdaságban.

Növekszik az elégedetlenség
A sokféle átalakítás, illetve a megszorítások hatása jól látszik a Fidesz jelentõsen csökkenõ népszerûségén: a kezdeti 2,7 millió támogatóból mára 1,9 millió maradt, amellyel párhuzamosan ma Magyarországon több mint négymillió választópolgárnak nincsen pártja. A nehéz életkörülmények nemcsak a politikából való kiábrándulást okozzák, hanem sokan az ország elhagyásán is gondolkodnak. A Tárki friss felmérése szerint 20 éve nem tervezték annyian, hogy elhagyják Magyarországot, mint most. A héten orvosok ezrei jelentették be, hogy készülnek elhagyni az országot.

Fontos hír, hogy a sokakban elégedetlenséget okozó tavaly téli magánnyugdíjpénztári átalakítások ügyében nagy valószínûséggel nem fog már dönteni a tényleges vagyonátadás elõtt az Alkotmánybíróság.

Gyorsuló növekedés, stabil kamat, billegõ forint
A héten megjelent idei elsõ negyedéves magyar GDP-növekedés a vártnak nagyjából megfelelõ lett, a növekedés üteme egyébként négy éve a legintenzívebb volt. Bár a vártnál minimálisan magasabb lett az infláció és egyes nagyobb londoni bankházak már arra számítanak, hogy év végéig inkább a további kamatemelésnek van nagyobb esélye, mint a csökkentésnek, Simor András jegybankelnök egy debreceni rendezvényen arra emlékeztetett: a legutóbbi inflációs jelentés alappályája szerint a 6%-os alapkamat mellett (fenntartásával) is elérhetõ a jövõ év végére a 3% körüli inflációs cél. A héten egyébként elõször szólalt meg nyilvánosan két új monetáris tanácstag a négybõl.

A jövõ hétfõi jegybanki kamatdöntéssel kapcsolatban teljes az egyetértés a piaci szereplõk között: mindenki a kamatláb szinten tartására számít. A jegybankok néha azért tudnak meglepetéseket okozni. Jó példa volt erre a héten a lengyel jegybank, mivel váratlanul kamatot emelt, ez pedig hozzájárult a forint gyengüléséhez a szerdai-csütörtöki kereskedésben, illetve megjelent az elsõ nagyobb banki forint elleni ajánlás az euróval szemben. A részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban pedig az egyik nagy külföldi bankház maradt továbbra is inkább pesszimista.

Egyébként már idehaza is javában tart az elsõ negyedéves tõzsdei vállalati gyorsjelentési szezon. A fontosabb cégek közül már a Magyar Telekom, az Egis és a Richter is jelentett, mindegyikük felül tudta teljesíteni az elemzõi várakozásokat nettó profit szinten.

A héten kiderült, hogy jelentõs devizaalapú forrást tervez bevonni az MFB részben amiatt, mert tavasszal állami segítségre szorult. A pénzügyi világban is hatalmasnak számító büntetést kapott a héten az RTL Klub.

Zuhanások és görög ügyek
Fokozottan hullámzó volt a hét a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon részben a görög fejlemények miatt, nagy kilengések mutatkoztak a különbözõ eszközpiacokon. A részvénypiacok végül eséssel zárták a hetet, az ezüst- és olajpiacokon folytatódott a mészárlás, illetve a nagy hullámzás, emiatt sok piaci szereplõ úgy gondolja, hogy az árupiacok lesznek az idei év vesztesei.

Az euró hathetes mélypontra zuhant a dollárral szemben azzal összefüggésben, hogy a piaci szereplõk nagy többsége gyakorlatilag elkönyvelte: Görögország csõdbe fog menni. A bejelentés idõpontját a legtöbben idén október utánra teszik.

Hétfõn még olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint a 2012-2013-as idõszakra mintegy 60 milliárd eurónyi többlet hitelkeretet kaphat Görögország a nemzetközi szervezetektõl, mivel várhatóan nem lesz képes ezekben az évekre sem bevonni a tõkepiacokról azt a forrást, amellyel a jelenlegi hitelprogram kalkulált.

Egy pénteki német lapjelentés szerint azonban már eurózónás döntéshozói körökben is mintha megváltozott volna a hozzáállás ehhez, az eddig tabunak számító kérdéshez. Az átstrukturálás kapcsán számos érv és ellenérv feszül egymásnak, amelyeket ebben a cikkünkben részletesen körbejártunk. A portugálok kimentése elõtt egyébként zöld az út a finnek döntése nyomán.

Forrás