A szimbolikus zsidóktól a zsidó szimbólumokig.

"A szimbolikus politika amortizálta le a Fideszt" - elemzés a kormány népszerûségvesztésérõl
/Policy Solutions, Boros Tamás/

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint közel 4 millió ember, a választójoggal rendelkezõk több mint fele egyetlen pártra sem adná voksát, ha most vasárnap lennének a választások. A parlamentáris demokrácia mélyrepülésérõl a Policy Solutions vezetõjét kérdezte a STOP.
Boros Tamás, a Policy Solutions ügyvezetõ igazgatója szerint a legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy az állampolgárok háromnegyede nem elégedett a Fidesz vezette kormány teljesítményével, ugyanakkor nem lát más kormányképes erõt sem a hazai politikai palettán. A Fidesz számára intõ jel lehet, hogy az elõtt elvesztett nyolcszázezer szavazót, mielõtt bármilyen strukturális változtatásba kezdett volna akár az oktatás, akár az egészségügy, akár a közigazgatás területén. Lényegében tehát a szimbolikus politikai cselekvései és a gazdaságpolitikája amortizálta le a pártot.

Az elemzõ úgy véli, az adatok tükrében igencsak kétséges, hogy lesz-e bátorsága a jobboldalnak a Széll Kálmán tervben foglaltak végrehajtására, fõleg, hogy a társadalom jelentõs része számára igencsak fájdalmas lépések - például a munkanélküli segély folyósítási idejének csökkentése, a közmunka lehetõségek beszûkülése, a passzív táppénz megszüntetése, a rokkantnyugdíjak átvizsgálása, a korai nyugdíjazási lehetõségek korlátozása - még életbe sem léptek.

"Ugyanakkor, nem szabad elfelejteni, hogy még csak a ciklus elején vagyunk, és amennyiben a Fidesz gazdaságpolitikája beváltja azokat a reményeket, melyeket Matolcsy Györgyék fûznek hozzá és ezzel egy idõben javul a foglalkoztatottsági helyzet is, akkor 2014-re visszanyerheti szavazóit a párt" - mondta Boros Tamás.

Az a tény, hogy a megkérdezettek 53 százaléka bizonytalan, az ellenzéki pártok számára jóval inkább intõ jel. Az elemzõ szerint ez azt mutatja, hogy ügyesen képesek rámutatni a politikai ellenfelük hibáira, de nem marad energiájuk a saját kormányzóképességük bemutatására. Nem elegendõ ugyanis a tükröt tartani, ki is kell nézni mögüle, hogy látszódjon, milyen alternatívát kínál az ember.

Boros rámutatott: a következõ parlamenti választások három év múlva, 2014-ben lesznek, így hiba lenne bármilyen elhamarkodott következtetést levonni a bizonytalanok jelenlegi magas arányából. A közvélemény-kutatások egy elképzelt választási helyzetet szimulálnak, teljesen más a helyzet a valóságban egy intenzív, több hónapos kampány után. Az igazi érdekesség az, hogy a kiábrándultság nem eredményezi a politikai elittel való szemben állásra építõ Jobbik és LMP támogatottságának növekedését.

"Feltételezhetõ, hogy a szavazók immár mind a Jobbikot, mind az LMP-t az elit, az establishment részének tekintik, nem pedig egy új, kormányzóképes erõnek. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a televíziós hírmûsorok, ahonnan a lakosság jelentõs többsége továbbra is szerzi politikai információit, igen kevés teret biztosítanak az ellenzéki pártoknak, így sem demagóg, sem felelõs üzeneteik nem jutnak el a szavazókhoz" - véli az elemzõ.

A Lehet Más a Politika megalakulása után egy évvel 7 százalékot ért el, pedig politikája és politikai stílusa igen távol áll a populista, vagy tömegpárti igényekkel fellépõ retorikától. Ez azt mutatja, hogy válsághelyzetben igenis van igény új szereplõkre. Ráadásul, a politikai palettán a liberális térfélen - az SZDSZ és az MDF eltûnése óta - jócskán van hely. Ugyanakkor, egy váltópárt felépítése biztosan nem lehetséges egy év alatt. Boros Tamás szerint sok fog múlni az új választójogi törvényen is: minél magasabb lesz a jelöltállítási küszöb és minél inkább sok egyéni választókörzetes többségi modell felé tolja el a Fidesz a választási rendszert, annál kisebb az esély egy új párt sikerére.

Szerzõ: Bencsik Gyula

Forrás