Hiába hatályos évek óta a szabály, amely eltiltja a cégbedöntõket az új társaságok alapításától vagy vezetésétõl. Egy debreceni csaló hálózat összesen 300 millió forintnyi elcsalt pénzt próbált tisztára mosni, miközben havi rendszerességgel döntöttek be és alapítottak cégeket.

Értelmetlen az a néhány évvel ezelõtt hatályba lépett törvény, amely eltiltja a cégalapítástól és cégvezetéstõl azokat, akik felszámolásba vittek társaságokat. Maga a rendelkezés is rossz, ezen túlmenõen azonban az eljárási szabályokat is könnyedén kijátszhatják a rutinosabb csalók.

Jó példája ennek az a debreceni pénzmosoda és csalóüzem, amelyet a napokban fülelt le a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). Az egymással rokoni és baráti kapcsolatban álló elkövetõk több társaságot is alapítottak, majd pénzügyi trükkökkel − egymásnak adtak megbízásokat, jelentõs összegeket utalgattak egymásnak ide-oda −, papíron komoly bevételt és forgalmat feltüntetve hiteleket vettek fel bankoktól. A hiteleket rövid idõ után nem törlesztették, s mire a bank rájött, hogy nem likviditási probléma gátolja a fizetést, a cégeket már bedöntötték a tulajdonosok, akik egyébként újabb cégeket alapítottak, a hitelek egy részét is beforgatták, s elölrõl kezdték az egészet. A pénzt bonyolult, egymás közti tranzakciók sorozatával mosták tisztára. A cégcsoport havonta 10-15, összesen 300 millió forintot csalt el − mondta Sárközy Alexandra, a NAV bûnügyi szóvivõje a hatóság által rendezett konferencián.

Hiába lenne eltiltva a cégvezetõ újabb társaságok gründolásától, a gyakorlatban ez csak hosszú idõ után következhet be − mutattak rá szakértõk. Egy késedelmes fizetésbõl ugyanis viszonylag hosszú idõ után lesz felszámolási eljárás, ráadásul a tiltáshoz annak le is kell zárulnia. Ez alsó hangon egy év, az alatt pedig akár naponta újabb cégeket lehet alapítani.

A szabályozás másik problémája, hogy a cégvezetõk eltiltása nem automatikus, azt az ügyben kárt szenvedett hitelezõk indíthatják csak el. Könnyû belátni, hogy ez viszonylag hátul helyezkedik el a fontossági listán egy olyan cégnél, amely a fennmaradását jelentõ kintlévõségeiért küzd. A korábban lapunknak nyilatkozó szakértõk arról számoltak be, hogy próbáltak olyan személyeket keresni, akik a cégnyilvántartás szerint el vannak tiltva, ám nem jártak sikerrel. Ez nem azt jelenti, hogy nincs is ilyen − de hogy nem annyi, mint ahány kellene, az biztos.


5 milliárd dollárt moshatnak át évente
Nemzetközi kutatóintézetek szerint Magyarországon évente 15 milliárd dollárt tehet ki a pénzmosás volumene. Ehhez képest tavaly mindössze hétezer bejelentés érkezett a hatóságokhoz pénzmosás gyanújával, ezek java része pénzintézetektõl származott. Tavaly tucatnyi ilyen eljárás folyt a bíróságon, s az idén is csak húsz, 2010-ben egy elmarasztaló ítélet született. Ez mutatja a bíróságok hozzáállását is, vagyis nemcsak a NAV keretein belül kell közös stratégiát kidolgozni a pénzmosás ellen - mondta Sors László, a NAV bûnügyi elnökhelyettese.
Forrás