Május 16-án érdekes fordulatot vehetnek az események a Perzsa-öböl térségében. A héten ugyanis iráni aktivisták bejelentették, hogy egy segélyflottillát indítanak a bahreini síita felkelõk megsegítésére, melynek várható érkezése a következõ hét legelejére tehetõ. Nászir al-Fadála egyenesen arra figyelmeztetett, hogy „amennyiben ez a flottilla megérkezik Bahreinbe, háború tör ki az Öböl-térségben”.

Az akciót tervezõ iráni szervezet a Síita Iszlám Forradalom Támogatóinak Közössége nevet viseli, melynek élén Mehdi Eghráriján áll. A vezetõ elmondta, hogy a segélyszállítmány várhatóan az öböl-menti Busehr városából indulna el hétfõn, és még aznap meg is érkezne Bahreinbe. Hozzátette, hogy mindez egyfajta elutasítását jelképezi annak, ahogy a kisebbségi szunnita vezetés erõszakosan leverte a síita felkeléseket, melyek február közepén kezdõdtek. Magával a szállítmánnyal kapcsolatban további érdekesség, hogy az iráni flottilla egy bahreini költõnõ nevét (Áját al-Kirmizi) viseli, akit állítólag az elmúlt hónapok eseményei során öltek meg a királyi család erõi.
Kattintson és nézze meg Iránt!

Mindez ugyanakkor a bahreini kormány részérõl rendkívül heves reakciókat váltott ki, és egy korábbi parlamenti képviselõ, Nászir al-Fadála egyenesen arra figyelmeztetett, hogy „amennyiben ez a flottilla megérkezik Bahreinbe, háború tör ki az Öböl-térségben”. Véleménye szerint ugyanis ez egy egyértelmû beavatkozás lenne Irán részérõl a bahreini belpolitikába, ráadásul szembemenne a Bahreini Iparkamara döntésével is, miszerint Bahrein bojkottál minden Iránból érkezõ szállítmányt (elsõsorban amiatt, mert az minden bizonnyal a bahreini síitákat segítené fegyverekkel és egyéb eszközökkel).

További érdekessége az ügynek, hogy sokaknak azonnal az egy évvel ezelõtti gázai flottilla-ügy jut eszébe, mely kilenc ember életét követelte. Mindez pedig nem is véletlen, hiszen az iráni kormányzat minden bizonnyal erre a már „bevált”, és a nemzetközi közösség által végül „elfogadott” akcióra hivatkozik majd mint precedensre, a segélyszállítmány küldése kapcsán. Másrészt emlékezetes, hogy 2010-ben is egy török segélyszervezet indította el a szállítmányt, állami – politikai – támogatással. A bahreini kormány ugyanakkor elutasít minden ilyen hasonlatot, mondván, hogy míg Gázában a több éve tartó izraeli elnyomás miatt komoly humanitárius katasztrófa fenyegette az ott élõ palesztinokat, addig Bahrein szabad és független állam, ahol nincs szükség efféle humanitárius segítségre.
A gázai flottilla-ügy
A Mavi Marmara segélyszállító hajó
Forrás
2010. május 31-én az izraeli haderõ nemzetközi vizeken megállított hat Törökországból induló segélyhajót, melyek a Gázai övezetbe vittek volna humanitárius szállítmányt. Az akció során azonban a Mavi Marmara flottilla fedélzetére érkezõ izraeli kommandósok tûzharcba keveredtek az aktivistákkal, akik közül kilencen (nyolc török és egy török-amerikai állampolgár) életüket vesztették.

A maradék öt hajó közül hármon kisebb ellenállást követõen az izraeli haderõ kerekedett felül, míg a két utolsó hajó gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsított. A hajók személyzetét Izrael õrizetbe vette, majd pár nap után deportálták õket Törökországba.

Az esemény következményeképpen az izraeli-török kapcsolatok jelentõsen megromlottak, ezzel szemben Törökország és Irán komolyan egymásra talált. Ami a Gázai övezetet illeti, a megerõsödött nemzetközi nyomás eredményeképpen némiképp enyhítettek az izraeli blokádon.

Mindezek tükrében al-Dzsoudar sejk, bahreini imám is arra figyelmeztette Teheránt, hogy amennyiben ez a flottilla elindul hétfõn, az egyértelmû jele lenne annak, hogy az iráni kormány nyíltan támogatja a felkelõket, akik megpróbálták megdönteni a bahreini uralkodó hatalmát – ez pedig nem a béke, hanem a háború irányába mutat. A térség békéje és stabilitása ugyanakkor minden öböl-menti állam közös érdeke, éppen ezért felszólította az iráni kormányt arra, hogy akadályozza meg a flottilla elindulását.
Bahrein és az Öböl-térség
Forrás
Érdemes ugyanis azt is számításba venni, hogy ha elindul a flottilla, Bahrein minden bizonnyal segítségül hívná az Öböl-menti Együttmûködési Tanács (GCC) erõit (ahogy ezt tette március közepén is), és ez komoly összecsapáshoz vezethet a térségben állomásozó GCC hadihajók és a flottilla között. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy a GCC államokkal szoros szövetségben lévõ, Iránnal ugyanakkor ellenséges viszonyt ápoló Egyesült Államok ötödik flottája is az Öbölben állomásozik – szárazföldön pedig mindez 1500 amerikai katonát jelent Bahrein területén.

A március folyamán egyre erõszakosabb jelleget öltõ események miatt a király három hónapos szükségállapotot hirdetett, melynek feloldását június elsejére tûzte ki. Mindeközben azonban az alkotmányos monarchiát és tényleges politikai képviseletet követelõ síita többség mellett úgy tûnik, új támogató lépett fel, kérdés azonban, hogy ez a síiták ügyét valóban elõbbre viszi majd, vagy esetleg az egész térséget háborúba taszítja.
Forrás