Én pozitívan ítélem el õket. Õk Jordán- és akasztófa pozitív beállítottságúak, s népszerûségük a lincselõk körében egyre növekszik.
Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése, mint 2011 tavaszán - áll a Policy Solutions politikai gyorselemzésében. A politikai elemzõ intézet az utóbbi 15 év Szonda Ipsos közvélemény-kutatási adatai alapján elemezte a vezetõ politikusok népszerûségének tendenciáit.

Az elemzésbõl kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelentõs népszerûség-csökkenése ellenére is a legkedveltebb közjogi méltóság, 38 pontjával (Kósa Lajos kivételével) a teljes magyar politikai mezõny elõtt foglal helyet. Orbánhoz hasonlóan utoljára Medgyessy Péternek sikerült miniszterelnökként tartósan az aktuális köztársasági elnök elé kerülnie a népszerûségi listán. Orbán Viktor jelenlegi népszerûségi indexe azonban még így is politikai pályafutásának mélypontja.

Egy évvel megválasztása után Schmitt Pál az elmúlt 15 év legnépszerûtlenebb köztársasági elnökévé vált. Elõdjei közül Göncz Árpád 70 és 80 közötti pontszámokat kapott, Mádl Ferencnek 60-65 között voltak a mutatói, Sólyom Lászlónak pedig 42 pont volt a mélypontja. Schmitt Pál népszerûsége jelenleg 37 pont.

Kövér László, aki Schmitt Pált váltotta a házelnöki poszton, 31 pontjával ugyancsak a házelnöki tisztség történetének legnépszerûtlenebb politikusa. A szocialista Szili Katalin mélypontja 37 pont, a fideszes Áder Jánosé pedig 40 pont volt az országgyûlés elnökeként.

Az ellenzéki politikusok közül Mesterházy Attila (29 pont) se nem nyert, se nem vesztett az elmúlt évben, lényegében végig 30 pont körül mozgott. Schiffer András indexe 33 pontról csökkent le 29 pontra, míg Vona Gábor népszerûsége 25 pont. Összességében tehát az ellenzéki vezetõk elismertsége a népszerûtlenebb kormánytagokéhoz hasonló.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 2009-es lemondása óta 21 pont körüli népszerûségi indexszel rendelkezik, így a vizsgált aktív politikusok közül õ a legnépszerûtlenebb az országban. Sokatmondó adat ugyanakkor, hogy hazánk legnépszerûbb politikusainak (Kósa Lajos és Orbán Viktor) és legnépszerûtlenebb politikusainak (Morvai Krisztina és Gyurcsány Ferenc) kedveltsége között mindössze 20 pont a különbség. A politikai elitet tehát en bloc ítélik meg kedvezõtlenül a szavazók, melyen a tavaly berobbant két párt, a Jobbik és az LMP sem tudott változtatni, azokat is a politikai elit, az establishment részének tekintik a választók. Ezt plasztikus módon mutatja Schiffer András a politikában 13 éve szereplõ Pintér Sándoréval azonos kedveltsége, valamint Morvai Krisztina és Vona Gábor Gyurcsány Ferencéhez mérhetõ megítélése.

Az ország vezetõinek relatív népszerûtlensége egy évtizedes amortizáció eredménye, melyhez a mindenkori kormányok kudarcai, valamint az állandósuló és egyre kifinomultabb negatív kampányok egyaránt hozzátették a maguk részét. A jelenség nem csak Magyarországra jellemzõ, a politikai elitet illetõen egész Európában kiábrándultság tapasztalható. Az Európai Unió 27 tagországában átlagban a lakosság mindössze 28 százaléka bízik saját kormányában, 31 százaléka a saját parlamentjében és 15 százaléka a politikai pártokban.

Forrás