(Norvégiába látogat éppen most egy "magyar" delegáció, de biztos a rémszarvasok ügyében és nem az olaj miatt.)
A Repsol és a Statoil megállapodást kötött a kubai kormánnyal a Mexikói-öbölbeli olajkincs kitermelésérõl. Az üzlet komoly feszültségeket okoz Washingtonban.

Norvégia átadja tapasztalatait Kubának a nyílt tengeri olajlelõhelyek felkutatásával kapcsolatban. A kubai állam illetékeseinek közlése szerint öt helyen kezdenének fúrásokat az olajlelõhelyek feltárására, további részletek egyelõre nem ismertek.
A Reuters jelentése szerint a norvég Statoil a spanyol Repsol olajvállalattal közösen kezdi meg a fúrásokat Kubában. Az ügy azonban nem annyira Kubában, mint inkább az Egyesült Államokban robbanthat ki vitákat, mivel a döntés értelmében az olajkitermelésre a Mexikói-öbölben kerül sor. Ezen a területen a BP Deepwater Horizon fúrótornyának felrobbanása óta nem végezhetnek mélytengeri kitermelést az amerikai cégek. A hírügynökségnek nyilatkozó szakértõk szerint sûrûn cseng majd a telefon Washingtonban a döntést követõen, az amerikai vállalatok sora teszi fel a kérdést: õk miért nem termelhetnek ki olajat, ha a kubaiaknak lehetõségük van erre.
Ráadásul a Repsol-Statoil együttmûködés egy kínai gyártmányú Scarabeo típusú high tech fúrótornyot használ majd, mivel az embargó miatt az olajkitermelõk nem használhatnak amerikai alkatrészekbõl álló eszközöket. A 750 millió dolláros fúrótorony egyetlen amerikai alkatrésze ironikus módon éppen az a robbanásgátló, amely a BP tornyán csõdöt mondott, hozzájárulva ezzel a több ember halálát és soha nem látott környezetszennyezést okozó katasztrófához. A berendezés októberben érkezhet meg Kubába, de sokan máris felteszik a kérdést: mi történik, ha ismét hasonló tragédia következik be Louisiana partjainál?
Szerzõ: Reuters - Világgazdaság Online
Link