Egyre több potenciális utódja van az IMF-vezérnek

Bár még nem tisztázódott pontosan, hogy mi történt azon a bizonyos hétvégi napon egy New York-i szállodában Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetõje és egy szobalány között, máris számos találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy ki lesz az utód az intézet élén. Strauss-Kahn megbízatása eredetileg 2012 tavaszán jár le.

A legfrissebb értesülés az volt, hogy Marek Belka, a lengyel központi bank vezetõje követheti Strauss-Kahnt a poszton. Ezzel kapcsolatban több találgatás látott napvilágot lengyel és külföldi lapokban. Belka azonban szerdán leszögezte, hogy kacsa az egész, nem kíván megmérettetni. Az 59 éves Belka felemlegetése már csak azért is érdekes, mert 2007-ben a lengyel kormány õt jelölte IMF-vezetõnek, és pont Strauss-Kahnnal szemben veszített. Marek Belka 2008 és 2010 között Strauss-Kahn vezetése alatt az IMF európai ügyekért felelõs osztályának a vezetõje volt. Belka 1997-ben, majd 2001 és 2002 között pénzügyminiszter volt Lengyelországban, majd 2004 és 2005 között miniszterelnök. A lengyel lapokban egyébként felmerült lehetséges utódként Leszek Balcerowicz neve is, aki a kilencvenes évek elején végrehajtott piaci reformok kidolgozója volt.

A feltörekvõ piaci befektetéseket kezelõ Templeton Asset Management ügyvezetõ elnöke, Mark Mobius szerint ugyanakkor fel kell hagyni azzal az eddigi szokással, hogy az IMF vezetõjét Európa adja. Szerinte a feltörekvõ országokból, Kínából, Indából, vagy máshonnan kellene új vezetõt állítani az IMF élére. Az 50 milliárd dolláros vagyont kezelõ Mark Mobius azt mondta, feltörekvõ országból kellene választani vezetõt, aki "friss szellemet" hoz az intézetbe.

Az IMF mûködési rendjében tavaly novemberben, éppen Strauss-Kahn támogatásával bevezetett változtatások következtében megnõtt a világgazdaságban is megerõsödött fejlõdõ országok, így Kína, India és Brazília szavazatának súlya. Ezzel létrejött annak az elvi lehetõsége, hogy a tagállamok szakítsanak azzal a sok évtizedes, hallgatólagos megegyezéssel, hogy az IMF vezetõje mindig egy európai, a Világbanké pedig egy amerikai tisztségviselõ legyen. A világgazdaság súlypontjának eltolódása mellett a regionális váltáshoz a szubjektív feltételek is adottak, mert a fejlõdõ országokból nem egy kompetens közgazdász került már az IMF látóterébe.

Trevor Manuel (jobbra)
Fotó: AP Photo
Közöttük tartják számon Trevor Manuelt, a dél-afrikai tervbizottság vezetõjét, aki hazájának leghosszabb ideig hivatalban lévõ pénzügyminisztere volt, valamint Kemal Dervist, a török pénzügyek volt irányítóját, aki sokáig az ENSZ Fejlõdési Programját irányította. Manuel és Dervis együtt dolgozott a Nobel-díjas Michael Pence által létrehozott bizottságban, amelynek feladata a harmadik világbeli országok gyors és fenntartható gazdasági fejlõdésének ösztönzése volt.

Az esélyesek között emlegetik még az indiai Montek Szingh Ahuluvaliát, az IMF független értékelõ hivatalának elsõ igazgatóját, aki Újdelhiben a tervbizottság és a miniszterelnök gazdasági tanácsadói testületének tagja volt. De szóba jöhet még Tharman Sanmugaratnam szingapúri pénzügyminiszter, valamint a mexikói központi bank jelenlegi elnöke, Agustin Carstens vagy elõdje, Guillermo Ortiz is.
http://hvg.hu/gazdasag/20110518_imf_v...er_utodlas

Gordon Brown még mindig esélyesnek tartja magát az IMF élére


Változatlanul esélyesnek tartja magát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói tisztségére Gordon Brown volt munkáspárti brit kormányfõ, annak ellenére, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció nem támogatná jelölését a posztra - írta szerdán a Financial Times.
ÉnCégem üzleti díjcsomagok

A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brown - aki a Labour által elvesztett tavaly májusi választásokig állt a brit kormány élén - "azt mondogatja barátainak", hogy van akkora globális támogatottsága, amellyel felülkerekedhet a jelenlegi brit miniszterelnök, a konzervatív párti David Cameron ellenállásán.

A Financial Times úgy udja, Brown azt is közölte kollégáival, hogy Cameronnak nincs vétójoga a szexuális bûncselekmények vádjával letartóztatott jelenlegi IMF-vezérigazgató, Dominique Strauss-Kahn utódjának kijelölésében. A lap forrásai szerint Brown már Strauss-Kahn letartóztatása elõtt "puhatolózott" Washingtonban és Párizsban, és meggyõzõdése, hogy jelölését az IMF vezetõi posztjára támogatnák azok, akik elismerik a 2008-2009-es pénzügyi válság kezelésében játszott szerepét.

Az egykori munkáspárti brit kormányfõ esetleges IMF-vezérigazgatói jövõjével kapcsolatban már jóval Strauss-Kahn hétvégi letartóztatása elõtt felmerültek a találgatások a brit sajtóban, bár a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormány már értésre adta, hogy nem támogatná Brown jelölését a posztra.
Fotó: AP

A Daily Mail meg nem nevezett forrásai néhány hete azt mondták a konzervatív brit napilapnak, hogy Gordon Brown "a nyilvánvaló jelölt" az IMF élére. A Mail április végi beszámolója szerint Brown támogatásra lelhet más európai országok részérõl, és "vannak szövetségesei" az amerikai Demokrata Párt vezetõ tisztviselõinek körében is. David Cameron azonban nem sokkal késõbb, egy BBC-interjúban egyenes utalást tett arra, hogy a jelenlegi brit kormány ellenezné Brown jelölését. Cameron indoklása szerint "olyasvalaki, aki úgy gondolta, hogy Nagy-Britanniának nincsenek adósságproblémái, amikor pedig magától értetõdõen voltak, talán nem a legmegfelelõbb személy adósságproblémákkal küszködõ más országok gondjainak megoldására".

Gordon Brown a Munkáspárt 1997-ben aratott földcsuszamlásszerû választási gyõzelme után tíz évig volt Nagy-Britannia pénzügyminisztere, majd Tony Blair távozása után, 2007 nyarától nem egészen három évig a kormány élén állt. Nagy-Britanniában sokan Brownt tartják felelõsnek a békeidõben példátlan brit államháztartási hiányért, amely a munkáspárti kormány utolsó évében megközelítette a hazai össztermék (GDP) 11 százalékát. A nemzetközi pénzügyi közösség megítélése szerint azonban a brit politikus komoly szerepet játszott a globális pénzügyi rendszer stabilizálásában - és fõleg az IMF finanszírozási kapacitásának óriási mértékû bõvítésében - a hitelválság elharapózása után.

Gordon Brown volt a vendéglátója brit kormányfõként a legnagyobb fejlett és fejlõdõ országok, valamint az EU alkotta G20-országcsoport két évvel ezelõtti, válságkezelõ célú londoni értekezletének, amelynek részvevõi összesen több mint ezermilliárd dollár pótlólagos forrást hagytak jóvá az IMF és más hivatalos kölcsönzõ intézetek számára. Ezen belül 500 milliárd dollárral 750 milliárd dollárra növelték a valutaalap közvetlenül mozgósítható tõkekészletét az addigi 250 milliárd dollárról, és engedélyezték, hogy a szervezet további 250 milliárd dollár saját "új pénzt" bocsáthasson ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködõ felzárkózó gazdaságok megsegítésére.
http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/20110518_kulfold_imf_dsk#utm_source=20110518_imf_vezer_utodlas&utm_medium=_ScarabFlyer_ALSO_VIEWED&utm_campaign=hvg.hu

Mi lett az olasz pü. miniszterrel? 2 napja még õ volt a jelölt.
A mi bulgár gyurink is milyen szomoró lehet a hír hallatára. Nem rég még levelet írt helyette, amit itt is megjelent.

Imre - es hanyan fogjak kovetni a bortonbe ?- onkent jelentkezok is vannak ?

Most, hogy lemondott újratárgyalja a New yorki bíróság az óvadék-ügyét. Eddig 1mio dollár ellenében sem mehetett ki, talán most kijut. Sõt, biztos, hogy szabadon engedik.