Bejelentkezés
Ember a Marson - a bolygó lakhatóvá tételén dolgoznak
Kac-kac, már megint!
A kolonizáció vagy a légkör felfûtése lehet a megoldás?
Robert Zubrin, a nonprofit Mars Society elnöke úgy véli, megvan a megfelelõ technológia ahhoz, hogy a Mars atmoszféráját egy hosszú folyamat során fel lehessen fûteni és ezáltal lakhatóvá tenni. Tudósok egy másik elmélete szerint kolóniákat kellene létrehozni a vörös bolygón, amelyek az ott kialakuló civilizáció úttörõi lehetnének.
A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogyan lehetne lakhatóvá tenni a vörös bolygót. Egy új elmélet szerint elõször fel kellene fûteni az atmoszféráját, mivel a Mars felszínén uralkodó hõmérséklet körülbelül –58 Fahrenheit. „Tudjuk, hogyan kell felmelegíteni egy bolygót; most is épp azt tesszük” – mondja Robert Zubrin, a nonprofit Mars Society elnöke, amely csoport elkötelezett a Mars felfedezését illetõen. Ahhoz, hogy a Mars jobban hasonlítson a Földhöz, pusztán az üvegházhatást kell megnövelnünk, például úgy, hogy fluorocarbonokat juttatunk a légkörbe, amelyek visszatartják és átveszik a napsugarak melegét. A tetrafluormetán egy egyszerû fagyasztó anyag, ami anélkül is elérné a kívánt hatást, hogy károsítaná az ózont, mint ahogy a többi fluorocarbon teszi – teszi hozzá Zubrin.
Ahogy a Mars melegedne, a fagyott földje megolvadna és szén-dioxidot bocsátana a levegõbe, és az atmoszférába kerülõ még több szén tovább gyorsítaná az üvegházhatást, ami az átlag hõmérsékelet 32 Fahrenheitre emelkedését eredményezné. A Mars föld alatti, fagyott vízkészlete megolvadna, és a folyók visszatérnének õsi medrükbe. Aztán amikor a víz elérné a Mars talaját, kioldaná a benne rejlõ peroxidokat, ezzel oxigént eresztve a légkörbe. Ez egyelõre még nem lenne elég az emberi életforma számára, de ahhoz igen, hogy a növények megtelepedjenek, ami szintén tovább növelné az oxigénmennyiséget – magyarázza Zubrin.
Amint a növények gyökeret eresztenek, már csak ki kell várni, hogy elég oxigén termelõdjön. Ezen a ponton a Mars-kolonisták – akiket Zubrin úgy képzel el, hogy közben egy báziskempingben dolgoznának, és búvárfelszereléshez hasonlót viselnének –, hogy a szükséges oxigénhez jussanak, algát és hínárt ültetnének, ami további táplálékot biztosítana. „Halfarmokat hozhatnánk létre a Marson” – mondja Zubrin. A víz lenne az elsõ környezet, ami alkalmas lenne arra, hogy mesterséges beavatkozás nélkül is nagyobb állatok lakhelyéül szolgáljon. Miután megtelepedtek a halak, szárazföldi állatokat is lehetne hozni a Marsra – például kezdetben rovarokat –, és miután minél több és több oxigén keletkezik, megjelenhetnének a melegvérû állatok is.
Ezt a módszert követve Zubrin úgy véli, hogy ezer éven belül az emberek extra oxigénellátás nélkül is képesek lennének sétálni a Marson. De azt is hozzáteszi, hogy valószínûleg ez idõ alatt az emberiség feltalálna olyan módszereket, megoldásokat, amelyek felgyorsítanák a Mars meghódítását, mint például a génmódosított növények, amelyek gyorsabban fotoszintetizálnak. „Meg tudnánk birkózni a feladattal 20. századi technológiát használva – mondja a Mars Society elnöke. – Mégis, ezeket a megoldásokat a jövõben minden bizonnyal profetikusnak és különösnek fogják tartani.”
Mint az elsõ amerikai telepesek
Dirk Schulze-Makuch és Paul Davies tudósok egy másik elméletet dolgoztak ki a Mars meghódítására és benépesítésére. Elméletük szerint a vörös bolygó kolonizálására induló asztronauták feladata az lenne, hogy létrehozzanak egy bázist, ahova idõvel több telepes érkezne, és tudományos és technológiai projekteket vezetnének. Úgy vélik, az ûrbéli erõs radioaktív környezet miatt az ötven-hatvan év közötti korosztály lenne a legalkalmasabb erre a feladatra. Az életkörülmények nehezek lennének, de a tudósok úgy számolják, hogy mintegy tíz évig tudnának az asztronauták a bázison szolgálni.
A missziót robotok által irányított hajókkal kezdenék, amelyek fel lennének szerelve agrárfelszereléssel és szerszámokkal. A robotok feladata lenne a minimális energiaellátás biztosítása. Ezt a legvalószínûbb módon egy nukleáris reaktorral oldanának meg, amit a nap energiájával egészítenének ki. Ez a terv radikálisan csökkentené a Mars gyarmatosításának költségeit - a tudósok számítása szerint a visszaúthoz szükséges üzemanyag és az ellátmány költségei nélkül 80 százalékot megtakaríthatnának, míg jelentõs elõrelépést tehetnének a jövõbeli kolonizálás irányába.
Egy marsi elõõrs – amelyet a projekt végére fõként fiatal telepesek népesítenének be – remek megoldás lenne az emberi faj túlélésére, ha a földi életet egy aszteroida vagy más katasztrófa megsemmisítené. Rengeteg érv szól amellett, hogy mind tudományos, mind politikai célokból miért elõnyös ez az elgondolás – világítottak rá az ötletgazdák. A csak oda utak stratégiája technológiailag és anyagilag is megvalósíthatónak tûnik. A terv minden bizonnyal számos etikai kérdést vet majd fel, ám a tudósok úgy vélekednek, hogy nem sokban különbözik majd a Marsra küldött emberek helyzete az annak idején Észak-Amerikába küldött telepesekétõl, akik szintén úgy hagyták el Európa partjait, hogy kevés esélyük volt arra, hogy valaha is visszatérjenek.
A tervre felfigyeltek a NASA-nál is, és jelenleg több együttmûködõ fél bevonásával a The 100-Year Starship elnevezés tanulmányon dolgoznak, amelynek az a célja, hogyan lehetne emberi ûrutazást megvalósítani egy évszázadon belül. A tanulmány elõzetes becslése szerint kormányzati és magántõke bevonása egyszerre lesz szükséges, hogy biztosítsák a hosszadalmas projekthez szükséges technológiai feltételeket – közölte a NASA-val a projektben együttmûködõ DARPA nevû szervezet.
(popsci.com, news.discovery.com)
Forrás
A kolonizáció vagy a légkör felfûtése lehet a megoldás?
Robert Zubrin, a nonprofit Mars Society elnöke úgy véli, megvan a megfelelõ technológia ahhoz, hogy a Mars atmoszféráját egy hosszú folyamat során fel lehessen fûteni és ezáltal lakhatóvá tenni. Tudósok egy másik elmélete szerint kolóniákat kellene létrehozni a vörös bolygón, amelyek az ott kialakuló civilizáció úttörõi lehetnének.
A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogyan lehetne lakhatóvá tenni a vörös bolygót. Egy új elmélet szerint elõször fel kellene fûteni az atmoszféráját, mivel a Mars felszínén uralkodó hõmérséklet körülbelül –58 Fahrenheit. „Tudjuk, hogyan kell felmelegíteni egy bolygót; most is épp azt tesszük” – mondja Robert Zubrin, a nonprofit Mars Society elnöke, amely csoport elkötelezett a Mars felfedezését illetõen. Ahhoz, hogy a Mars jobban hasonlítson a Földhöz, pusztán az üvegházhatást kell megnövelnünk, például úgy, hogy fluorocarbonokat juttatunk a légkörbe, amelyek visszatartják és átveszik a napsugarak melegét. A tetrafluormetán egy egyszerû fagyasztó anyag, ami anélkül is elérné a kívánt hatást, hogy károsítaná az ózont, mint ahogy a többi fluorocarbon teszi – teszi hozzá Zubrin.
Ahogy a Mars melegedne, a fagyott földje megolvadna és szén-dioxidot bocsátana a levegõbe, és az atmoszférába kerülõ még több szén tovább gyorsítaná az üvegházhatást, ami az átlag hõmérsékelet 32 Fahrenheitre emelkedését eredményezné. A Mars föld alatti, fagyott vízkészlete megolvadna, és a folyók visszatérnének õsi medrükbe. Aztán amikor a víz elérné a Mars talaját, kioldaná a benne rejlõ peroxidokat, ezzel oxigént eresztve a légkörbe. Ez egyelõre még nem lenne elég az emberi életforma számára, de ahhoz igen, hogy a növények megtelepedjenek, ami szintén tovább növelné az oxigénmennyiséget – magyarázza Zubrin.
Amint a növények gyökeret eresztenek, már csak ki kell várni, hogy elég oxigén termelõdjön. Ezen a ponton a Mars-kolonisták – akiket Zubrin úgy képzel el, hogy közben egy báziskempingben dolgoznának, és búvárfelszereléshez hasonlót viselnének –, hogy a szükséges oxigénhez jussanak, algát és hínárt ültetnének, ami további táplálékot biztosítana. „Halfarmokat hozhatnánk létre a Marson” – mondja Zubrin. A víz lenne az elsõ környezet, ami alkalmas lenne arra, hogy mesterséges beavatkozás nélkül is nagyobb állatok lakhelyéül szolgáljon. Miután megtelepedtek a halak, szárazföldi állatokat is lehetne hozni a Marsra – például kezdetben rovarokat –, és miután minél több és több oxigén keletkezik, megjelenhetnének a melegvérû állatok is.
Ezt a módszert követve Zubrin úgy véli, hogy ezer éven belül az emberek extra oxigénellátás nélkül is képesek lennének sétálni a Marson. De azt is hozzáteszi, hogy valószínûleg ez idõ alatt az emberiség feltalálna olyan módszereket, megoldásokat, amelyek felgyorsítanák a Mars meghódítását, mint például a génmódosított növények, amelyek gyorsabban fotoszintetizálnak. „Meg tudnánk birkózni a feladattal 20. századi technológiát használva – mondja a Mars Society elnöke. – Mégis, ezeket a megoldásokat a jövõben minden bizonnyal profetikusnak és különösnek fogják tartani.”
Mint az elsõ amerikai telepesek
Dirk Schulze-Makuch és Paul Davies tudósok egy másik elméletet dolgoztak ki a Mars meghódítására és benépesítésére. Elméletük szerint a vörös bolygó kolonizálására induló asztronauták feladata az lenne, hogy létrehozzanak egy bázist, ahova idõvel több telepes érkezne, és tudományos és technológiai projekteket vezetnének. Úgy vélik, az ûrbéli erõs radioaktív környezet miatt az ötven-hatvan év közötti korosztály lenne a legalkalmasabb erre a feladatra. Az életkörülmények nehezek lennének, de a tudósok úgy számolják, hogy mintegy tíz évig tudnának az asztronauták a bázison szolgálni.
A missziót robotok által irányított hajókkal kezdenék, amelyek fel lennének szerelve agrárfelszereléssel és szerszámokkal. A robotok feladata lenne a minimális energiaellátás biztosítása. Ezt a legvalószínûbb módon egy nukleáris reaktorral oldanának meg, amit a nap energiájával egészítenének ki. Ez a terv radikálisan csökkentené a Mars gyarmatosításának költségeit - a tudósok számítása szerint a visszaúthoz szükséges üzemanyag és az ellátmány költségei nélkül 80 százalékot megtakaríthatnának, míg jelentõs elõrelépést tehetnének a jövõbeli kolonizálás irányába.
Egy marsi elõõrs – amelyet a projekt végére fõként fiatal telepesek népesítenének be – remek megoldás lenne az emberi faj túlélésére, ha a földi életet egy aszteroida vagy más katasztrófa megsemmisítené. Rengeteg érv szól amellett, hogy mind tudományos, mind politikai célokból miért elõnyös ez az elgondolás – világítottak rá az ötletgazdák. A csak oda utak stratégiája technológiailag és anyagilag is megvalósíthatónak tûnik. A terv minden bizonnyal számos etikai kérdést vet majd fel, ám a tudósok úgy vélekednek, hogy nem sokban különbözik majd a Marsra küldött emberek helyzete az annak idején Észak-Amerikába küldött telepesekétõl, akik szintén úgy hagyták el Európa partjait, hogy kevés esélyük volt arra, hogy valaha is visszatérjenek.
A tervre felfigyeltek a NASA-nál is, és jelenleg több együttmûködõ fél bevonásával a The 100-Year Starship elnevezés tanulmányon dolgoznak, amelynek az a célja, hogyan lehetne emberi ûrutazást megvalósítani egy évszázadon belül. A tanulmány elõzetes becslése szerint kormányzati és magántõke bevonása egyszerre lesz szükséges, hogy biztosítsák a hosszadalmas projekthez szükséges technológiai feltételeket – közölte a NASA-val a projektben együttmûködõ DARPA nevû szervezet.
(popsci.com, news.discovery.com)
Forrás
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2025 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Theme designed by Max Toball
Az oldalon megjelenö, máshonnan, vagy mások által beküldött írások tartalmával
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
nem minden esetben értünk (illetve értek) egyet, azok valóságtartalmát nem
tisztünk ellenörizni, bár lehetöségeinkhez mérten megtesszük. (Posta Imre)
Copyright by Posta Imre / 2006 - 2012 / Hitvallás
- 2011. May 20. 16:53:39
- 2011. May 20. 18:25:39
- 2011. May 21. 15:32:52
- 2011. May 21. 15:51:11