A NATO fõtitkára Anders Fogh Rasmussen május 19-én hivatalos látogatásra érkezett Pozsonyba. Rasmussen találkozott Ivan Ga¹paroviè szlovák köztársasági elnökkel, Iveta Radièová miniszterelnökkel és Mikulá¹ Dzurinda külügyminiszterrel is.

A líbiai helyzeten kívül szóba került a NATO kapcsolata Oroszországgal, Szlovákia csökkenõ katonai költségvetése, amely a hadsereg modernizációjára is rosszul hat, és a közép-európai ország csökkenõ részesedése a NATO-mûveletek finanszírozásában.
A NATO a líbiai küldetésében egyértelmûen haladást ért el és sikerült jelentõs mértékben gyengíteni Kadhafi rendszerének katonai képességeit, mondta Rasmussen a délutáni sajtótájékoztatón. Kadhafi rezsimjének elszigeteltsége minden egyes nappal nõ és a NATO tovább növeli a nyomást. A fõtitkár három célt emelt ki: a lakosság elleni támadások megállítását, Kadhafi erõinek teljes visszavonulását és a humanitárius segélyek biztosítását. A líbiai helyzetnek viszont szerinte nem katonai megoldása van, ugyanakkor szükséges egy olyan politikai folyamat beindítása is, amivel a líbiaiak saját kezükbe vehetik a sorsukat.
Rasmussen úgy gondolja, hogy a katonai mûveletek és a politikai lépések együttese a rendszer megsemmisítéséhez vezet. Oroszországgal kapcsolatban elmondta, bár léteznek nézeteltérések, vannak területek, ahol mindkét félt közös érdekek kötik össze és egy valódi stratégiai partnerség kialakítására szólított fel. A fõtitkár két különálló rakétavédelmi rendszer kiépítését támogatná - egyiket a NATO, a másikat Oroszország égisze alatt, amelyek saját területük védelméért lennének felelõsek, de akár adatokat is cserélhetnének.
Rasmussen programjának része volt egy elõadás is, ahol diákokkal beszélgetett a NATO szerepérõl egy változó és bonyolult nemzetközi biztonsági környezetben. A fõtitkár szerint a nagy változások idejében fontos, hogy legyen egy „horgony", amely biztonságot jelent és számítani lehet rá. A NATO egy ilyen horgony már hatvan éve, mondta Rasmussen a diákok elõtt és hozzátette: a szövetség egy olyan fórum, ahol Európa és Észak-Amerika közösen próbálnak helyt állni olyan kihívásokkal szemben, mint például a terrorizmus vagy fegyverkereskedelem.

Anders Fogh Rasmussen
Rasmussen 2009 augusztus 1-én lépett hivatalba mint a NATO-fõtitkára, funkciója négy évre szól. Mint a dán Liberális Párt vezetõje megnyerte a 2001-es parlamenti választásokat Dániában és a Konzervatív Néppártal közösen kormányt alakított. A dán soros elnökség idején 2002-ben Rasmussen kulcsszerepet játszott a keleti bõvítésrõl szóló tárgyalások során, amikor megbeszéléseket folytatott a tíz kelet-és közép-európai országgal, köztük Magyarországgal és Szlovákiával is.

Forrás:Link