A küldöttek 95, 5 százalékának támogatása elegendõ lehet az ÖVP megújításához – legalábbis Michael Spindelegger így véli. Pártelnöki megbízatását az innsbrucki kongresszus ugyan a teljes bizalom jegyében megerõsítette, ám ennél többre van szükség: a népszerûségi mutatók szerint az ÖVP a harmadik helyre csúszott vissza az élre került Szabadságpárt (FPÖ) és a második helyezett Szociáldemokrata Párt (SPÖ) mögött.

Spindelegger beszédében ugyan azt hangsúlyozta, hogy a legszebb hagyományhoz, a Wolfgang Schüssel elnöksége idején elért rekord támogatottsághoz kíván kapcsolódni, egyelõre azonban inkább ott tart, ahol Schüssel egykor – a mélyponton – átvette a párt vezetését.

Az innsbrucki kongresszuson elhangzott beszédében az újdonsült elnök kerülte a konkrétumokat, hadat üzent a populizmusnak, értelmetlennek nevezte az örökös ígérgetést, és óvatosan támadta koalíciós partnerét, az SPÖ-t, amely egyben nagy riválisa. Ugyanakkor eltökélt szándékának nevezte, hogy Ausztria 2050-re kizárólag megújuló energiát használjon. Ezzel megfigyelõk szerint a Néppárton belüli nagy csoportosulásnak, a Parasztszövetségnek igyekezett a kedvében járni.

A Néppárt kongresszusának napján került nyilvánosságra a legújabb közvélemény kutatás eredménye, amely szerint a szélsõjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) az elsõ helyre lépett elõ (a megkérdezettek 29 százaléka voksolna rá). Az SPÖ 28, az ÖVP viszont csak 23 százalék támogatottságot tudhat magáénak. Eközben az FPÖ vezérét, Heinz-Christian Strachet mindössze 16 százalék látná szívesen a kancellári poszton; Faymann, a jelenlegi kancellár 24 százalék számára a legjobb választás, Spindeleggert pedig 18 % szeretné kormányfõnek.

Az Erste Bank elnöke beolvasott

Minderrõl szinte eltereli a figyelmet a legújabb belpolitikai botrány: Anderas Treichl, az Erste Bank eddig nagy becsben tartott elnöke a minap azt találta mondani, hogy a politikusok ostobák és gyávák. A hatalmas felháborodás nyomán Treichl valamelyest szépített (pontosan arra gondolt, hogy a politikusok nem dolgoznak), ennek ellenére az ügy továbbra is nagy figyelmet kelt. Ráadásul meglehetõsen sok lehetõséget nyújt Treichlnek további nyilatkozatokra.

Ezekben elsõsorban azon bosszankodik, hogy Ausztria a versenyképességi ranglistán a 14. helyrõl a 18.-ra esett vissza. Másrészt van „személyes sérelme” is, pontosabban bankjának: jó ideje igyekszik visszafizetni azt az 1,2 milliárd eurót, amit két éve a válság idején a bankok segélycsomagjából az Erste a kormánytól kapott, de bármilyen furcsán is hangzik, a pénzügyminisztérium a tranzakciót húzza-halasztja. Nem rossz üzlet ez a kincstárnak: a kamat, amit kíméletlenül behajt, nyolc százalék. Az Erste számára azonban a válság hamarabb véget ért, mint remélték, tavaly egy milliárdos eredménye a második legjobb teljesítmény fennállása óta, így szeretne szabadulni a tartozás béklyójából,.

Treichl egyébként is élesen bírálja a kormány pénzügypolitikáját, elsõsorban a hitelnyújtási irányelveket, s ezzel alaposan polarizál: a menedzserek egyetértenek vele, a gazdaságkutatók vitatják álláspontját. Ugyanez a helyzet a politikusok bírálatával.

Forrás: Link