Amíg nagyra becsült kormányunk éppen a nemzet „gazdasági szabadságharcát” vívja, vettem a fáradságot, és utána néztem az Orbán-kormány izraeli kapcsolatainak. Amit találtam kicsit sem meglepõ, ám annál inkább tanulságos. Amíg ugyanis mindenki a gazdasági szabadságharcról beszél, egyvalamit elfelejt. A politikai és ideológiaiai (cionizmus elleni) szabadságharcot. De nézzük, mi is az, ami miatt ezeket írom?

Történelmi Hitgyüli
Nemrég felröppent a hír, hogy átalakítják az egyházak támogatási rendszerét. A történelmi egyházakat jobban, a többit kevésbé fogják támogatni. Meg szó esett arról a kismillió egyházacskáról is, amit megszüntetnek. De szép, de jó, mondhatnánk, mert szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy rettentõen irritál az ezer meg egy minden egyházacska, amelyek csupán az adóterheket akarják elkerülni bejegyzésükkel. Sokan gondolhatták (sokan nem), hogy most aztán vége a nagy szcientológia, hitgyüli, ankh, és mindenféle más világmegváltó egyházak tevékenykedésének. Tévedtek. A kormány engedelmeskedett a Nagy Testvérnek. Hogy is nem engedelmeskedett volna? Megmarad a hitgyüli, megmarad a szcientológia. Az elõbbi még történelmi egyház is lesz. A cikknek nem témája ezek bemutatása, de szerintem a legtöbb olvasó tisztában van mibenlétükkel (elég csak megnézni, mit csináltak a képíró–peren). Az ominózus jelenetrõl Efraim Zuroff így nyilatkozott:
„Mielõtt a tárgyalás megkezdõdött, néhány tucat fiatal felnõtt, a magyarországi Hit Gyülekezete tagjai – amely egyház rendíthetetlen támogatója azon erõfeszítéseinknek, hogy a náci háborús bûnösök bíróság elé kerüljenek – sárga csillagot viselve tüntettek Képíró Sándor ellen. Ez a szívet melengetõ gesztus is azt mutatja, hogy a nevelés szempontjából milyen fontosak az ilyen perek.”
A hitgyülinek egyébként legnagyobb magyarországi patrónusa Kósa Lajos. Meglepõ? Nem.
Rövidhír Kovács Zoltán, a pápai polgármester honlapjáról: A pápai Hit Gyülekezete, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományõrzõ Egyesület és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége – Összefogás a demokráciáért (MEASZ) Veszprém megyei szervezete közös szervezésében Izrael múltja, jelene, jövõje címmel elõadás várta az érdeklõdõket ma délután a Hit Gyülekezete közösségi házában. Az elõadást Aliza Bin-Noun, Izrael Állam magyarországi nagykövete tartotta. Az alkalmon részt vett dr. Kovács Zoltán polgármester, országgyûlési képviselõ, dr. Áldozó Tamás alpolgármester, Rádi Róbert mûvelõdési osztályvezetõ, Németh Márta, a Veszprém Megyei Közgyûlés tagja, Holdosiné Bánhegyi Ildikó, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke és a szervezõ egyesületek tagjai.
A programon Kerecsényi Zoltán, a MEASZ elnökségi tagja köszöntötte a megjelenteket, majd a Hit Gyülekezete zenekara adott ízelítõt az együttes repertoárjából. Ezt követõen dr. Kovács Zoltán köszöntötte Izrael Állam magyarországi nagykövetét, beszédében utalt az egykor Pápán élõ zsidó közösség kulturális hagyományaira és hozzátette, a belváros rehabilitációjának egyik állomása a 19. században épült Zsinagóga felújítása lesz.
A polgármester beszédét követõen Ortutay Gábor, a Hit Gyülekezete lelkésze lépett a mikrofonhoz. A lelkész köszöntõbeszédében kiemelte, a rendezvény egyik célja az antiszemitizmus újjáéledésével szembeni fellépés. Ortutay Gábor úgy fogalmazott, a Himnuszban oly sokszor megénekelt balsors csak akkor nem tépi az országot, ha az antiszemitizmus visszaszorul és a különbözõ vallású, illetve származású emberek békében élnek egymás mellett.
A köszöntõbeszédek után Aliza Bin-Noun üdvözölte a megjelenteket, majd hozzátette, nagy örömmel látogat Magyarországra, hisz õ is magyar származású (tán még a kettõs állampolgárságot is felvette? – szerk.). Pápán még nem járt, szívesen eleget tett a Hit Gyülekezete meghívásának. (…)
A nagykövet asszony külön üdvözölte azt, hogy a magyar parlament törvényt fogadott el a holokauszt tagadásának büntethetõségérõl, egyben kifejezte azt a meggyõzõdését is, hogy helyes volt a törvényt hatályos formájában elfogadni, azaz véleménye szerint a kommunista bûnök tagadásának e jogszabályban nincs helye.
Zárszavában Policzer Sándor, a Pápai és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományõrzõ Egyesület elnöke arra hívta fel a nagykövet asszony figyelmét, hogy az egykori pápai polgármester és országgyûlési képviselõ, Sulyok Dezsõ az üldözöttek melletti kiállásával akár A világ igazai kitüntetésre is méltó lenne.

Katonai együttmûködés?
De nehogy azt higgyük, hogy ennyiben kimerül hõs vezéreink, és a világ bölcs irányítóinak kapcsolata. Külön fejezetet lehetne szentelni Hende Csaba talpnyalásainak.
Barátunk tavaly októberben már nem elõszörre járt eligazításon. Két napra ment, az alatt sok feladatot kaphatott. A „hivatalos” sajtó szerint „udvariassági látogatáson” fogadta Ehud Barak izraeli védelmi miniszter. Vendéglátóinak megígérte: az EU-elnökség után visszajön. Ciprusi és izraeli látogatására elkísérte Siklósi Péter a HM védelempolitikai helyettes államtitkára, Benkõ Tibor altábornagy, a Honvéd Vezérkar fõnöke, valamint Kovács József vezérõrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság parancsnoka. Miniszterünket Gabi Ashkenazi, az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) vezérkari fõnöke is fogadta. A látogatás megkoronázása az volt, amikor a magyar delegáció Jeruzsálembe utazott, ahol Hende Csaba koszorút helyezett el a Yad Vasem holokauszt múzeumban. A látogatáson kijelentette: „A zsidó közösség számíthat ránk.” Most gondolom mind fellélegeztünk. A magyar delegáció (a honvédelmi miniszter több kormánypárti valamint ellenzéki magyar parlamenti és európai parlamenti képviselõvel együtt) ezt megelõzõen (és eközben) az Izrael Európai Barátai elnevezésû szervezet konferenciáján is részt vett Jeruzsálemben. „A magyar kormány fellép és a jövõben is határozottan fel fog lépni minden antiszemita gyûlöletkeltéssel és megnyilvánulással szemben. Ebben nem ismerünk kompromisszumot” – jelentette ki a honvédelmi miniszter, aki hozzátette, hogy az elõzõ kormány ezen a téren is „kimondhatatlanul gyenge teljesítményt” nyújtott. Az iráni atomprogramról a védelmi miniszter így nyilatkozott: „A perzsa állam globális veszélyt jelent, mivel tevékenysége azzal a következménnyel járhat, hogy terrorcsoportok kezébe kerülhetnek tömegpusztító fegyverek.” „Igen mély benyomást tett rám az esemény nagyon sok mozzanata. A legnagyobb élmény mégis a 87 éves izraeli államfõ, Simon Peresz beszéde volt, aki az egyiptomi helyzet kapcsán tágabb értelemben a térség, sõt az egész világ válságával, különösen a szegénység okozta kihívással foglalkozott" (most nem esett szóba Magyarország gyarmatosítása? –szerk.) – nyilatkozta az atv.hu tudósítójának Hende Csaba, aki a beszédbõl kiemelte, hogy Izrael a kedvezõtlen természeti adottságai ellenére – a tudomány és technológia tudatos felhasználásával – élelmiszer-exportõr országgá tudott válni. „Ez az izraeli példa követendõ út lehet a most lázadozó arab fiatalok számára is a szegénységbõl való kitöréshez” – szögezte le a védelmi miniszter.
Ígérete ellenére a miniszter úr nem tudta kivárni az EU-elnökség végét újabb látogatásával. Úgy tûnik, nagyon megtetszhetett neki Izrael, februárban ugyanis megint ott szólalt fel egy biztonságpolitikai konferencián. Felszólalásában kijelentette: „elfogadhatatlan számunkra, hogy Európában bármely közösséget, bármely európai polgárt emberi méltóságában sértsenek meg. Ezért a magyar kormány határozottan fellép és a jövõben is fel fog lépni minden antiszemita izgatás, megnyilvánulás ellen. Ebben az ügyben nem ismerünk alkut: a zsidó közösség számíthat ránk.”
Ezek után már csak hab a tortán, hogy a TEK vezetõje a FIDESZ Izraelben kiképzett biztonsági igazgatója.

De nem csak honvédelem terén vannak ám bajok
Izrael biztonsága Magyarország számára "személyes kérdés", így a magyar külpolitika lényeges része - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Budapesten, a palesztin Nakhba 63. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az államtitkár azt mondta, akármi történjék is az arab tavasz során, az remélhetõleg stabilizálni fogja a régiót. A magyar külpolitika filozófiája az, hogy minden, ami stabilizálja a térséget, jó, és minden ami gyengíti a stabilitást, rossz - fogalmazott Németh Zsolt. A Marriott Hotelban rendezett fogadáson több ismert közéleti személyiség, köztük Erdõ Péter bíboros (koccintott a keresztre feszítésre?), esztergom-budapesti érsek, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tarlós István fõpolgármester is részt vett.
Németh Zsolt - aki a magyar kormány nevében köszöntötte a vendégeket - arról beszélt: "olyan sok hasonlóság van közöttünk, izraeliek, zsidók és magyarok között, hogy nem is tudjuk megszámolni". Ennek kapcsán utalt a magyar kultúrára, annak zsidó-keresztény gyökereire, a kálvinista hagyományra, amelyek nagy mértékben az ótestamentumra épül. Azt mondta, ha az ember a magyar irodalom és kultúra kiemelkedõ alkotásaira gondol, kiderül, "milyen közel állunk egymáshoz". Egyúttal megjegyezte, hogy Közép-Európában a legnépesebb zsidó közösség Magyarországon él.
Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet az eseményen arról szólt, hogy 63 év ugyan nem nagy idõ egy ország történetében, de a fiatal Izrael Állam hosszú utat tett meg. Úgy fogalmazott, országa valóban elégedett lehet, hiszen egy demokratikus értékeket ápoló, gazdasági és társadalmi vívmányaira büszke országként, szilárd demokráciaként mûködik egy nagyon bizonytalan állapotú Közel-Keleten.
"Egy dolgot sajnos még nem értünk el, ami rendkívül fontos nekünk, és ez természetesen a béke (magyarul még nem irtottak ki minden õslakost - szerk)" - mondta a diplomata. Megjegyezte, ha Izrael békében élhetne szomszédaival, valószínûleg az egész Közel-Kelet és a világ másként nézne ki.
A nagykövet arról is beszélt, hogy Izrael kinyújtja kezét szomszédai felé, kész arra, hogy engedményeket tegyen, két állammal, Egyiptommal és Jordániával békét is tudott kötni.
Aliza Bin-Noun megköszönte Magyarország jó együttmûködését Izraellel, úgy fogalmazott, a kétoldalú kapcsolatok kiválóak. "Magyarország Izrael egyik legközelebbi barátja a világon" - mondta, és utalt arra, hogy a két népben nagyon sok a közös érték, a zsidó közösség nagyon fontos szerepet játszott Magyarország történetében.
Izrael 1948. május 14-én kiáltotta ki függetlenségét.

Ha a zsidót támadják
„A magyar Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült arról a tragikus hírrõl, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság területén, a Ramallah és Nablus között található Itimar telepen egy öttagú izraeli család brutális gyilkosság áldozatául esett.” – áll egy kormányzati honlapon a hír.
Magyarország, mint az EU soros elnöke,(…) a leghatározottabban elítéli a brutális gyilkosságot. Hallottuk már ilyen határozottan nyilatkozni külpolitikai kérdésekben a kormányt? Tessék csak összehasonlítani azokkal az esetekkel, amikor más népek képviselõit, vagy éppen magyarokat kell megvédeni.

A de facto miniszterelnök
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, de facto miniszterelnök február 16-án két napig látta vendégül fõnökét, a véletlenül épp Magyarországon tartózkodó Dan Meridort, Izrael miniszterelnök-helyettesét. A megbeszélésen Navracsics tájékoztatta Meridort az alkotmányozás állásáról (és valószínûleg meg is kapta a további instrukciókat,) és hangsúlyozta a magyarországi zsidó fontosságát, valamint ismertette az ennek érdekében tett kormányzati lépéseket. Dan Meridor a közel-keleti helyzetrõl nyújtott áttekintést.
Személyesen is kell
De ugye nem elég a beosztottakkal beszélni? A fontosabb dolgokat már személyesen a helytartóval kell közölni. Valószínûleg ennek fényében Orbán Viktor miniszterelnök február 17-én megbeszélést folytatott a már említett Dan Meridor izraeli miniszterelnök-helyettessel.
A találkozón áttekintették a „kétoldalú kapcsolatok” állását és az általános közel-keleti helyzetet.” Az EU soros elnökségét is adó Magyarország a stabilitást különlegesen fontos értéknek tartja, és az olyan folyamatokat támogatja, amelyek ebbe az irányba mutatnak.” – írják a kormányzati honlapok. A két vezetõ áttekintette a kutatás-fejlesztés területén lehetséges együttmûködést, tekintettel arra, hogy Izrael ezen a területen a világelsõk között van. Orbán Viktor világossá tette, hogy kormánya számára az emberi méltóság rendkívül fontos alapérték, ezért a hazánkban élõ zsidó közösség számára garantált a jogegyenlõség, és tagjai biztonságban érezhetik magukat Magyarországon - tájékoztat közleményében Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje.
Nekünk már csak egy megjegyzésünk van: a magyarok viszont egyáltalán nem érzik biztonságban magukat a saját országukban. Sem a méltóság, sem a jogegyenlõség, sem pedig a fizikai- és létbiztonság nem adatott meg a magyarságnak a végletekig kifosztott hazában. Ezeket az alapértékeket, csak önmagunk biztosíthatjuk magunknak és meg is fogjuk tenni, akár tetszik Izrael és Judapest urainak, akár nem!

Kiss András - Jövõnk.info