Bejelentkezés
A grúz államfõ látogatása a két ország barátságát jelképezi
(Szerintem pedig a háború elõjele!)
Magyarország egységes egésznek tekinti Grúziát; függetlensége, szuverenitása, területi integritása Magyarország számára, ahogy az egész Európai Unió számára, fontos – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök hétfõn a Sándor-palotában, miután fogadta Miheil Szaakasvili grúz államfõt.
Schmitt Pál azt mondta, Szaakasvili látogatása a két ország jó kapcsolatát és barátságos együttmûködését jelképezi. Hangsúlyozta, hogy „rendkívül megnyugtató és fontos az a fejlõdés, ami Georgiában lezajlott, és az egész Dél-Kaukázus térségében felértékelõdik Georgia szerepe”. (Mint az MTI az elnöki hivataltól megtudta, a köztársasági elnök azért használja következetesen a Georgia elnevezést, mert a magyar fél tiszteletben tartja, hogy a kaukázusi ország az orosz eredetû Grúzia helyett függetlenségét hangsúlyozva ragaszkodik a Georgia elnevezéshez.)
Schmitt Pál hangsúlyozta: Grúzia meghatározó tranzitországgá vált az Európába irányuló olaj- és gázvezetékek tekintetében, és ebben Magyarország is érdekelt, hozzá kíván járulni a Nabucco és az Agri (Azerbajdzsán–Grúzia–Románia) gázvezetékek kiépítéséhez.
A magyar köztársasági elnök történelminek nevezte Szaakasvili útját, „elõször látogat ugyanis Georgia államfõje Magyarországra”. Megjegyezte, hogy ez a látogatás a két ország kapcsolatában új távlatot, a diplomáciai kapcsolattartásban új dimenziót nyit. Arról is szólt, hogy az utóbbi idõszakban rendkívül felértékelõdött a két ország kapcsolata, néhány napja Kövér László parlamenti elnök járt Tbilisziben, és Budapest fõpolgármestere is ellátogatott a grúz fõvárosba.
Schmitt Pál azt is megemlítette, hogy a magyar–grúz kereskedelmi forgalom „messze lehetõségeink alatt van”. Kitért arra, hogy a két ország megvizsgálja egy Budapest–Tbiliszi rendszeres légi járat létesítésének lehetõségét. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Grúzia euroatlanti közeledését; mint mondta, vendégét bátorította arra, hogy a kaukázusi állam vesse fel a számára fontos kérdéseket az EU-val és a NATO-val kapcsolatos ügyekben.
Újra „a nagy politikai játszmákban”
Miheil Szaakasvili nyilatkozatában méltatta Magyarország reformjait és eredményeit, és úgy fogalmazott: „sokévnyi botladozás és talán némely nehézség után Magyarország ismételten ott van a nagy politikai játszmákban”. A grúz elnök kijelentette, hogy országa drámai fejlõdésen ment keresztül: korábban a „világ egyik leginkább bukott állama volt”, mostanra viszont a Világbank szerint a legerõsebb gazdasági reformot hajtotta végre, továbbá egy teljes mértékben korrupt országból a nemzetközi felmérések szerint a legkevésbé korrupt államok egyike lett. Georgia ezenkívül az egyik legbiztonságosabb ország, sokkal kisebb a bûnözés mértéke, mint a legtöbb más posztkommunista országban vagy akár Németországban, Franciaországban – tette hozzá.
Szaakasvili azt mondta, országa hálás Magyarországnak azért a támogatásért, amelyet Grúziának nyújtott. Emlékeztetett arra, hogy a 2008. augusztusi grúziai orosz „invázió” idején az akkori magyar ellenzéki vezetõ, Orbán Viktor határozottan kiállt Grúzia mellett, „a legbátrabb módon támogatta”. Felidézte, hogy az akkori nyílt háborúskodást követõen Magyarország volt az elsõ állam, amely nagykövetséget nyitott Tbilisziben, 2008 októberében, jóllehet erõs nyomás nehezedett rá, hogy ne tegye. „Abban az idõszakban, amikor Georgiát az a veszély fenyegette, hogy eltûnik a térképrõl, Magyarország odajött, és vállalta politikai elképzeléseit” – mondta.
(Fotók: Reuters)
Miheil Szaakasvili azt mondta, országa – annak dacára, hogy sok provokáció történik ellene, sokrétû a nyomásgyakorlás – folytatja a fejlõdést, s ebben támogatást kap Magyarországtól is. Elmondta, hogy a grúz belügyminiszter hamarosan Budapestre látogat, és útját magyar kollégája viszonozni fogja. Azt mondta, Tbiliszinek figyelemmel kell kísérnie azokat a mélyreható reformokat, amelyeket Magyarország EU-tagállamként végrehajtott. Az újságírók nem tehettek fel kérdéseket, Schmitt Pál és Miheil Szaakasvili közös sajtótájékoztatóját – mint az MTI a köztársasági elnöki hivataltól megtudta, a grúz elnök kifejezett kérésére – a két elnök sajtónyilatkozatává változtatták át. A grúz elnök hétfõn találkozik Kövér László házelnökkel is, és részt vesz egy üzleti fórumon.
Petõfivel példálózott a grúz államfõ
Hiába érték újabb és újabb támadások Grúziát, egyik próbálkozás sem járt sikerrel, az ország megõrzi függetlenségét – hangsúlyozta Miheil Szaakasvili grúz elnök Sota Rusztaveli (1172–1216) költõ szobrának felavatásán. A grúz államfõ vendéglátójával, Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Tarlós István fõpolgármesterrel vett részt a XII. kerületi szoboravatón.
Miheil Szaakasvili azt mondta: a magyar költõt, Petõfi Sándort a szabadság és szerelem jelszava vezette, „az oroszok elleni harcban esett el, ahogyan Grúziát is az oroszok támadták meg, de nem érték el céljukat”.
Magyarország és Grúzia kapcsolatai hosszú idõre nyúlnak vissza, és ennek emléket kell állítani – közölte Schmitt Pál. Tarlós István elmondta: Budapest és Tbiliszi együttmûködési egyezményt kötött, és a jövõben szoros lesz a két város kooperációja. Az együttmûködési megállapodást a fõpolgármester május 4-én írta alá Tbilisziben.
(MTI) Küldés e-
Link
Magyarország egységes egésznek tekinti Grúziát; függetlensége, szuverenitása, területi integritása Magyarország számára, ahogy az egész Európai Unió számára, fontos – jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök hétfõn a Sándor-palotában, miután fogadta Miheil Szaakasvili grúz államfõt.
Schmitt Pál azt mondta, Szaakasvili látogatása a két ország jó kapcsolatát és barátságos együttmûködését jelképezi. Hangsúlyozta, hogy „rendkívül megnyugtató és fontos az a fejlõdés, ami Georgiában lezajlott, és az egész Dél-Kaukázus térségében felértékelõdik Georgia szerepe”. (Mint az MTI az elnöki hivataltól megtudta, a köztársasági elnök azért használja következetesen a Georgia elnevezést, mert a magyar fél tiszteletben tartja, hogy a kaukázusi ország az orosz eredetû Grúzia helyett függetlenségét hangsúlyozva ragaszkodik a Georgia elnevezéshez.)
Schmitt Pál hangsúlyozta: Grúzia meghatározó tranzitországgá vált az Európába irányuló olaj- és gázvezetékek tekintetében, és ebben Magyarország is érdekelt, hozzá kíván járulni a Nabucco és az Agri (Azerbajdzsán–Grúzia–Románia) gázvezetékek kiépítéséhez.
A magyar köztársasági elnök történelminek nevezte Szaakasvili útját, „elõször látogat ugyanis Georgia államfõje Magyarországra”. Megjegyezte, hogy ez a látogatás a két ország kapcsolatában új távlatot, a diplomáciai kapcsolattartásban új dimenziót nyit. Arról is szólt, hogy az utóbbi idõszakban rendkívül felértékelõdött a két ország kapcsolata, néhány napja Kövér László parlamenti elnök járt Tbilisziben, és Budapest fõpolgármestere is ellátogatott a grúz fõvárosba.
Schmitt Pál azt is megemlítette, hogy a magyar–grúz kereskedelmi forgalom „messze lehetõségeink alatt van”. Kitért arra, hogy a két ország megvizsgálja egy Budapest–Tbiliszi rendszeres légi járat létesítésének lehetõségét. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Grúzia euroatlanti közeledését; mint mondta, vendégét bátorította arra, hogy a kaukázusi állam vesse fel a számára fontos kérdéseket az EU-val és a NATO-val kapcsolatos ügyekben.
Újra „a nagy politikai játszmákban”
Miheil Szaakasvili nyilatkozatában méltatta Magyarország reformjait és eredményeit, és úgy fogalmazott: „sokévnyi botladozás és talán némely nehézség után Magyarország ismételten ott van a nagy politikai játszmákban”. A grúz elnök kijelentette, hogy országa drámai fejlõdésen ment keresztül: korábban a „világ egyik leginkább bukott állama volt”, mostanra viszont a Világbank szerint a legerõsebb gazdasági reformot hajtotta végre, továbbá egy teljes mértékben korrupt országból a nemzetközi felmérések szerint a legkevésbé korrupt államok egyike lett. Georgia ezenkívül az egyik legbiztonságosabb ország, sokkal kisebb a bûnözés mértéke, mint a legtöbb más posztkommunista országban vagy akár Németországban, Franciaországban – tette hozzá.
Szaakasvili azt mondta, országa hálás Magyarországnak azért a támogatásért, amelyet Grúziának nyújtott. Emlékeztetett arra, hogy a 2008. augusztusi grúziai orosz „invázió” idején az akkori magyar ellenzéki vezetõ, Orbán Viktor határozottan kiállt Grúzia mellett, „a legbátrabb módon támogatta”. Felidézte, hogy az akkori nyílt háborúskodást követõen Magyarország volt az elsõ állam, amely nagykövetséget nyitott Tbilisziben, 2008 októberében, jóllehet erõs nyomás nehezedett rá, hogy ne tegye. „Abban az idõszakban, amikor Georgiát az a veszély fenyegette, hogy eltûnik a térképrõl, Magyarország odajött, és vállalta politikai elképzeléseit” – mondta.
(Fotók: Reuters)
Miheil Szaakasvili azt mondta, országa – annak dacára, hogy sok provokáció történik ellene, sokrétû a nyomásgyakorlás – folytatja a fejlõdést, s ebben támogatást kap Magyarországtól is. Elmondta, hogy a grúz belügyminiszter hamarosan Budapestre látogat, és útját magyar kollégája viszonozni fogja. Azt mondta, Tbiliszinek figyelemmel kell kísérnie azokat a mélyreható reformokat, amelyeket Magyarország EU-tagállamként végrehajtott. Az újságírók nem tehettek fel kérdéseket, Schmitt Pál és Miheil Szaakasvili közös sajtótájékoztatóját – mint az MTI a köztársasági elnöki hivataltól megtudta, a grúz elnök kifejezett kérésére – a két elnök sajtónyilatkozatává változtatták át. A grúz elnök hétfõn találkozik Kövér László házelnökkel is, és részt vesz egy üzleti fórumon.
Petõfivel példálózott a grúz államfõ
Hiába érték újabb és újabb támadások Grúziát, egyik próbálkozás sem járt sikerrel, az ország megõrzi függetlenségét – hangsúlyozta Miheil Szaakasvili grúz elnök Sota Rusztaveli (1172–1216) költõ szobrának felavatásán. A grúz államfõ vendéglátójával, Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Tarlós István fõpolgármesterrel vett részt a XII. kerületi szoboravatón.
Miheil Szaakasvili azt mondta: a magyar költõt, Petõfi Sándort a szabadság és szerelem jelszava vezette, „az oroszok elleni harcban esett el, ahogyan Grúziát is az oroszok támadták meg, de nem érték el céljukat”.
Magyarország és Grúzia kapcsolatai hosszú idõre nyúlnak vissza, és ennek emléket kell állítani – közölte Schmitt Pál. Tarlós István elmondta: Budapest és Tbiliszi együttmûködési egyezményt kötött, és a jövõben szoros lesz a két város kooperációja. Az együttmûködési megállapodást a fõpolgármester május 4-én írta alá Tbilisziben.
(MTI) Küldés e-
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. May 23. 20:25:03
- 2011. May 24. 10:56:32
- 2011. May 24. 11:11:28
- 2011. May 25. 16:27:14