(Ne ez sem szabadkõmûves egy szívószálnyit sem!)
„Az iskolák szûken mérik be a tehetséget, ezért mondják ma Magyarországon, hogy a diákok öt százaléka tehetséges, pedig 25 százalék lehetne” – mondta Czeizel Endre a Budapesti Gazdasági Fõiskola (BGF) zalaegerszegi Gazdálkodási Kara Tehetségnapján. A roma fiatalok esélyeirõl tartott elõadásában Farkas Teodóra, a BGF hallgatója kiemelte: a roma nõk egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy az elõzetes feltételezésekkel ellentétben a roma tehetséggondozó programokban részt vevõknek csupán negyede férfi.

Magyar származású Nobel-díjasok teljesítményének genetikai hátterét elemezte Czeizel Endre orvos-genetikus a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Karának Tehetségnapján tartott elõadásában. A szakember szerint különbséget kell tenni a született adottságok, azaz a tehetség, valamint a tanulás, nevelés eredményeként ebbõl valóra váltott tálentum között. „A gének csak az adottságok tág birodalmát határozzák meg, amely a fogantatás pillanatában alakul ki. Az azonban, hogy e lehetõségbirodalomból mi fog megvalósulni, már a szélesebb értelemben vett edukációtól, neveléstõl függ.”
Czeizel Endre a Nobel-díjasok összehasonlítása során példaként elmondta, „nem véletlen, hogy sok köztük a zsidó származású, hiszen a zsidó kultúrában különösen nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, arra, hogy a gyermekekbõl kihozzák a maximumot. „Ismerek példákat arra, hogy zsidó családban nevelkedett roma gyerekek is kiváló tálentumokká váltak” - mondta. „Ez a kérdés azért is fontos, mert napjaink egyik legsürgetõbb feladata, hogy a roma gyerekek magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, és megtalálják helyüket a társadalomban” - tette hozzá a szakember.


Czeizel Endre
Fotó: HVG Archív
A tehetséges roma fiatalok lehetõségeirõl Farkas Teodóra elõadása keretében is szó esett. A BGF hallgatója roma tehetséggondozó programokban részt vevõ diákok körében végzett kérdõíves megkérdezés eredményeit összegezte prezentációjában. Az elõadásból kiderült, hogy sok roma diák továbbtanulásához elengedhetetlen az anyagi támogatás, de rendkívül fontos a programoknak köszönhetõen kialakuló kapcsolati háló is. A roma nõk egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy - az elõzetes feltételezésekkel ellentétben - a roma hallgatóknak csupán negyede férfi. A programokban részt vevõ diákok szüleinek 38 százaléka szakközépiskolai végzettségû, 20 százaléka szakmunkásképzõt végzett, de akad olyan hallgató is, akinek diplomás szülõje van. Mindez azért fontos, mert a szülõi minta meghatározó egy gyermek életében - mutatott rá a BGF hallgatója -, azonban nem kicsi a nyolc osztályt, vagy annál kevesebbet végzett szülõk száma sem - tette hozzá.
Farkas Teodóra szerint megdöbbentõ, hogy a tanulni, beilleszkedni vágyó diákokat is érik támadások. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy a fiatalok nem hajlandók vállalni származásukat, illetve „úgy érzik, hogy kötelességük úgy a "roma értelmiségi elit részévé válniuk, hogy munkájuk egyfajta 'szabadságharc' legyen a többségi társadalommal szemben”.
Link