(A CIA és a Mossad, MI 5 meg csak nézi, hogy a zsidaj magáninkalja ezt megteheti? Meg hát!)
Milliárd dolláros üzleteket kötött az amerikai állammal a Blackwater biztonsági cég alapítója, mielõtt emberei iraki rémtettei miatt kegyvesztett lett az Egyesült Államokban. A katonásdiban és a szabad vállalkozások erejében hívõ Erik Prince mindig sértõdötten reagált, amikor embereit zsoldosoknak nevezték, de most, hogy hazájában nem lett próféta, közel-keleti sejkeknek segít zsoldoshadsereget szervezni.
A washingtoni Fehér Házzal szemben, a Pennsylvania sugárút túloldalán tágas, szépen zöldellõ park terül el, amelynek fáin mókusok hada lakik, négy sarkában pedig az amerikai szabadságharc külföldi születésû hõs vezéreinek szobrai állnak: a francia Gilbert de Lafayette márki és Jean de Rochambeau, a lengyel Tadeusz Koociuszko és a porosz Wilhelm von Steuben. Steuben szobrának talapzatán többek között ez a szöveg szerepel: "Katonai kiképzést nyújtott, és fegyelemhez szoktatta a polgári harcosokat, akik kivívták az Egyesült Államok függetlenségét".
Ezt a pár szót elõszeretettel idézi nem ritkán adott interjúiban az amerikai Erik Prince, a rossz emlékû Blackwater néven elhíresült Xe amerikai biztonsági cég vezetõje. A rendkívül sikeres autóipari vállalkozó fiaként született Prince hisz az Amerikát naggyá tévõ vállalkozói szellemben, az általa felépített biztonsági cég az USA egyik legnagyobb ilyen vállalkozása volt egészen néhány évvel ezelõttig.
Katonásdi kitérõkkel

A 17 éves kora óta pilótavizsgával rendelkezõ Prince a magánvállalkozás mellett a katonásdiban hisz még erõsen, jóllehet az annapolisi haditengerészeti akadémiát - ahol pilótának tanult volna - másfél év után otthagyta, és inkább civil fõiskolát végzett. "Volt egy csomó plusz elõírás és szabály, amelyek ingereltek" - mondta az Economistnak korábban adott interjújában. Kezdeti ellenérzése azonban nem akadályozta meg abban, hogy késõbb mégis belépjen a seregbe, és az elitcsapat SEAL-nél szolgáljon évekig - Haitin, a Közel-Keleten, Földközi-tengeren, Boszniában szolgált az 1990-es évek elsõ felében.
Mégis hamarabb leszerelt, mint szeretett volna, apja korai halála miatt ugyanis 1995-ben neki kellet átvennie a családi cég irányítását, de ekkor már tudta, hogy õ nem autóalkatrészekkel akar foglalkozni. Katonaként társaival együtt ráunt, hogy a kiképzõközpontok minõsége gyakran kívánnivalót hagyott maga után, ezért elsõ osztályú, saját gyakorlóhelyet akart létrehozni. Miután apja cégét eladta - 1,35 milliárd dollár folyt be a kasszába - saját pénzbõl építhett fel egy központot Észak-Karolinában.
A létesítményt sokáig "egy gazdag srác vadászkunyhójaként" emlegették a kétkedõk, mivel eleinte nem nagyon indult be az üzlet, hogy jó pénzért a legmodernebb eszközökkel készítsenek fel katonákat, rendõröket, civil biztonsági õröket minden, akár a világ konfliktusos övezeteiben, akár a hétköznapokban leselkedõ veszélyre. Az áttörést végül a USS Cole hadihajó elleni 2000-es terrortámadás hozta meg cége számára. A haditengerészet többek között a Blackwatert is felkérte, hogy nyújtson továbbképzést a tengerészeknek közelharcból. A társaság szerint tavalyig a haditengerészet 125 ezer emberével foglalkoztak.

A cég igazi felemelkedése a 2001. szeptemberi támadások után indult be. Prince szinte azonnal felajánlotta szolgálatait a CIA-nak, de akkor még nem kértek belõle. Ekkor hívta körbe régi katona ismerõseit, és elkezdte szervezni magánhadseregét. A Blackwater viszonylagos ismeretlenségben fejlõdött az afganisztáni, majd késõbb iraki megbízások révén. 2007-es becslések szerint addig egymilliárd dollárt fizetett ki a cégnek az amerikai állam különbözõ szolgáltatásokért.
Kegyetlen gyilkosságok, kenõpénz, fegyvercsempészet
Az ismeretlenségnek egy brutális eset vetett véget: 2004. március 31-én az iraki Fallúdzsában négy emberüket felkoncolta a felgerjedt tömeg, az agyonlõtt, megégetett holttesteket az egyik Eufrátesz-hídra lógatták. Három hónappal késõbb az Irakot akkor irányító amerikai vezetésû koalíciós hatóság az összes katonai magánvállalkozót mentesítette az iraki törvények hatálya alól, de a Blackwater és Prince vesszõfutása csak akkor kezdõdött.
Az elhunytak családtagjai beperelték a céget, mert nem biztosította családtagjaik biztonságát. A cég viszontperelte õket, mivel annak ellenére pert indítottak, hogy az érintettekkel kötött munkaszerzõdésben kikötötték, sem õk, sem hozzátartozóik nem indíthatnak a cég ellen kártérítési pereket. Az ügy jelenleg is tart.
Késõbb sorra jöttek a hírek az alkalmazottaik által elkövetett visszaélésekrõl: egy emberük lelõtt egy hatgyerekes iraki férfit, és megpróbálta elkendõzni az esetet, egy technikusuk ittasan lelõtte az iraki alelnök egyik testõrét. A legsúlyosabb eset 2007. szeptember 16-án történt, amikor egy csoport blackwateres 17 iraki civilt ölt meg egy bagdadi keresztezõdésben, mint a vizsgálat utóbb megállapította, teljesen indokolatlanul.
És további botrányok: a New York Times arról is hírt adott, hogy a társaság körülbelül egymillió dollár értékben fizetett titokban iraki vezetõknek kenõpénzt a hallgatásért, aztán felmerült, hogy kutyaeledelbe rejtve csempésztek be Irakba nagy erejû tûzfegyvereket és hangtompítókat, 2009-ben pedig kiderült, hogy a cég és Prince végül mégiscsak megtalálta az együttmûködést a CIA-vel, amelynek keretén belül terrorista csoportok vezetõinek, vagy segítõinek levadászása lett volna a feladatuk. Eddigre a blackwateresek már olyan feladatokat is kaptak a CIA-tõl, mint a pilóta nélküli repülõgépek kiszolgálása, sõt irányítása.
Színtelen, szagtalan jobbszélsõ
A botrányok miatt azonban megroggyant a társaság hírneve, ügyeikben kongresszusi vizsgálóbizottságok szaglásztak, polgári perek, büntetõeljárások indultak, megbízásaik mennyisége is visszaesett. A cég tagjait vérgõzös, fegyverlóbáló zsoldosoknak ábrázolta a sajtó, és tekintette egyre inkább a közvélemény. Erik Prince érzékenyen reagált a zsoldosos hasonlatokra. "Pontatlanság minket zsoldosoknak nevezni, mivel nálunk amerikaiak dolgoznak az amerikai kormánynak. Ezt egyáltalán nem fedi a zsoldos meghatározás. Azt hiszem a zsoldos egy becsületsértõ kifejezés... gyûlöletkeltõ, amivel minket akarnak befeketíteni" - mondta az Economistnak korábban.
Ezekre a támadásokra válaszul hozta fel az amerikai szabadságharc Lafayette Parkban bronzba öntött külföldi hõseinek példáját is, nagyvonalúan szemet hunyva afelett, hogy egy külsõ szemlélõ õket még inkább tekintheti zsoldosoknak, illetve afelett, hogy sajtóértesülések szerint alkalmazottaik között számos egykor a chilei hadseregben szolgáló chilei katona is megtalálható.
A mindig turistaosztályon utazó, az afgán elõretolt bázisokra repülõvel szállított utánpótlást gyakran saját kezûleg célba juttató Prince is rájött, hogy a társaság neve túlságosan is bepiszkolódott. A céget - egy súlyos légi balesetekben megroggyant légitársaság korábbi példáját követve - 2009 elején átnevezték. Így lett a Blackwaterbõl Xe a xenon gáz után, amelyrõl a Vanity Fair amerikai magazin tavalyi portréjában megjegyzi, színtelen, szagtalan nemesgáz, amely nem lép reakcióba környezetével, és amely " politikai kötõdését õrizve a periódusos tábla leginkább jobbszélsõ helyén áll". Prince soha nem tagadta, hogy közelebbi vagy távolabbi kapcsolatban állt olyan amerikai jobboldali szervezetekkel, mint például a találkozóit titokban tartó, de a New York Times szerint a legbefolyásosabb konzervatívokat tömörítõ Council for National Policy.
Ekkor azonban már késõ volt. A cég öt vezetõ beosztású munkatársát többek között fegyverrel visszaéléssel gyanúsítják, két korábbi alvállalkozójuk ellen egy afganisztáni gyilkosság miatt folyik eljárás, a bagdadi mészárlás elkövetõi ügyében is felül kívánják vizsgálni a korábban lefolytatott pert.
Háttérbõl irányított zsoldoshadsereg
Prince-nek elege is lett a támadásokból. A New York Times által idézett korábbi és jelenlegi munkatársai szerint megkeseredett a jogi eljárások és a negatív sajtó miatt, és inkább máshol keresi a szerencséjét. Cégét tavaly eladta, õ maga pedig Abu Dhabiba költözött, és tervbe vette, hogy az USA helyett afrikai és közel-keleti államoknak fog biztonsági szolgáltatásokat nyújtani.
Az amerikai lap a múlt hét végén számolt be arról, hogy Prince-t felbérelte az abu dhabi koronaherceg, hogy hozzon létre egy 800 fõs haderõt az Egyesült Arab Emirátusok részére, amely akár az országon kívül is képes lehet különleges feladatok ellátására, olajvezetékek és felhõkarcolók terroristákkal szembeni védelmére, kezelni belsõ lázadásokat. A lap szerint akár az emirátusokban rossz körülmények között dolgoztatott vendégmunkások esetleges felkelései, vagy az arab forradalmi hullámhoz hasonló, esetleges megmozdulások esetén is bevetetõ lesz az amerikai, német brit és francia idegenlégiós veteránok által kiképzett, zömében dél-amerikaiakból álló csoport.
Prince neve nem szerepel az ezt végzõ emirátusi többségi tulajdonban lévõ Reflex Responses nevû céggel kapcsolatos iratokban, de a lapnak meg nem nevezett források és korábbi munkatársak megerõsítették, hogy õ az irányító, és õ tárgyalta le a dolgot az elsõsorban Irántól tartó koronaherceggel. Prince dollármilliárdos megbízásban reménykedhet: ha az elsõ csapat beválik, többezres haderõt is igényelnének tõle. A tavaly óta kiképzés alatt álló társaság azonban egyelõre nem váltotta be a reményeket.

Link