Nem Izraelben, hanem Izrópában, a kis huncut? Még a végén Bilderberg befogadja a melegotthonába is!
A dél-ázsiai és a közel-keleti biztonság, valamint a gazdasági válságból való kilábalás kérdései szerepelnek Barack Obama amerikai elnök hétfõn kezdõdõ, hatnapos európai körútjának homlokterében.

Obama, aki hivatalba lépése óta nyolcadik alkalommal keresi fel az öreg kontinenst, hétfõn Írországban egy elsõsorban ceremoniálisnak tekintett látogatással kezdi meg a körutat: az államfõvel és a miniszterelnökkel találkozik, majd beszédet mond a dublini College Green téren.
Az amerikai elnököt kedden az angliai Stansted repülõtérén Károly brit trónörökös fogadja majd, és az uralkodónál, II. Erzsébetnél a Buckingham-palotában teendõ látogatásával kezdi meg kétnapos állami látogatását az Amerika "legszorosabb szövetségesének" tekintett Nagy-Britanniában. Ennek során szerdán találkozik David Cameron kormányfõvel, sajtóértekezletet tart és beszédet mond a parlamentben. A várakozások szerint ebben a felszólalásban hangzik majd el Obama Európának címzett fõ üzenete. Este az elnöki pár vacsorát ad a királynõ tiszteletére az amerikai nagykövet rezidenciáján.
A csütörtök és a péntek a G8-csúcsé lesz a franciaországi Deauville-ban, ahol Obama külön is találkozik Dmitrij Medvegyev orosz és Nicolas Sarkozy francia elnökkel, valamint Kan Naoto japán kormányfõvel. A turnét szombaton Lengyelország zárja, ahol Obama a Bronislaw Komorowski elnökkel és a Donald Tusk miniszterelnökkel folytatandó kétoldalú megbeszélései után részt vesz a közép- és kelet-európai államok vezetõinek részvételével megrendezendõ díszvacsorán.

Az afganisztáni háborút, a Líbiában kialakult patthelyzetet, a szíriai tüntetések vérbe fojtását és az "arab tavaszt" mint súlyos kérdéseket a realitások olyannyira elõtérbe sorolták, hogy a gazdasági problémák a G-8-csúcs napirendjén a harmadik helyre szorultak vissza a "szabadság és demokrácia", valamint a "béke és biztonság" ügye mögé.
Az elnök látogatásának egyik fõ célja a transzatlanti szövetségnek a megerõsítése lesz, amelynek keretében az európai államok erõsítik az afganisztáni katonai jelenlétet, valamint átvették a vezetõ szerepet a Kadhafi-rezsim elleni katonai fellépésben. Washingtoni értékelések szerint ez az együttmûködés - a pénzügyi válság következményei elleni közös fellépés mellett - "újraindította" az amerikai-európai kapcsolatokat Obama elnökségének elsõ két éve alatt.
Az elnök várhatóan kérni fogja Európa afganisztáni és líbiai szerepvállalásának folytatását, a vendéglátók pedig vélhetõen felvetik a Kadhafi-rezsim ellen létrehozott légtérzár fenntartásának hathatósabb amerikai támogatását. Afganisztán ügyében talán elhangzanak részletek arról, hogy milyen tartalmú tárgyalások folynak a tálibokkal.
A franciaországi G8-csúcson Obama ígérete szerint terítékre kerül az Egyiptomnak, Tunéziának és a térség többi országának nyújtandó gazdasági támogatás kérdése is.
Varsóban bejelentés születhet a lengyelországi amerikai katonai jelenlét megerõsítésérõl, arról, hogy F-16-os vadászgépeket telepítenek oda az olaszországi Avianóból, és szó lesz talán az amerikai vízumkényszer feloldásáról is.

Forrás: Link