Hatalmasat hazudtak a magyarokról
Az erdélyi magyarság számára kiemelkedõ fontossággal bíró jogszabályok okoznak feszültséget a román kormánykoalícióban. Azonban nem annyira a nacionalista indulat, mint inkább a rossz kommunikáció, az emberi mulasztás és sok esetben a butaság található a problémák mélyén. Az RMDSZ a kormány és az ország stabilitását is veszélyeztetné, hogy álláspontját érvényre juttassa ezekben az ügyekben, a köztársasági elnök, Traian Bãsescu pedig látszólag a magyarok érdekében hazudik a köztévében.
Belekontárkodnak az oktatási törvénybe
Múlt héten hatalmas felháborodást váltott ki romániai magyar körökben, hogy a parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta egy független képviselõ módosító javaslatát, amely szerint az ország földrajzát és történelmét újra román nyelven kellene tanulniuk a kisebbségi diákoknak. A kormányzó Demokrata-Liberális Pártból (PDL) nemrégiben kizárt Mircia Giurgiu beterjesztése egyébként egy logikai és jogi nonszensz, ahogy arra Bokor Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora is rámutatott, hiszen az oktatási törvény csak azon cikkelyét módosítaná, amely szerint a történelem és a földrajz oktatása anyanyelven történik. Nem változtat azonban az azt megelõzõ paragrafuson, amely kimondja: a román nyelv oktatásán kívül a diákok valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulhatják.

Kattintson és nézegessen képeket Bukarestrõl!
A „hallgatólagos” elfogadás azt jelenti, hogy a képviselõk valójában nem szavaztak az indítványról, épp ellenkezõleg, ezt nem tették meg a kitûzött határidõig, s így a tervezet automatikusan elfogadottnak tekinthetõ. Még szerencse, hogy Romániában nemcsak a komoly dolgoknak, de a böszmeségeknek is bonyolult, akadályokkal teli folyamaton kell átmenniük. A kétkamarás parlament felsõházának, a Szenátusnak is szavaznia kell ahhoz, hogy a tervezet végképp hatályba lépjen. A 2009-es elnökválasztásokkal párhuzamosan megtartott népszavazás az egykamarás parlament létrehozása mellett döntött, Bãsescu ezt a döntést azóta is bele szeretné foglalni az alkotmányba, ám a Giurgiu-féle javaslathoz hasonló tragikomikus esetek bizonyítják, mennyire hasznos egy kétházas törvényhozás.
Az esemény után Markó Béla miniszterelnök-helyettes felháborodásának adott hangot, kijelentve, levegõbe röpítheti a kormánykoalíciót, ha a Szenátus is rábólint a kezdeményezésre. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szintén szakítópróbának nevezte az oktatási törvény sorsát, és garanciákat kért Emil Boc kormányfõtõl, a PDL nemrégiben újraválasztott elnökétõl. „Kedd este Emil Boc pártelnökkel errõl beszéltem, és õ ígéretet tett arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt álláspontja nem változott meg, a szenátusban ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkezõ idõszakban is” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a szenátusban ugyan csupán egyfõs többsége van a koalíciónak, de jó mozgósítással és fegyelemmel a törvény megbukik.
Bonyolult szenátusi matematika
Az oktatási törvény elfogadásának nehézségeirõl és a magyar kisebbség számára nyújtott elõnyeirõl Kitekintõ Elemzésünkben olvashat.
Több kormánypárti politikus, köztük a Képviselõház elnöke és az oktatási miniszter is elmondta rosszul mûködött a koalíciós kommunikáció, de egyáltalán nem áll szándékukban módosítani a néhány hónappal ezelõtt hatalmas nehézségek között elfogadott oktatási törvényt. A problémát azonban az okozza, hogy rettentõen ingatag a kormánytöbbség a felsõházban. Papíron ugyan megvan a szükséges minimum, a 69 szenátor a 137 fõs testületben, ám a valóságban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A múlt héten napvilágot láttak olyan információk, amelyek szerint több PDL-s honatya is dezertálni készül az ellenzék soraiba. Az átállásból azonban nem lett semmi, ahogyan az hétfõn bebizonyosodott, amikor az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) indítványt nyújtott be Teodor Baconschi külügyminiszter ellen. Az indítvány bukása megerõsítette, hogy az ellenzék sem képes többséget felmutatni. A balliberális politikusok szerint a kormány az Korrupcióellenes Ügyészséggel zsarolja saját képviselõit megakadályozva ezzel, hogy tömegesen átálljanak a jövõ évi elsöprõ gyõzelemre készülõ USL oldalára.

Koalíciós szakítópróba: Kelemen Hunor és Emil Boc
A Szociáldemokrata és Liberális pártok által létrehozott kormányellenes tömörülés már hónapok óta csalogatja az RMDSZ-t is, hogy testületileg ugorjon át a másik nyeregbe. Olyan hírek is napvilágot láttak, melyek szerint a szociáldemokraták a magyar formációnak ígérték a szenátusi elnöki pozíciót, az ország közjogi hierarchiájának második pozícióját, amennyiben kiállnak a kormányból. A Krónika beszámolója szerint azonban Kelemen Hunor határozottan tagadta, hogy tárgyalásokat folytatnának az USL-vel, ugyanígy tettek magas rangú ellenzéki politikusok is.
Az államfõ füllentése
Az oktatási törvény tehát még a következõ hetekben is borzolni fogja a kedélyeket, de elõbb utóbb eldõl, sikerül-e eltemetni Giurgiu javaslatát, vagy szakad a koalíció. Az említett jogszabály mellett a romániai magyar érdekképviselet prioritási listájának élén a kisebbségi törvény elfogadása szerepel. Márciusban elvi megállapodás született a kormánypártok között, amely leszögezte, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus végéig megszavazásra kerül a jogszabály. Tudva, hogy a román médiában még a lassan elcsépeltnek számító földrajz- és történelemoktatás is hullámokat okoz, elõrelátható, hogy a kulturális autonómiát gyakorlatba ültetõ törvény óriási vitákat fog kelteni a médiában és politikában is.
Talán éppen ezért füllentett Traian Bãsescu a köztelevízióban, amikor kijelentette, a tervezet nem hoz lényeges újdonságot, ugyanis csak összegyûjti azokat a nemzeti kisebbségek számára kedvezõ törvényi elõírásokat, amelyek más jogszabályokban már megtalálhatók. A Krónika arról is tudósít, hogy az államfõ elmondta nem érti, miért késlekednek a dokumentum elfogadásával, ha tehetné, õ azonnal hatályba léptetné. Az köztársasági elnök azonban nem mondott igazat, hiszen a kisebbségi törvény olyan elõrelépéseket hozna, amelyek eddig elképzelhetetlennek tûntek Romániában, ilyen például a kulturális autonómia létrehozása is. Adrian Nãstase ex-miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt rangidõs politikusa nem mulasztotta el rámutatni személyes blogján, hogy politikai ellenfele hazudik, és ezt egy olyan veszélyes döntés kapcsán teszi, amely „párhuzamos államot” építene fel Románián belül.

Nem tudja a jobb kéz...
Az államfõ fellépése azonban érthetõ, hiszen valószínûleg õ is elõrelátja azt a fajta égszakadást, amelyet a kisebbségi törvény fog kiváltani. Persze ezt nem merõ jóindulatból és a magyar érdekeket szem elõtt tartva teszi, hanem pragmatikus politikai számításokat követõen. Számára a legfontosabb dolog, hogy az általa patronált demokrata-liberálisok és a viszonylag reformistának számító kormány kihúzza a jövõ évi helyhatósági, illetve parlamenti választásokig. Ennek egyetlen garanciája csak az RMDSZ lenne, akinek azonban szintén politikai jövõje múlhat a kisebbségi törvényen, s így foggal-körömmel ragaszkodik hozzá.
Hogy a reformista kormány valóban kihúzza-e, az attól is függ, mennyire képes egyben maradni a PDL-nek, és hogy mennyire képes fegyelmet teremteni saját honatyái között. Ugyanis, az oktatási törvény körül kialakult huzavona sem annyira a magyarellenesség miatt alakult ki (persze, ezt sem szabad kizárni az egyenletbõl), hanem a képviselõk lustasága és koordinálatlansága miatt. Hasonló eset történt kedden is, amikor szintén a Képviselõház a belügyminisztériumi alkalmazottak létszámának csökkentésérõl szóló kormánybeadványt utasította el. A koordináció és a fegyelem hiánya mellett rengeteg képviselõ és szenátor nem nézi jó szemmel azokat a reformintézkedéseket, amelyeket a kormány tesz meg. Ez utóbbinak sorsa körül is vannak még kérdések. Még minidig nem lehet tudni, hogy lemond-e kormányfõi posztjáról Emil Boc, miután visszaválasztották pártelnökké, vagy csak kormányátalakítás lesz, melyet sokan jövõ hétre jósolnak.
Link