A hadseregen köszörülte nyelvét a pakisztáni média kedden, másfél nappal azután, hogy szélsõségesek egy kis csoportja lerohanta a hadiflotta légierejének karacsi támaszpontját, csúnyán megtépázva a fegyveres erõk tekintélyét.


A lapok a katonák lázadókkal való összejátszásának gyanúját is felvetették, mivel vasárnap éjjel mindössze hat támadó sikeresen be tudott hatolni a szigorúan õrzött létesítménybe, s ott 16 órán át tartani tudta magát a kommandósokkal és a több száz más katonával szemben, megölve a biztonsági erõk tíz tagját, további húszat pedig megsebesítve.

Rehman Malik belügyminiszter hétfõn azt mondta, a tûzharcban négy támadót öltek meg, két gyanúsítottnak feltehetõen sikerült elmenekülnie.

Az általában hadseregpárti pakisztáni média most igen éles hangvételben reagált az újabb kudarcra.

"Ezt a dolgot aligha teszik rendbe politikai szónoklatok vagy a kormány biztonsági kabinetjének ülése" - írta vezércikkében a The News címû angol nyelvû napilap. "Ez kínos bukás, és olyan súlyos fenyegetést tár fel, amelyen csak egy ütõs vezetés kerekedhet felül."

Az urdu nyelvû Dzsang, amely Pakisztán legnagyobb és leginkább hadseregpárti lapja, úgy vélekedett, hogy a támadás "a biztonsági intézkedések gyengeségére mutat rá", ami "udvariasan fogalmazva is aggasztó hanyagságnak nevezhetõ".

Más újságok ennél messzebb mentek, azt sugalmazva, hogy a támadók segítséget kaptak a hadseregen belülrõl.

"Vajon a támadóknak volt-e a flottatámaszpontról belülrõl kapott információjuk" - vetette fel a szintén angol nyelvû Dawn. "Ez nem kizárható, tekintettel arra, hogy több korábbi támadás esetében egyértelmû megállapítást nyert a személyi állomány közrejátszása."

Két éve, 2009-ben iszlám terroristák egy hasonlóan kis létszámú csoportja rohanta le a hadsereg Iszlámábádhoz közeli fõhadiszállását, és ott túszokat ejtve 22 órán át tartotta magát. Az akkori támadásban kilenc támadó, 11 katona és 3 túsz halt meg.

A mostani akció sikerét harcosaik hitével és korszerû felszereltségével indokoló tálib szóvivõ, Ehszanullah Ehszan hétfõn nem akarta kommentálni azt a feltételezést, hogy a támogatást kaphattak a hadsereg soraiból.

Amir Rana, a Béketanulmányok Pakisztáni Intézetének (PIPS) igazgatója, aki könyvet írt a "szent háborút" vívó pakisztáni szervezetekrõl, ugyanakkor kétségbe vonta azt is, hogy a tálibok közvetlenül részt vettek volna az akcióban. Sokkal valószínûbbnek nevezte, hogy más, az al-Kaidához kötõdõ pandzsábi terrorista csoportokon keresztül szervezték meg a karacsi támadást, s név szerint Iliász Kasmirit, az úgynevezett 313-as dandár állítólagos parancsnokát nevezte meg az akció lehetséges végrehajtójaként.

A pakisztáni hadseregre különösen rájár a rúd, amióta az amerikai különleges erõk május 2-án pakisztáni rejtekhelyén megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetõjét, s a katonai vezetés nem tudott magyarázattal szolgálni sem arra, miért nem tudta maga kézre keríteni a terrorista vezért, sem arra, hogyan hatolhattak be az amerikaiak észrevétlenül mélyen az ország területére.
Link