A szakszervezetek szerint visszalépést jelent az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása, amelyet az Országos Érdekegyeztetõ Tanács megszüntetéseként értékelnek, és attól tartanak, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz hatékony fórum a munkavállalói érdekek védelmére. A munkaadók is kritikusan ítélték meg az új érdekegyeztetõ rendszer kialakítására vonatkozó kormányzati bejelentést, ám a kamara elnöke szerint az új érdekegyeztetési rendszer eredményesebben, hatékonyabban mûködhet majd.

Pásztóy András az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) egyik titkára pénteken koradélután kör-emailben értesítette a szakszervezetek vezetõit, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-irányítási fõosztályának vezetõje az OÉT mindhárom titkárának átadta a felmentését azzal, hogy az OÉT megszûnik.

Tájékoztatása szerint a felmentés 2011 július 30-tól hatályos, a felmentési idõ kezdete 2011 május 30. A titkár közölte, hogy az új fejleménytõl függetlenül ellátja a feladatait, ezért bárki fordulhat hozzá segítségért.

Amint arról beszámoltunk, az NGM pénteken jelentette be, hogy a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét, létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT), amely egyesít három, eddig egymással párhuzamosan mûködõ fórumot, az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztetõ Fórumot (GEF).

Kiakadtak a szakszervezetek

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek kijelentette: az OÉT megszüntetésével a "kormány megalázta a magyar munkavállalókat, akikkel nem hajlandó tárgyalni, huszadrangúak a munkavállalók a kormány számára".

A kormány a szakszervezetekkel sem hajlandó egyeztetni, ezzel "a miniszterelnök kockára tette a munkabékét és a társadalmi békét" - mondta az ASZSZ elnöke, aki szerint a lépés ellentétes az általánosan elfogadott európai normákkal is. Borsik János hangsúlyozta: a hat szakszervezeti konföderációnak meg kell tárgyalni a kialakuló helyzetet, és közösen el kell utasítaniuk az érdekegyeztetés átalakítását.

Az elnök szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz képes átvenni az OÉT funkcióit, és az új testület mûködésképtelen lesz. Azt a minisztériumi véleményt, hogy az OÉT "nem kellõ költséghatékonysággal, egy szûk társadalmi réteget képvisel" Borsik János "rosszindulatú, szakmaiatlan, megalapozatlan, hazug" állításnak nevezte.
"A döntés következményeiért kizárólag a kormányt terheli a felelõsség", a munkabéke eltûnése tüntetéseket, sztrájkokat hozhat magával, s társadalmi méretû konfliktusok is kialakulhatnak.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: az eddig ismert részletekbõl az látszik, hogy "a kormány nem kíván a munka világával külön tárgyalásokat folytatni". A LIGA elnöke szerint a kormány "összekeveri a szezont a fazonnal", a munka világának Európában mindenhol külön érdekegyeztetõ fórumai vannak, az, hogy Magyarországon ez megszûnik, "nagyon súlyos helyzetet állít elõ". Hangsúlyozta, beláthatatlan következményei lesznek, ha a munka világával, vagyis az "ország termelõ mûhelyével" történõ egyeztetések megszûnnek. Az új szervezet nem pótolja a munka világával történõ egyeztetést - vélekedett az elnök.

Vannak pozitív vonások is

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a kormány hivatalosan nem egyeztetett a szociális partnerekkel a tervezett átalakításokról, miközben az érdekképviseletek még tavaly õsszel elküldték az érdekegyeztetés hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslataikat a kormánynak.

A létrejövõ új testületrõl szólva Palkovics Imre pozitív iránynak nevezte, hogy egy széleskörû konzultációs testület jön létre, amely szerinte alkalmas arra, hogy az ország problémáinak megoldásába a társadalom széles rétegeit vonják be.
Ugyanakkor hozzáfûzte, a munka világát érintõ kérdésekrõl speciális egyeztetések szükségesek, és nem a konzultáció, hanem a megállapodás céljával zajló egyeztetések jellemzõek Európában. A legtöbb európai országban tripartit - vagyis a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek - részvételével zajló egyeztetések jellemzõek, és ha az Országos Érdekegyeztetõ Tanács megszûnik, "akkor gyakorlatilag a munka világára koncentráló szociális párbeszéd is (...) meg fog szûnni".

A munkaadók és a munkavállalók persze továbbra is egyeztethetnek, és a jogszabályokkal összhangban megállapodást köthetnek egymással - jegyezte meg Palkovics, de hozzáfûzte, "szomorú", hogy a törvényeket megalkotni, módosítani képes kormány az egyeztetésnek nem lesz része.
A tanács konzultációs, véleményezõ és javaslattevõ jogkörével kapcsolatban hangsúlyozta: a tanács tagjainak súlyától, elszántságától függ, hogy Magyarországon - ha nem is hivatalosan, hanem informálisan - kötelezõ legyen figyelembe venni a tanács javaslatait, ahogyan ez például Franciaországban jellemzõ.

Palkovics Imre a makroszintû megállapodások, valamint a törvényalkotás befolyásolásának lehetõsége terén visszalépésnek tekinti a tripartit érdekegyeztetés megszûnését. Ugyanakkor kiemelte, "nem a sebek nyalogatása" kell hogy jellemezze az új testületet, hanem a résztvevõknek a lehetõ leghatékonyabb érdekérvényesítésen kell dolgozni a tanácsban.

Látszategyeztetésre készül a kormány?

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint aggodalomra adhat okot az új egyeztetõ fórum tagjainak számossága. Az pedig, hogy a kormány az új rendszerben csak közvetítõi szerepet szán magának és nem tagként, hanem állandó meghívottként lesz jelen azt erõsíti, hogy a kormány inkább látszategyeztetésre készül csak.
Pataky ugyan nem talál kivetnivalót a párhuzamos szervezetek összegyúrásában és hangsúlyozta, hogy az egyeztetést bármilyen formában el tudják fogadni, ha az érdemi. Úgy ítélte meg azonban, hogy ez a törekvés a minisztérium elképzelésébõl nem derül ki.

Az elnök szerint a megváltozott keretek között is lehetne érdemi munkát végezni. "A lényeg az, hogy olyan munka folyjon, amellyel az ország és a nemzet számára a legjobb megoldásokat választjuk, mert ma már látszik, hogy erre a kétharmad kevés" - hangsúlyozta. Azt, hogy valódi párbeszéd folyik-e majd az új tanácsban, vagy inkább a "nemzeti konzultációnak nevezett üres forma" ismétlõdik újra, a belsõ szabályok döntik majd el - tette hozzá.

Varga László, a Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint az érdekegyeztetés ismertetett átalakításának egyetlen célja van: az OÉT megszüntetése. GSZT nincs is már, hiszen költségvetését az idén elvonták - tette hozzá. Azt pedig, hogy a kormány az OÉT-et egy szûk társadalmi réteg képviseletének nevezze, Varga László szerint a kormány hozzá nem értõ, cinikus hozzáállását bizonyítja.

A munkaadók sem örülnek

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fõtitkára az MTI-nek leszögezte, a munka világának húsbavágó kérdéseit 1988 óta tárgyaló Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban (OÉT) érdemi érdekegyeztetés zajlott, ahol önkéntes szervezõdésû és egyesületi formában mûködõ szervezetek vettek részt. Az OÉT-ben az érintettek és nem laikusok konzultáltak a bérekrõl, az adókról és járulékokról, a foglalkoztatásról, tette hozzá.
Az OÉT munkájában a kormány is fontos szerepet vállalt, mint az ország egyik legnagyobb munkaadója - hangsúlyozta Dávid Ferenc.

A VOSZ fõtitkára felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az üzleti szféra béreit, foglalkoztatási helyzetét, azaz a versenyképességet érintõ ügyek tárgyalásába olyan szervezetek kapcsolódnak be, amelyek mellékszereplõnek számítanak. Dávid Ferenc ide sorolta gazdasági önkormányzatként mûködõ Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is, amely jövõre kötelezõvé válhat, azaz az önkéntes szervezõdés kritériumának nem felel meg. Megjegyezte azt is, hogy az Európában bevált tripartit rendszerben a kamarának nincs helye, s ez a megállapítás akkor is helytálló, ha Ausztriában, ahol erõsen korporativ rendszer mûködik, a kamarák részt vesznek az érdekegyeztetési folyamatban.
"Ausztria nem Magyarország, ráadásul Európa negyedik leggazdagabb országa, s ezért is nehezen vehetõ át az osztrák modell" - fogalmazott a VOSZ fõtitkára.
Jó lett volna megbeszélni az NGM-el az érdekegyeztetési folyamat átalakítását, az informális találkozók ugyanis erre nem alkalmasak - közölte Dávid Ferenc.
A kamara is átalakított volna
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI érdeklõdésére elmondta, a kamara régóta szorgalmazta a hazai érdekegyeztetés átalakítását, úgy, hogy az vegye figyelembe az európai gyakorlatot, hagyományokat is. (Az MKIK nem tagja az OÉT-nek, ugyanakkor Parragh László, soros elnökként vezeti a Gazdasági és Szociális Tanácsot, és az MKIK tagja a Gazdasági Érdekegyeztetõ Fórumnak).
A jelenlegi érdekegyeztetési mechanizmus nem követi a nyugat-európai gyakorlatot, Európában általában gazdasági és szociális, illetve gazdasági és társadalmi tanácsok mûködnek egyeztetési szándékkal, konzultatív jelleggel, véleményezési jogkörre - hangsúlyozta Parragh László.
Az MKIK elnöke kifejtette: Magyarország az egyetlen tagország az Európai Unióban, ahol az érdekegyeztetés mechanizmusában a szereplõk közjogi jogosítványokkal rendelkeznek, például ha megállapodnak a minimálbérben, az kötelezõ érvényû.
A jelenlegi érdekegyeztetési folyamatban lévõ szereplõk egy része a régi struktúra fenntartásában érdekelt. Az európai gyakorlatnak megfelelõ új érdekegyeztetési rendszer eredményesebben, hatékonyabban mûködhet majd - tette hozzá Parragh László.

A nagy szervezetek általában alacsonyabb hatékonysággal végzik tevékenységüket, mint a kisebbek - reagált Zs. Szõke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.
Zs. Szõke Zoltán, mint az egyik munkaadói szervezet vezetõje elmondta: véleménye az, hogy az OÉT-ben 23 éven keresztül a legkülönbözõbb ügyekben folyt egyeztetés, amelyet általában hatékonynak ítélt a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány szempontjából is.
Az Áfeosz elnöke úgy ítélte meg, hogy az OÉT mûködtetésével elkerülhetõk volnának az olyan konfliktusok, amelyek miatt a munkavállalók az utcára vonulnak és tiltakoznak, esetleg sztrájkolnak, példaként említette a rendvédelmi dolgozók tiltakozását.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkaadók lojális partnerei az új kormánynak is, és többször folytattak egyeztetést már számos kérdésben és ezelõl a továbbiakban sem térnek ki.
Zs. Szõke Zoltán reményét fejezte ki, hogy a kormány az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását megfelelõ indokokkal támasztja majd alá.

Szûcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, hogy a szövetség testületi álláspontját a konkrét kormányzati javaslat kézhezvétele után alakítják majd ki. Személyes véleménye szerint Európában is vannak különbözõ fórumok, de mindenütt a legfontosabbak közé tartozik a munkavállalókat és munkaadókat tömörítõ tripartit rendszer.

Az IPOSZ elnöke szerint nem lehet a három szervezet egyesítésével létrejövõ egy rendszerben megvalósítani az európai norma szerint mûködõ, hatékony társadalmi párbeszédet és a szociális dialógust.

Link