Bejelentkezés
Nem csökkennek a magyarok elõítéletei a romákkal szemben
(Ez utóítélet, és ha egy zsidó mondja, akkor meg duplán!)
A Tárki adatai szerint nagyjából ugyanolyan erõs az elõítélet a romákkal szemben, mint 15 éve volt, bár vannak pozitív jelek is. Bernáth Anikó kutató az InfoRádiónak elmondta, hogy a többség negatívan gondol az idegenekre, a határon túli magyaroknak ugyanakkor a többség megengedné a letelepedést.
Tízbõl nyolc felnõtt azt gondolja, hogy a romák gondjai megoldódnának, ha elkezdenének dolgozni, hatan pedig azzal is egyetértettek, hogy a bûnözési hajlam a cigányok vérében van, ami szintén elõítéletes és leegyszerûsítõ állítás - mondta az InfoRádiónak a Tárki kutatója.
Bernáth Anikó kiemelte: kutatásukból kiderült az is, tízbõl négy megkérdezett azzal is egyetért, hogy vannak olyan szórakozóhelyek, ahova a romákat nem engedik be.
A kutató közölte: a képet árnyalja, hogy pozitív tartalmú üzenetekkel is egyetértenek az emberek. A válaszadók 80 százaléka szerint a romagyerekeknek joguk van ahhoz, hogy nem cigányokkal közös osztályban tanuljanak, noha a gyakorlat ezzel ellentétes - fejtette ki.
A magyar lakosság általában nem gondolkodik pozitívan az idegenekrõl, menekültekrõl, ezt jelzi, hogy tízbõl három senkinek sem adna menedékjogot, hatan pedig megválogatnának, hogy kiket engednek be. A határon túli magyaroknak ugyanakkor a többség megengedné a letelepedést - hangsúlyozta Bernáth Anikó.
Egy 2009-es felmérés szerint a legtöbb feszültséget érzékelõ országnak Magyarország számított az Európai Unióban. A mostani kutatás során tízbõl hat-hét ember válaszolta azt, hogy nagy feszültségeket érzékel a romák és a nem romák között - mondta el a Tárki munkatársa.
Hanganyag: Windisch Judit
Link
A Tárki adatai szerint nagyjából ugyanolyan erõs az elõítélet a romákkal szemben, mint 15 éve volt, bár vannak pozitív jelek is. Bernáth Anikó kutató az InfoRádiónak elmondta, hogy a többség negatívan gondol az idegenekre, a határon túli magyaroknak ugyanakkor a többség megengedné a letelepedést.
Tízbõl nyolc felnõtt azt gondolja, hogy a romák gondjai megoldódnának, ha elkezdenének dolgozni, hatan pedig azzal is egyetértettek, hogy a bûnözési hajlam a cigányok vérében van, ami szintén elõítéletes és leegyszerûsítõ állítás - mondta az InfoRádiónak a Tárki kutatója.
Bernáth Anikó kiemelte: kutatásukból kiderült az is, tízbõl négy megkérdezett azzal is egyetért, hogy vannak olyan szórakozóhelyek, ahova a romákat nem engedik be.
A kutató közölte: a képet árnyalja, hogy pozitív tartalmú üzenetekkel is egyetértenek az emberek. A válaszadók 80 százaléka szerint a romagyerekeknek joguk van ahhoz, hogy nem cigányokkal közös osztályban tanuljanak, noha a gyakorlat ezzel ellentétes - fejtette ki.
A magyar lakosság általában nem gondolkodik pozitívan az idegenekrõl, menekültekrõl, ezt jelzi, hogy tízbõl három senkinek sem adna menedékjogot, hatan pedig megválogatnának, hogy kiket engednek be. A határon túli magyaroknak ugyanakkor a többség megengedné a letelepedést - hangsúlyozta Bernáth Anikó.
Egy 2009-es felmérés szerint a legtöbb feszültséget érzékelõ országnak Magyarország számított az Európai Unióban. A mostani kutatás során tízbõl hat-hét ember válaszolta azt, hogy nagy feszültségeket érzékel a romák és a nem romák között - mondta el a Tárki munkatársa.
Hanganyag: Windisch Judit
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2011. May 28. 11:12:46