Elõrehozott választások lehetnek Bulgáriában
Bulgáriában pezseg a politikai élet, a pártok már tavasszal elkezdték a taktikai hadviselést az õsszel esedékes köztársasági elnöki- és helyhatósági választásokra készülés jegyében.

Bojko Boriszov bolgár kormányfõ sokkoló bejelentést tett május 25-én, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) elsõ embere elõrehozott országgyûlési választások kiírását sem zárta ki, mint fennálló lehetõséget. Cikkünkben fényt derítünk arra, hogy mit hozhat egy esetleges kormányváltás és mi állhat a GERB váratlan politikai döntésének a hátterében. 2009-ben még "Adok én nekik elõrehozott választásokat!" - hangoztatta Boriszov, most fordult a kocka.
Volen Sziderov Ataka-elnök fenyegetõ szavai, miszerint az Ataka kihátrál a GERB mögül, s nem támogatja a továbbiakban Boriszov politikáját, kiverték a biztosítékot Bulgária kormányfõjénél. „Nincs még másik olyan õrült, aki arra vállalkozott volna, hogy gazdasági válság kellõs közepén hozzon létre mûködõképes kormányt. Én sem tettem volna ezt, ha a választásokat követõen a Kék Koalíció, az Ataka és a Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz) nem biztosított volna támogatásáról a ciklus négy esztendeje során” – nyilatkozta felháborodottan Szófia volt fõpolgármestere. Boriszov azt is hozzátette a tõle megszokott ironikus stílusában, hogy az RZSz fél év után, a Kék Koalíció egy év után, az Ataka pedig másfél év után hátrált ki kormánya mögül. „Kérdem én, miért nem figyelmeztettek minket árulásuk lehetõségére rögtön a választások után”.

Készen áll egy újabb megmérettetésre 2011-ben is
Boriszov abszurd dolognak nevezte azt az újságírói felvetést, hogy az Ataka és a GERB közötti nézeteltéréseket mesterségesen generálták volna annak érdekében, hogy a két párt ilyen módon próbálja meg erõsíteni pozícióját az õszi választások elõtt. Szakértõk szerint mindkét párt hagyományos szavazóbázisából merít így plusz támogatottságot. „Nem, nem kizárt ez a lehetõség” – nyilatkozta Boriszov arra a kérdésre, hogy lehet-e õsszel akár három választás is egy adott napon. A nyilatkozatot követõen az ellenzéki pártok gyorsan mozgósították szóvivõiket és egytõl egyig megerõsítették, hogy örömmel várják az elõrehozott választásokat.
Felettébb érdekes azonban megfigyelni Bojko Boriszov kormányzásával kapcsolatosan tett nyilatkozatait 2009-tõl napjainkig:
• „Minden egyes hónapban szavazzatok, míg végül nem nyertek” (2009. július 3.)
• „Lehet, hogy csak 3 hónapig leszek miniszterelnök” (2009. július 18.)
• „Adok én nekik elõrehozott választásokat” (2009. november 22.)
• „Holnap is itt leszek” (2009. december 22.)
• „Az emberek nevezzék meg, hogy ki vezesse õket” (2010. április 14.)
• „Ennyire telik az erõmbõl” (2010. szeptember 29.)
• „Szívesen kérnék bizalmatlansági szavazást, valamint elõrehozott szavazásokat is” (2011. január 20.)
• „Miért kellett nekem kormányt alakítani?!” (2011. március 26.)
• „Hívjátok vissza Sztanisevet és Dogánt” (2011. május 10.)
A miniszterelnök megrendíthetetlennek tûnõ álláspontját 2009-ben egyre szkeptikusabb felfogás követte, mely a szövetségesek leválásával még inkább megerõsödött. Boriszov saját bevallása szerint több mint egy hónapja már nem is beszélt Volen Sziderovval, ebbõl is látszik mennyire megromlott köztük a viszony. Azonban nem minden alap nélküli a szakértõk azon vélekedése, hogy a színfalak mögött a két párt továbbra is együttmûködik, ugyanis a legutóbbi parlamenti szavazáson a nacionalista képviselõk szavazatival sikerült kinevezni az új kormánytagokat.

„Nem akarom megérteni az Ataka kettõs játékát. Nem fogom támogatni õket a választás elõtt” – nyilatkozta Boriszov, aki ugyanakkor megemlítette, hogy augusztusban visszatér az esetleges támogatás témájára. A fekete öves karate-mester miniszterelnök kizártnak tartotta egy szakértõi kormány felállításának gondolatát – szavai alapján a GERB mobilizálni tudja erõit és újra megnyerné a választásokat, ha most õsszel lennének. A bolgár alkotmány szerint, ha elõrehozott választásokat írnak ki, akkor a köztársasági elnöknek jogában áll szakértõi kormányt összehívnia, a rendszerváltás óta erre számos példa volt idáig (például Indzsova-kormány, Szofijánszki-kormány).
Az Ataka valódi ellenzékké történõ avanzsálódása után is maradna Boriszov számára egy utolsó mentõöv. A GERB-nek öt képviselõ hiányzik a parlamenti többség megszerzéséhez, ugyanakkor az RZSz képviselõcsoportjából egy évvel korábban 6 képviselõ kivált, akik idáig a legtöbb esetben Boriszov pártjával szavaztak. A kormányfõ is utalt arra, hogy az országházban van még józan gondolkodású ellenzéki honatya, aki meg tudná becsülni az igazságos kormányzást.
Érdekes, eseményekkel teli õsznek néznek elébe a bolgár politika iránti érdeklõdõk.

Forrás: Link