Ötven milliárd euró értékû állami vagyoncsomag privatizációja lehet az utolsó esélye Görögországnak arra, hogy elkerülje az államcsõdöt. Szolgáltató cégeket, létesítményeket és rengeteg ingatlant kellene pénzzé tenni a kormánynak öt év alatt. A tervezett program méretében és ütemében egyaránt összevethetõ a magyarországi privatizációval.

Világosan kijelölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az utat, amelyet Görögországnak követnie kell ahhoz, hogy elkerülje az államcsõdöt. A megszorító intézkedések megduplázása mellett egy nagyszabású privatizációs programot lát elkerülhetetlennek a nemzetközi szervezet - olyan nagyságrendût, amilyen Magyarországon is zajlott a rendszerváltás után.
Az IMF görögországi megbízottja, Poul Thomsen nem mondta ugyan ki nyíltan, hogy a javasolt lépések nélkül az államcsõd vár az adósságcsapdában vergõdõ országra, de mindenki számára nyilvánvaló volt, mire utal az a félmondata, hogy máskülönben "a kormány jelenlegi adósságcsökkentõ programja le fog térni a kijelölt pályáról".
Sokan számítanak az államcsõdre

Az EU pénzügyekért felelõs tisztségviselõi már pénteken elismerték, hogy a görög adósság átstrukturálása (ez lényegében egyet jelent a csõddel) reális lehetõség. A különbözõ felmérések szerint ennek bekövetkeztét a befektetõk legalább négyötöde biztosra veszi. Kevesen hisznek benne, hogy a görögök jövõre képesek lesznek a piacon eladni az ország finanszírozásához szükséges 27 milliárd eurónyi állampapírt.
Elsõsorban az teszi ezt valószínûtlenné, hogy a költségvetési hiány csökkentésének üteme jelentõsen elmarad a tervezettõl. Tavaly csupán a GDP 10,5 százalékára sikerült leszorítani a deficitet, ezért az idei 7,6 százalékos cél már most elérhetetlennek tetszik. A súlyos gazdasági visszaesés mellett az állampolgárok adóelkerülése is ijesztõ tempóban apasztja az állami bevételeket.
A Görögországot tavaly 110 milliárd eurós segélycsomaggal ideiglenesen megmentõ IMF-EU páros ezért azt ajánlja, hogy a kormány a korábban elõirányzott hárommilliárdos helyett hatmilliárd eurós megszorító csomagot vezessen be az idén (ehhez alighanem létszámleépítés kell a közszférában, ami eddig politikai tabunak számított). Másrészrõl egy ötéves privatizációs program végig vitelét javasolja, mely 2015-ig 50 milliárd eurós bevételt hozna.
Rég nem látott mértékû privatizáció
Ez hatalmas szám, a befolyó pénz így éppen a GDP egyötödét tenné ki. A Wall Street Journal IMF-adatokra hivatkozva azt közölte, hogy az utóbbi évtizedekben csak két ennél nagyobb szabású magánosítási akció volt. Észtország 1992 és 1998 között a GDP 20,3 százalékának megfelelõ vagyont vert dobra - az elsõ helyen pedig az 1991-1998-as magyarországi privatizációs program áll, melynek összértéke a GDP 32 százalékára rúgott.
A magyarországi privatizációval annál is inkább megáll a párhuzam, mivel feltehetõen ebben az esetben is külföldi befektetõk közül kerül majd ki a vásárlók zöme. Tõkeerõs európai cégek számára tehát remek piacfoglalási lehetõség kínálkozik jó áron bevásárolni magukat nagy görög cégekbe. A külföldi vállalatok tulajdonszerzése hagyományosan érzékeny témának számít Görögországban, ennek ellenére a közvélemény-kutatások szerint most tíz emberbõl hét támogatja az állami kiárusítást.
Bõven lesz mit eladni. A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint csak az állami kézben lévõ cégek 44 milliárd eurót érhetnek, míg a rendelkezésre álló ingatlanvagyon értékét 200 és 300 milliárd euró közé teszik. Ezzel együtt akadhatnak nehézségek: a görög eszközöket egy ideig még nehéz lesz hitelfedezetként használni, a kezdetleges ingatlan-nyilvántartás elriaszthatja az ingatlan-befektetõket, a teljes programot pedig nagyban veszélyezteti a politikai konszenzus hiánya, az ellenzék ugyanis nem fogadja el a gazdasági intézkedéseket.
Jelentõsen csökkenne az adósságteher
Ha mégis teljesül az 50 milliárdos bevételi cél, a görög államadósság 2015-re a GDP 134 százalékára süllyedhet, a mostani folyamatok alapján elõrevetített 151 százalék helyett. (Összehasonlításul: a Közép-Európában kimondottan magasnak számító magyar államadósság pillanatnyilag valamivel 80 százalék fölött van, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával várhatóan 74-75 százalékra fog csökkenni.)
A görög kormány eltökéltségét jelzi, hogy nyilvánosságra hozta, mely vagyonelemek eladásával számol, és azt is, az egyes tranzakciókat milyen tanácsadók segítik majd. A megbízottak között vannak görög pénzintézetek, a legnevesebb nemzetközi tanácsadó cégek és külföldi nagybankok.
Link